Kemény Mihály (1825–1903)

mérnök, közgyám, országgyűlési követ

Élete

Kemény Mihály

Kemény Mihály 1825. február 8-án született Jakubovics Mihály néven született Miaván (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: tudós Kemény Pál, József, Sámuel, János, Károly, Mária, Lajos és László.

Édesapja halála után a család Mezőberénybe költözött. Az 1830-as évek második felében az aszódi evangélikus gimnáziumába járt, Koren István tanítványa, Petőfi Sándor iskolatársa volt. Iskoláit Pozsonyban, 1837–38-ban Szarvason, majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett.

Jakubovics Mihály a vezetéknevét 1848-ban Keményre változtatta.

Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, 1849 nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki szívén viselte 1848‒49 eszméit.

1860-ban megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. Kemény Géza Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, 1903. július 8-án hunyt el Brassóban szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.

Munkássága

Békéscsabára 1849-ben került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, Csaba első községi mérnökeként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. 1855-ben térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, 1859-ben pedig a város körüli szabad területekről. 1857 tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. 1858-ban Gyulán kiadták a Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz című munkáját.

1861 után mérnöki állását feladva tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnökeként támogatta a polgári magániskola létesítését. Boczkó Dániel halála után 1870-ben Csaba országgyűlési követe lett, és három cikluson át, 1878-ig képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. 1878 novemberében elköltözött Csabáról, s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd 1879-ben Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

Tagja volt az 1861-ben alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth 1868-ban Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, 2012 augusztusában került vissza Békéscsabára.

Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot a Polgári Körrel, mely örökös díszelnökévé választotta. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, 1881-ben pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

Kemény Mihályt 1890-ben nyugdíjazták, de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a Gazdasági Lapokban, a Pesti Naplóban, a Falusi Gazdában, a Magyarország és a Nagyvilágban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg.

Emlékezete

• 2013-ban emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza földszinti árkádsorán.

Források

• A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1889/90. Szerk.: Czinkotszky Márton. Budapest : Hornyánszky, 1890. In: 81. p. (Látogatva: 2023. 04. 30.)
• A makói torna-egylet közgyülése. In: Herkules, 7. évf. 14. szám (1890. augusztus 20–21.) 108. p. (Látogatva: 2023. 04. 30.)
• Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 31. évf. 179. szám (1899. augusztus 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 35. évf. 29. szám (1903. július 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés, 38. évf. 50. szám (1906. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 62. szám (1899. augusztus 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 56. szám (1903. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 59. szám (1903. július 23.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 66. szám (1877. augusztus 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 53. szám (1878. július 4.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 104. szám (1879. október 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Cirkevná matrika, 1723–1924 / Evanjelická cirkev. Farský úrad Myjava (Myjava). In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 04. 30.)
• Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021. 8–11. p.
• Kemény Mihály. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 04. 29.)
• Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. I. In: Fővárosi Lapok, 148. szám (1877. július 1.) 720–721. p. (Látogatva: 2023. 04. 28.)
• Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. II. In: Fővárosi Lapok, 14. évf. 149. szám (1877. július 3.) 726–727. p. (Látogatva: 2023. 04. 28.)
• Kemény Mihályné Bánffy Emília gyászjelentése. In: OSZK Gyászjelentések (Látogatva: 2023. 05. 01.)
• Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Névváltoztatások. In: Közlöny, 46. szám (1848. július 25.) 214. p. (Látogatva: 2023. 05. 01.)

Kapcsolódó irodalom

• Asztalos István: Pefőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
• Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985
• Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.
• Múzeumi füzetek, 4. szám. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1968

Külső hivatkozás

• Kemény Mihály. In: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara