Bucsa

Bucsa
Első említés éve 1321
Újratelepítés éve 1838
Rang község
Járás Szeghalmi
Irányítószám 5527
Lakónépesség 2035 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Békés vármegye legészakibb részén található község. Három vármegye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.

Történet

A település neve szláv eredetet feltételez (szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település).

Első írásos emléke 1321-ből való, amikor a terület a Barsa család birtokában volt. 1391-ben Bwucha néven a Nadányi család birtoka volt. 1412-ben a Nadányiaknak rendekkel kellett bizonyítaniuk a helység határait. 1447-ben pusztaként írtak róla, az erdős terület felét Vémery Tamás szerezte meg a Nadányiaktól. A jobbágytelepítésnek köszönhetően faluvá terebélyesedett. Később a Nadányiak lettek a település egyedüli urai. 1552-ben négy, 1553-ban tizenhárom, 1556-ban tíz, 1558 és 1560 között pedig kilenc kapura becsülték. A 16. században plébániával rendelkezett, „templomos helyként” tartották számon. A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. században végig lakatlan puszta volt, a területét legeltetésre használták.

A törökök távozását követően Füzesgyarmathoz került. 1742-től a gyulai uradalomtól vették haszonbérbe. A 18. században szárazság, árvíz és kolerajárvány nehezítette a település életét. 1795-ben kutat ástak a Berettyó medrében, s felfedezték a korábbi falu kútjait. A helység a 19. század során főképp Bucsa puszta néven több nemes kezében megfordult. 1838-ban majorságként említik, ekkorra tehető Bucsa újratelepülése. Az első bucsai iskola 1897-ben létesült. 1913-ban a katolikusok, 1926-ban pedig a reformátusok avattak templomot. 1928-ban artézi kutat fúrtak a településen.

Bucsa 1941-ben függetlenedett Füzesgyarmattól, teljes értékű, önálló településsé vált.

Gazdaság

A település Sárrét területén fekszik. A Körös–Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben többek között túzok és szürke marha is található. A vidék a természetjárók és természetszeretők kedvelt célpontja.

Kultúra

A helyi kulturális örökség megőrzéséért főképp a Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület felel. Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek. A Rozmaring Néptánc Együttes a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. 1993 óta civil szervezetként működik. A Bucsai Vándorok Természetjáró Egyesülete a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek az egészséges életmód előmozdítása mellett. A Csali Horgász Egyesület a helyi horgász közösséget fogja össze.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • Református templom
  • I. és II. világháborús hősök emlékműve
  • Római katolikus templom (Jézus Szíve Templom)
  • Helytörténeti Múzeum

Rendezvények

  • A Bucsai Őszi Vigadalom népszerű programeleme a babgulyásfőző verseny.
  • Évente megrendezésre kerül a Bucsai Falunap, melyre a község határain kívülről is érkeznek vendégek.
  • Határtalan Sportnapok részeként szervezik meg a Bucsa–Bors kerékpártúrát.

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 09.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

  • Bucsa község honlapja
  • Bucsa Sport Egyesület honlapja
  • Bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja
  • Bucsai Malom Szálláshely honlap
  • Bucsai rendezvények Facebook oldala
  • Kézműves és Hagyományőrző Egyesület honlapja
  • Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Bucsai Helyi Szervezete honlapja