Czakó József (1923–1990)
| Czakó József | |
|---|---|
| Születési dátum | 1923. augusztus 25. |
| Születési hely | Mezőberény |
| Halálozási dátum | 1990. április 10. |
| Sírhely | Óbudai temető, Budapest |
| Foglalkozás | agrármérnök, egyetemi oktató |
Élete
Czakó József 1923. augusztus 25-én született Mezőberényben.
Az agrárszektor iránti érdeklődése felsőfokú tanulmányai idején bontakozott ki. Debrecenben a Magyar Királyi Gazdasági Akadémián, majd Budapesten a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán tanult. 1944-ben diplomázott.
1958-ban doktori fokozatot szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Munkásságát 1960-ban az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága kandidátusi fokozattal ismerte el. 1975-ben a Magyar Tudományos Akadémia a mezőgazdasági tudományok doktora fokozattal tüntette ki.
Czakó József 1990. április 10-én hunyt el, Budapesten az Óbudai temetőben helyezték végső nyugalomra.
Munkássága
Karrierjét nem az akadémiai vagy a felsőoktatási szférában kezdte, hanem kezdetben a tényleges argárszektorban vállalt munkát gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából. 1950-től a megszerzett tapasztalatait a tudományos szférában kamatoztatta, az Állattenyésztési Kutató Intézetben kapott állást. Foglalkozott a szarvasmarha-tenyésztés nagyüzemi jellegének kidolgozásával, a borjúnevelés gazdaságosságának növelésével, a tehéntej fehérje- és zsírtartalmát befolyásoló tényezők megismerésével, valamint az ipari jellegű tejtermelés állategészségügyi problémáinak megoldási lehetőségeivel.
1954-ben kezdett önállóan publikálni, eredményei mind a hazai, mind a nemzetközi agrárszektorban ismertté váltak nemcsak a szocialista, hanem a nyugati tömb országaiban is.
Az Állattenyésztési Kutató Intézetben vezető szerepet is vállalt, először a Szarvasmarha-tenyésztési Osztály vezetőjévé, majd az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Tudományos karrierjének csúcspontját jelentette, hogy 1966–1967-ben az intézet igazgatói pozícióját töltötte be.
1967-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kezdett tanítani. Kutatói és publikációs tevékenységét továbbra is folytatta, amihez megkapta a szükséges támogatást az egyetemtől. A felsőoktatás területén vezetői szerepet ekkor már nem vállalt.
Eredményeit kutatóintézeti, valamint egyetemi évei alatt nemcsak a szakmával, hanem a közvéleménnyel is ismertette, továbbá részt vállalt eredményeinek gyakorlati megvalósításában is.
Főbb művei
- Állattenyésztéstan. Társszerzők: Csire Lajos, Hámori Dezső, Márkus József, Budapest, 1954
- Borjúnevelési abc. Budapest, 1967
- Gazdasági állatok viselkedése. Budapest, 1974
- A borjúnevelés technológiája. Társszerző: Tóth László, Budapest, 1977
- A borjak korai elválasztása. Társszerzők: Bedő Sándor, Kállai Miklós, Budapest, 1982
- Etológia : kislexikon. Társszerzők: Keszthelyi Tibor, Sántha Tünde, Budapest, 1985
Források
- Általános állattenyésztés. Szerk.: Szabó Ferenc. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. 171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország a XX. században. IV. kötet. Tudomány 1. : műszaki és természettudományok. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd : Babits Kiadó, 1999 (Látogatva: 2020. 05. 05.)
Kapcsolódó irodalom
- Kasnyik Judit: Bevált a mesterséges borjúnevelés, 45 százalékkal csökkent a hús önköltsége az eleki Lenin Tsz-ben. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 143. szám (1965.június 19.) 3. p.
- Tejtermelők tanácskozása. In: Békés Megyei Népújság, 32.évf. 92. szám (1977. április 21.) 8. p.
- Világszínvonalra emelni a magyar állattenyésztést! In: Dunántúli Napló, 20. évf. 118. szám (1963. május 23.) 3. p.
Külső hivatkozások
- Czakó József. In: Nemzeti Örökség Intézete honlapja
- Czakó József a Wikipedia-n
