Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)

Békéscsabai Jókai Színház
Békéscsabai Jókai Színház (2018)
Település	Békéscsaba
Cím	Andrássy út 1–3.
Épült	1879
Tervező	Halmay Andor
Építész	Sztraka Ernő
Felavatás dátuma	1879. március 8.
Térkép betöltése… {"minzoom":false,"maxzoom":false,"mappingservice":"leaflet","width":"auto","height":"250px","centre":false,"title":"","label":"","icon":"","lines":[],"polygons":[],"circles":[],"rectangles":[],"copycoords":false,"static":false,"zoom":15,"defzoom":14,"layers":["OpenStreetMap"],"image layers":[],"overlays":[],"resizable":false,"fullscreen":true,"scrollwheelzoom":true,"cluster":false,"clustermaxzoom":20,"clusterzoomonclick":true,"clustermaxradius":80,"clusterspiderfy":true,"geojson":"","clicktarget":"","imageLayers":[],"locations":[{"text":"","title":"","link":"","lat":46.6799542,"lon":21.0975949,"icon":""}],"imageoverlays":null}

A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsabán, az Andrássy út 1–3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik. Műemléki védelem alatt áll.

Története

Képeslap a városi színházról (1918)

Előzmények

A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a Fiume vendéglő nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.

A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.

A színházépület

Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő mérnök vezetésével 1879-re épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel. Az épület dísztermét 1879. február 12-én nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.

1890-ben a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.

A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként 1904-ben az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után 1912 szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján Wagner József építész vezetésével. 1913. november 8-án adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.

A Népművelési Minisztérium 1954-ben Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.

A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, 1953-ban viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.

Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely 1913-ban készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.

Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely 1989-ben épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás 1994-re fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.

A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával 2008 és 2010 között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, Ibsen Ház nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.

A színház 2012-ben újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.

Működése

Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.

Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.

A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.

A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.

Emléktáblák

• Bartók Béla-emléktábla (Békéscsaba)
• Békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola-emléktábla (Békéscsaba)
• Színház-emléktábla (Békéscsaba)
• Tunyogi Péter-emléktábla (Békéscsaba)
• Vigarda-emléktábla (Békéscsaba)

Színészek

• Daniss Győző (1903–1956)
• Kara Tünde (1974–2019)
• Sas József (1939–2021)

Képgaléria

• 

  Hirdetmény a színház átalakítására (1906)

Források

• Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
• Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: beol.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
• Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: csabaihazak.blog.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
• Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: csabaihazak.blog.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
• Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Józsa Mihály: Színház Anno. In: jokaiszinhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
• Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: jokaiszinhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365–392. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Színitanházról. In: szinitanhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)

Kapcsolódó irodalom

• A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Vigadó. In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 206. szám (1993. szeptember 4–5.) 7. p.
• Gécs Béla: 125 éves a színjátszás temploma. In: Csabai Mérleg, 14. évf. 23. szám (2004. december 23.) 12. p.
• Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp János, Dr.: Kilencvenéves a békéscsabai színház. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 57. szám (1969. március 9.) 9. p.
• Prolog a b.-csabai állandó magyar szinház megnyitására. In: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 20. szám (1879. március 9.) 1. p.
• Révy Eszter: A Békés megyei Jókai Színház. In: Tolna Megyei Népújság, 32. évf. 55. szám (1982. március 6.) 11. p.
• Révy Eszter: Jókai nevével. In: Délmagyarország, 72. évf. 59. szám (1982. március 11.) 4. p.
• Sass Ervin: Ötvenéves a Jókai színház. In: Csabai Mérleg, 14. évf. 17. szám (2004. szeptember 30.) 12. p.
• Sass Ervin: Vigadótól a Vigadóig. In: Békés Megyei Népújság, 26. évf. 86. szám (1971. április 11.) 8. p.
• Zámbori Eszter: Száznegyven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Békéscsabán a színház. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 5. szám (2019. március 14.) 1. p.

Külső hivatkozások

• Jókai Színház Facebook-oldal