Ballagi Mór (1815–1891)

A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Jzoltan 2023. január 30., 18:07-kor történt szerkesztése után volt. (Kiegészítés)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

teológus, nyelvész, tanár

Élete

Ballagi (Bloch) Mór

Ballagi Mór 1815. március 18-án Bloch Móric néven született a Zemplén vármegyei Inóczon, zsidó családban. Édesapja Bloch Móric haszonbérlő.

Tizennégy évesen önállósította magát, Nagyváradon papnak tanult. Pápán, a Beth–Hammidras növendéke lett. Móron, majd Surányban házitanítóskodott. A plébánosnak köszönhetően megtanult latinul és görögül. A pápai főiskolán filozófia szakon végzett. Tanulmányait Pesten, a mérnöki főiskolán folytatta, származása miatt nem kapott oklevelet. Latin magánórákat tartott, majd 1839-ben Párizsban járt mérnöki egyetemre. 1842-től Tübingenben filozófiát és keresztény teológiát tanult, bölcsészdoktori képesítést szerzett. Itt kötött barátságot Székács Józseffel.

1843 májusában áttért a protestáns vallásra. A nevét Blochról Ballagira változtatta.

1845-ben megházasodott, Lehoczky Idát vette feleségül, négy gyermekük született: László, Josephine, Géza és Aladár. Miután különváltak, Ballagi nevelte a gyerekeket Ballagi.

Ballagi Mór 1891. szeptember 1-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Eötvös József felkérésére mozgalmat indított a zsidóság magyarosodásáért, megírta A zsidókról című röpiratát. Miután hazatért Párizsból a zsidó emancipációért tevékenykedett, lefordította a Tórát (Mózes öt könyve, Józsué könyve). 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, megismerkedett Széchenyi Istvánnal és Kossuth Lajossal. Kísérletet tett egy magyar rabbiszeminárium felállítására, mely nem kapott elegendő támogatást.

1844-ben Vajda Péter kezdeményezésére a szarvasi főgimnázium tanára lett. Az oktatásban a dualista felfogást, a hit és a tudomány egyensúlyát kívánta képviselni, a reformeszméket közvetítő, liberális gondolkodású tanárok egyike volt. Vajda–Ballagi-féle iskola a „szeretni a hazát és szeretni egymást” alapelvet képviselte. Ballagi támogatta Vajda iskolafejlesztési elképzeléseit (az "istenészeti" osztály, fizikus- és filozófiai képzés, szertárbővítés). Vajda és Ballagi együtt tevékenykedett a szarvasi szlovákok magyarosításáért, a protestáns egyházak egyesítéséért, a szarvasi kisdedóvó felállításáért. Mindketten a liberalizmust és a toleranciát képviselték. Vajda Péter temetésén (1846. február 12.) emlékbeszédet mondott, az országos gyászünnepségek szervezőjévé vált. Vajda halála után a gimnázium igazgatója lett. Az iskolai segédkönyvek, szótárak, szójegyzékek és nyelvészeti kiadványok mellett iskolatörténet és politikai röpirat köthető a nevéhez. Írásait főként az Athenaeum, a Hasznos Mulatságok és a Pester Tagblatt című lapok közölték. Gyűjtötte a tájszavakat, közmondásokat, meséket és népdalokat.

1848 nyarán a szabadságharc eseményei megakadályozták, hogy a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára legyen. A szabadságharcban Görgei Artúr hadtestének irodai fogalmazója volt. 1849 júniusától a Görgei, majd Aulich Lajos vezette hadügyminisztérium elnöki osztályának titkáraként szolgált. A világosi fegyverletétel után eltiltották a tanítástól, Szarvasra internálták. Kondoroson földet bérelt, gazdálkodással foglalkozott. Emellett folytatta a tudományos tevékenységet.

1851-től hivatalos engedéllyel a kecskeméti református teológiai intézet tanára lett. 1855-től 1877-ig a Pesti Theológiai Akadémián oktatott. 1862 és 1867 között az iskola igazgatója volt.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1861-ben megválasztották az ómoravicai választókerület országgyűlési képviselőjévé. Ugyanebben az évben Hajdúkerület és Bács megye díszpolgára lett. Szótárait 1867-ben Fekésházy-jutalommal tüntette ki a tudományos akadémia. 1871-ben beszédet mondott a Magyarországi Protestáns Egylet alakuló ülésén. 1884-ben Ferenc József királyi tanácsosi címmel tüntette ki.

Több egyházi tisztséget viselt, volt a Dunamelléki Egyházkerület világi tanácsbírója, zsinati póttag, konventi rendes tag, presbiter. Részt vett a Dunamelléki Református Tanári Nyugdíjintézet és a Protestáns Árvaegylet megalapításában. Tagja volt a fővárosi képviselő-testületnek és a tanügyi bizottságnak. Közreműködött a Protestáns Naptár, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Protestáns Theologiai Könyvtár, a Protestáns Tudományos Szemle, valamint a Házi Kincstár elindításában (utóbbinak Arany János, Jókai Mór és Tompa Mihály is a munkatársa volt). 1889-ig szerkesztőként tevékenykedett.

Válogatott munkái

  • A zsidókról (Pest, 1840)
  • Költészeti kézikönyv (Pest, 1845)
  • Magyar olvasókönyv (Pest, 1845)
  • A magyar és német nyelv nélkülözhetetlen kiegészítő szótára (Pest, 1846)
  • A magyar szónyomozás és az összehasonlító nyelvészet (Pest, 1846)
  • A szarvasi ág. hitv. evang. főiskolának rövid története (Szarvas, 1847)
  • Emléke az 1849-dik márczius 15-kén a szarvai honvédelmi egyletben tartott nemzeti ünnepélynek (Szarvas, 1849)
  • Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye (Szarvas, 1850)
  • A legujabb magyar szavak, kiegészítő pótlékúl minden eddig megjelent szótárhoz (Pest, 1851)
  • Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs (Hamburg, 1860)
  • Tájékozás a theologia mezején (Pest, 1862)
  • Renaniana (Pest, 1864)
  • Bibliai tanulmányok (Pest, 1865–1868)
  • A magyar nyelv teljes szótára (Pest, 1866)
  • A protestantismus harcza az ultramontanismus ellen. (Pest, 1867)

Emlékezete

  • 1945-ben Budapest XI. kerületében utcát nevezek el róla.
  • Szarvason, az egykori Réthy-nyomda (Szabadság út 14.) falán elhelyezett emléktáblán olvasható a neve. A tábla szövege hibás, Réthy Lipótot valóban bebörtönözték, azonban Ballagi Mórt és Greguss Ágostot nem.
  • Születése 200. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Budapesten, az általa építtetett ház (Kinizsi u. 37.) falán.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Ballagi_Mór_(1815–1891)&oldid=2804”