Czakó József (1923–1990)

Czakó József
Születési dátum 1923. augusztus 25.
Születési hely Mezőberény
Halálozási dátum 1990. április 10.
Sírhely Óbudai temető, Budapest
Foglalkozás agrármérnök, egyetemi oktató

Élete

Czakó József 1923. augusztus 25-én született Mezőberényben.

Az agrárszektor iránti érdeklődése felsőfokú tanulmányai idején bontakozott ki. Debrecenben a Magyar Királyi Gazdasági Akadémián, majd Budapesten a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán tanult. 1944-ben diplomázott.

1958-ban doktori fokozatot szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Munkásságát 1960-ban az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága kandidátusi fokozattal ismerte el. 1975-ben a Magyar Tudományos Akadémia a mezőgazdasági tudományok doktora fokozattal tüntette ki.

Czakó József 1990. április 10-én hunyt el, Budapesten az Óbudai temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Karrierjét nem az akadémiai vagy a felsőoktatási szférában kezdte, hanem kezdetben a tényleges argárszektorban vállalt munkát gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából. 1950-től a megszerzett tapasztalatait a tudományos szférában kamatoztatta, az Állattenyésztési Kutató Intézetben kapott állást. Foglalkozott a szarvasmarha-tenyésztés nagyüzemi jellegének kidolgozásával, a borjúnevelés gazdaságosságának növelésével, a tehéntej fehérje- és zsírtartalmát befolyásoló tényezők megismerésével, valamint az ipari jellegű tejtermelés állategészségügyi problémáinak megoldási lehetőségeivel.

1954-ben kezdett önállóan publikálni, eredményei mind a hazai, mind a nemzetközi agrárszektorban ismertté váltak nemcsak a szocialista, hanem a nyugati tömb országaiban is.

Az Állattenyésztési Kutató Intézetben vezető szerepet is vállalt, először a Szarvasmarha-tenyésztési Osztály vezetőjévé, majd az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Tudományos karrierjének csúcspontját jelentette, hogy 19661967-ben az intézet igazgatói pozícióját töltötte be.

1967-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kezdett tanítani. Kutatói és publikációs tevékenységét továbbra is folytatta, amihez megkapta a szükséges támogatást az egyetemtől. A felsőoktatás területén vezetői szerepet ekkor már nem vállalt.

Eredményeit kutatóintézeti, valamint egyetemi évei alatt nemcsak a szakmával, hanem a közvéleménnyel is ismertette, továbbá részt vállalt eredményeinek gyakorlati megvalósításában is.

Főbb művei

  • Állattenyésztéstan. Társszerzők: Csire Lajos, Hámori Dezső, Márkus József, Budapest, 1954
  • Borjúnevelési abc. Budapest, 1967
  • Gazdasági állatok viselkedése. Budapest, 1974
  • A borjúnevelés technológiája. Társszerző: Tóth László, Budapest, 1977
  • A borjak korai elválasztása. Társszerzők: Bedő Sándor, Kállai Miklós, Budapest, 1982
  • Etológia : kislexikon. Társszerzők: Keszthelyi Tibor, Sántha Tünde, Budapest, 1985

Források

  • Általános állattenyésztés. Szerk.: Szabó Ferenc. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. 171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország a XX. században. IV. kötet. Tudomány 1. : műszaki és természettudományok. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd : Babits Kiadó, 1999 (Látogatva: 2020. 05. 05.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások