„Bélmegyer” változatai közötti eltérés

a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
a (Infobox létrehozása)
 
1. sor: 1. sor:
'''Község''', amely Békés megyében található. Történelmileg színes foltja a megyének.
{{InfoboxTelepules
|nev = Bélmegyer
|kep =
|kepalairas =
|elsoemlites = [[1346]]
|alapitas =
|ujratelepites =
|rang = község
|jaras = Békési
|iranyitoszam = 5643
|lakonepesseg = 805 fő (2023. jan. 1.)
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Bélmegyer</display_map>
}}'''Békés vármegyei község''', mely [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 25 kilométerre fekszik. Közúton megközelíthető szomszédos települései: [[Mezőberény]], [[Vésztő]], [[Békés]]. Földrajzilag határos [[Köröstarcsa]], [[Körösladány]] és [[Tarhos]] településekkel.


[[Békéscsaba|Békéscsabától]] közúton 25 kilométerre fekszik. Szomszédos települései Mezőberény, Vésztő, Békés, melyek közúton megközelíthetőek, valamint Köröstarcsa, Körösladány és Tarhos, amelyekkel csak földrajzilag szomszédos.
== Történet ==
Területéről előkerült egy Kr. e. II–I. évezred fordulójáról származó, Gáva-kultúrához köthető állatszobor.


== Történet ==
Nevének '''első említése [[1346|1346-ra]] tehető''', ekkor még '''Megyer néven''' létezett. A területet többek között a Kánya, Bélmegyeri, Ábránfy, Herpay családok '''birtokolták'''. Az elkövetkező évszázadokban a terület elaprózódott a nemesi családok között. [[1552|1552-ben]] az adózási összeírásban az „együléses nemesek bírják” megjegyzés szerepelt. Az [[1557]]–[[1558|1558-as]] török összeírás alapján Bélmegyer 20 házból állt, lakossága nagyjából 200 fő volt. [[1561|1561-ben]] már csak három nemesi családot jegyzett. Bélmegyer [[1685|1685-ben]] még létezett, pár évvel később elpusztult. Az újratelepülés [[1699|1699-ben]] kezdődött, a település [[1701|1701-ben]] már adózott, azonban alig két év múlva '''újra elnéptelenedett'''. Lakói feltehetőleg Békésre, Fásra és Vésztőre távoztak.
Egy a Kr. e. II.–I. évezred fordulójáról származó, Gáva-kultúrához köthető állatszobrocska is előkerült területén, mely alapján '''régészetileg ismert és jelentős''' hely.
 
Nevének '''első említése [[1346|1346-ra]] datálható''', amikor még Megyer néven létezett.
A puszta [[1720|1720-ban]] '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''', később több nemes tulajdonába került. [[1798|1798-ban]] a '''Wenckheim család''' lett a terület birtokosa. Bélmegyer [[1850|1850-ben]] közigazgatásilag '''Békéshez tartozott'''. A 19. század végén felmerült, hogy a gróf d’Orsaytól megvásárolt földön újjáalakul a falu. Végül '''[[1946|1946-ban]] elszakadt Békéstől és önállósodott a település''', mely közigazgatásilag '''[[Kamut|Kamuthoz]] került'''.
Miklós fia, János megyeri nemes hősiesen védelmezte faluját, mely tettéért a körösladányi Nadányi nemesi család emberei megsebesítették.
A következő évtizedekben különböző '''kisnemesi családok''' (főként a Kánya, Bélmegyeri, Ábránfy, Herpay familiák) '''birtokolták''' a megyeri területet, vagy annak egy részét.
A következő évszázadokban úgy elaprózódott a területe a nemesi családok között, hogy [[1552|1552-ben]] már csak annyit írtak adózási összeíráskor, hogy „együléses nemesek bírják”. Később már nem tudott adót fizetni, az adózásból is eltűnt.
Az 1557–1558-i török összeírás alapján Bélmegyer 20 házból állott, lakossága 200-ra tehető volt.  
[[1561|1561-ben]] már csak három nemesi család volt itt jegyezve. A török viszonyok feldúlták az elaprózodott nemesi birtokokat.
[[1685|1685-ben]] még fennállott, majd pár évvel később '''elpusztult Bélmegyer. [[1699|1699-ben]] kezdett új életre kelni''', mely olyan sikeres volt, hogy alig két évvel később, [[1701|1701-ben]] már adózott is.
Ez az állapot nem tartott sokáig, mert alig két év múlva '''újra elnéptelenedett'''.
Lakói feltehetőleg Békésre, Fásra és Vésztőre települtek.
[[1720|1720-ban]] először Harruckern, majd több más nemes tulajdonába került a terület, mint puszta.
[[1798|1798-ban]] a Wenckheim család birtokába került, akik inkább a saját jobbágyaiknak akartak haszonbérleti szerződéssel segíteni, melyek Mezőberényből és Körösladányból származtak.
[[1850|1850-ben]] közigazgatás terén Békéshez tartozott. A század végére szóba került, hogy a gróf d’Orsaytól megvett földön újjáalakul a falu, de csak '''[[1946|1946-ban]] létesült újra a település'''.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
A régi Bélmegyer '''termékeny terület volt''' erdőségekkel, tavakkal, mocsarakkal.
A régi Bélmegyer '''termékeny terület volt''' erdőségekkel, tavakkal, mocsarakkal. Jelentős mennyiségű halastóval és szántófölddel rendelkezett. A bélmegyeri terület egészen Körösladányig nyúlt.
Jelentős mennyiségű halastóval rendelkezett, valamint a szántóföldek mennyisége is tekintélyes volt. A bélmegyeri terület egészen Körösladányig nyúlt.
 
Később pusztává redukálódott és jelentős veszteségek érték.
Az 1960-as években három termelőszövetkezet működött a településen.
641,7 ha '''természetvédelmi terület található határában''', 141 ha pedig fokozottan védett belőle.
Szintén védett az „Öreg hölgy” nevezetű fehér fűzfa is, mely 250–300 év körüli.
Közigazgatásilag Kamuthoz tartozik a 6 305 hektáron elterülő 901 lakossal rendelkező község.


== Kultúra ==
== Kultúra ==
A helyi '''Könyvtár Információs és Közösségi Hely''' a kultúrában és az ismeretek bővítésében is oszlopos tagja a városnak.
A bélmegyeri '''kultúrház és könyvtár''' [[1958|1958-ban]] létesült. A településen katolikus, református és baptista imaházak találhatók, [[1996|1996-ban]] felépült a katolikus templom. A községben általános iskola működik.


A bélmegyeri helyi értéktárban a látványosságok mellett a következőek is megtalálhatók:
A bélmegyeri helyi értéktárban a látványosságok mellett a következők találhatók:
* Bélmegyeri akácméz: jelentős bevételi forrás, fontos gasztronómiai szerepe van a térségben.
* Bélmegyeri disznótoros: a hagyományos disznóvágás töretlenül népszerű.
* Bélmegyeri vadászati lehetőség: korábbi magyar vezetők, politikusok – a nemeseket, majd Kádár Jánost is beleértve – örömmel vadásztak a területen, mely a rendszerváltás után szabadabban elérhetővé vált.
* Hájas tészta: tradicionális magyar étel, amely a legtöbb vármegyei településen a mai napig népszerű.
* [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] munkássága: Kossuth-díjas költő, író.
* [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] munkássága: Kossuth-díjas költő, író.
* Hájas tészta: tradicionális magyar étel, amely a legtöbb megyei településen mai napig népszerű.
* Bélmegyeri akácméz: jelentős bevételi forrás, a hosszas eredményes munka folytán fontos gasztronómiai szerepe van a térségben.
* Bélmegyeri disznótoros: a hagyományos disznóvágás töretlenül népszerű, az utókor számára megőrzésre került, mai napig űzik Bélmegyeren.
* Bélmegyeri vadászati lehetőség: korábbi magyar vezetők, politikusok, tekintélyes emberek – a nemeseket, majd Kádár Jánost is beleértve – örömmel vadásztak a területen, majd a rendszerváltás után szabadabb légkörben elérhetővé vált bármely vadászlelkű ember számára.


== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
=== Látnivalók ===
* [[Wenckheim–Hoyos-Wenckheim-kastély (Bélmegyer)|Wenckheim-vadászkastély]]
641,7 hektár '''természetvédelmi terület található határában''', melyből 141 ha fokozottan védett.
* Fási erdőspuszta
* Fási vadászház
* Kárász-vadászkastély
* Kárász-vadászkastély
* Fási vadászház
* Petőfi emlékmű
* Fási erdőspuszta
* Református harangláb
* „Öreg hölgy” több évszázados fűzfa
* Református templom
* Református templom
* Református harangláb
* Római katolikus templom
* Római katolikus templom
* Petőfi emlékmű
* „Öreg hölgy” több évszázados fűzfa
* [[Wenckheim–Hoyos-Wenckheim-kastély (Bélmegyer)|Wenckheim-vadászkastély]]


'''Rendezvények'''
=== Rendezvények ===
* Bélmegyeri Falunap
* Bélmegyeri Láderbi
* Bélmegyeri Láderbi
* Bélmegyeri Falunap
* A kibérelhető Kárász-vadászkastély számos, a település határán kívülről érkező eseménynek ad otthont.
A Bélmegyeri Kárász Vadászkastély bérelhető, így számos, a település határán kívülről érkező esemény is megrendezésre kerül a községben.


== Források ==
== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest :  Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [[https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 02.)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest :  Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [[https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 02.)


68. sor: 68. sor:


[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Bélmegyer]]

A lap jelenlegi, 2024. március 11., 18:24-kori változata

Bélmegyer
Első említés éve 1346
Rang község
Járás Békési
Irányítószám 5643
Lakónépesség 805 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Békés vármegyei község, mely Békéscsabától 25 kilométerre fekszik. Közúton megközelíthető szomszédos települései: Mezőberény, Vésztő, Békés. Földrajzilag határos Köröstarcsa, Körösladány és Tarhos településekkel.

Történet

Területéről előkerült egy Kr. e. II–I. évezred fordulójáról származó, Gáva-kultúrához köthető állatszobor.

Nevének első említése 1346-ra tehető, ekkor még Megyer néven létezett. A területet többek között a Kánya, Bélmegyeri, Ábránfy, Herpay családok birtokolták. Az elkövetkező évszázadokban a terület elaprózódott a nemesi családok között. 1552-ben az adózási összeírásban az „együléses nemesek bírják” megjegyzés szerepelt. Az 1557–1558-as török összeírás alapján Bélmegyer 20 házból állt, lakossága nagyjából 200 fő volt. 1561-ben már csak három nemesi családot jegyzett. Bélmegyer 1685-ben még létezett, pár évvel később elpusztult. Az újratelepülés 1699-ben kezdődött, a település 1701-ben már adózott, azonban alig két év múlva újra elnéptelenedett. Lakói feltehetőleg Békésre, Fásra és Vésztőre távoztak.

A puszta 1720-ban Harruckern János György, később több nemes tulajdonába került. 1798-ban a Wenckheim család lett a terület birtokosa. Bélmegyer 1850-ben közigazgatásilag Békéshez tartozott. A 19. század végén felmerült, hogy a gróf d’Orsaytól megvásárolt földön újjáalakul a falu. Végül 1946-ban elszakadt Békéstől és önállósodott a település, mely közigazgatásilag Kamuthoz került.

Gazdaság

A régi Bélmegyer termékeny terület volt erdőségekkel, tavakkal, mocsarakkal. Jelentős mennyiségű halastóval és szántófölddel rendelkezett. A bélmegyeri terület egészen Körösladányig nyúlt.

Az 1960-as években három termelőszövetkezet működött a településen.

Kultúra

A bélmegyeri kultúrház és könyvtár 1958-ban létesült. A településen katolikus, református és baptista imaházak találhatók, 1996-ban felépült a katolikus templom. A községben általános iskola működik.

A bélmegyeri helyi értéktárban a látványosságok mellett a következők találhatók:

  • Bélmegyeri akácméz: jelentős bevételi forrás, fontos gasztronómiai szerepe van a térségben.
  • Bélmegyeri disznótoros: a hagyományos disznóvágás töretlenül népszerű.
  • Bélmegyeri vadászati lehetőség: korábbi magyar vezetők, politikusok – a nemeseket, majd Kádár Jánost is beleértve – örömmel vadásztak a területen, mely a rendszerváltás után szabadabban elérhetővé vált.
  • Hájas tészta: tradicionális magyar étel, amely a legtöbb vármegyei településen a mai napig népszerű.
  • Sinka István munkássága: Kossuth-díjas költő, író.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

641,7 hektár természetvédelmi terület található határában, melyből 141 ha fokozottan védett.

  • Fási erdőspuszta
  • Fási vadászház
  • Kárász-vadászkastély
  • Petőfi emlékmű
  • Református harangláb
  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • „Öreg hölgy” több évszázados fűzfa
  • Wenckheim-vadászkastély

Rendezvények

  • Bélmegyeri Falunap
  • Bélmegyeri Láderbi
  • A kibérelhető Kárász-vadászkastély számos, a település határán kívülről érkező eseménynek ad otthont.

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 02.)

Kapcsolódó irodalom

  • Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szilágyi Károly: Szövetkezeti élet Bélmegyeren. Budapest : Magyar Népi Művelődési Intézet, 1947 (Budapest : Sylvester ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Bélmegyer&oldid=6830”