„Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (Urszinyi-ház belső hivatkozása)
 
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
(Nincs különbség)

A lap 2024. január 5., 16:12-kori változata

A Békés Megyei Könyvtár Békéscsabán az Élővíz-csatorna mentén, a Kiss Ernő u. 3. szám alatt található. A könyvtár szomszédságában található a Csabagyöngye Kulturális Központ.

Békés Megyei Könyvtár

Története

Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben
Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben
Az épület 2012-ben
2016 januárjában

Előzmények és alapítás

A Békés Megyei Könyvtár alapjai a 19. század végén keletkeztek, ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének a Békéscsabai Múzeum-Egyesület könyvtára tekinthető, ami 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.

A két világháború között az Aurora-kör üzemeltetett könyvtárat. 1945-ben Féja Géza író elkezdte megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását. Ezzel párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség vándorkönyvtárakat alapított a megyében, 1949-ben pedig Békéscsabán körzeti könyvtárat hozott létre Lipták Pál vezetésével. Egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár nyitott fiókkönyvtárat a településen.

A város az egykori polgármesteri lakásba (az Urszinyi-házba) költöztette az említett három gyűjteményt, melyek egyesítése után, 1952. március 9-én megnyitották az ország első megyei könyvtárát. 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert. 1961-ben külön részlegként gyermekkönyvtár létesült, 1964-ben pedig megnyílt az első hazai zenei könyvtár. Az 1950-es évektől motorkerékpárral, később művelődési autóval biztosították a tanyaközpontok könyvtári ellátását. Az 1970-es években elindult a megyei könyvtárhálózat fejlesztése.

Új épület

A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Az új épület tervezése 1973-ban kezdődött. 1975-ben Hegedűs Péter, Csomay Zsófia és Kerecsényi Zsuzsa kaptak megbízást a kiviteli tervek elkészítésére. A tervezésben Lipták Pál is részt vett. A kivitelezést a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. Az építkezés 1980. május 28-án kezdődött, az épület bokrétaünnepségét 1982-ben tartották. 1985-ben megtörtént a műszaki átadás. Az új könyvtárépület hossza 72 méter, szélessége 43 méter, teljes alapterülete 6448 m2. A régi főépület köré illesztett új Megyei Könyvtár átadására 1985. augusztus 20-án került sor. A tervezők közül Hegedűs Pétert és Csomay Zsófiát 1986-ban megosztott Ybl-díjjal tüntették ki. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is: úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, – többek között – olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József vagy Tolvaly Ernő. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetők voltak. 1986 augusztusában a Megyei Könyvtár adott otthont a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 18. vándorgyűlésének.

Fejlődés

1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. 1996-tól internet klub működött, az internetelérés nyilvános lett. A katalógust 1992-től TEXTÁR, majd 1998-tól TextLib rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. Az ezredfordulóra a könyvtári katalógus az interneten nyilvánosan kereshetővé vált. Az intézményben régi könyves és helytörténeti különgyűjtemény is található. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre: 1997-től a British Council információs sarokkal, 1998 szeptemberétől pedig EU-információs ponttal. 2000-ig szlovák báziskönyvtárként működött, ezután nemzetiségi könyvtári ellátást biztosít. A hátrányos helyzetűek számára az évek során – pályázati forrásokból – több különleges eszköz került beszerzésre (automata ajtó, vakvezető szőnyeg, Braille-nyomtató, többféle olvasást segítő eszköz). A Körös Irodalmi Társaság mellett a könyvtárban volt a Bárka folyóirat szerkesztősége is. Az intézményben házinyomda üzemelt.

Átalakulások

2007-ben fenntartói döntésre, a változó igények miatt átszervezések indultak. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Művelődési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008. július 1-jén ismét új nevet kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. A könyvtár az EuropeanaLocal projekt első hazai tagjaként bekapcsolódott az Európai Digitális Könyvtár bővítésébe. Az épületet 2009-ben emeletráépítéssel bővítették. Az intézmény 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli, új fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Innovációk

2015-ben a Békés Megyei Könyvtár lett az első 3D nyomtatóval rendelkező közkönyvtár. A Digilabor kialakításával a hazai könyvtári rendszer első alkotóműhelye jött létre. Emellett új közösségi tereket hoztak létre (Digilépcső, Digikomp).

Díjak, elismerések

  • 1995-ben a könyvtár kollektívája a „Békés megyéért” kitüntetésben részesült.
  • 1980-ban az intézmény munkatársai megkapták Békés megye Tanácsának Közművelődési Díját.
  • A Békés Megyei Könyvtár 2014-ben elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Családbarát Munkahely címét.
  • A Gyermekkönyvtár színvonalas és kreatív tevékenységét 2016-ban a – 2012-ben alapított – VándorBagoly díjjal jutalmazták.
  • 2017-ben a Magyar Kultúra Napja gálaműsorán a Békés Megyei Könyvtár szakmai munkáját a "Békéscsaba Kultúrájáért" kitüntetéssel díjazták.
  • A könyvtárnak 2018-ban Minősített Könyvtár címet adományozott az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
  • A megyei könyvtár 2020-ban elnyerte a Könyvtári Minőségi Díjat.

Emléktáblák az épületben

Galéria

  • A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után

    A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után

  • Zenei könyvtár (1964)

    Zenei könyvtár (1964)

  • A Megyei Könyvtár belső udvara a 80-as években

    A Megyei Könyvtár belső udvara a 80-as években

  • A könyvtár régi épületének bontása

    A könyvtár régi épületének bontása

  • Épül a megyei könyvtár új épülete (1982)

    Épül a megyei könyvtár új épülete (1982)

  • Belső építkezés (1983)

    Belső építkezés (1983)

  • Az új épület külső burkolása (1984)

    Az új épület külső burkolása (1984)

  • Az új könyvtár és környezete (1984)

    Az új könyvtár és környezete (1984)

  • Gyulavári Pál, Pál Lénárd és Ambrus Zoltán a megnyitó napján (1985)

    Gyulavári Pál, Pál Lénárd és Ambrus Zoltán a megnyitó napján (1985)

  • Rázga József vezényli a Bartók Béla Vegyeskart a könyvtár megnyitóján

    Rázga József vezényli a Bartók Béla Vegyeskart a könyvtár megnyitóján

  • A terasz 1985-ben

    A terasz 1985-ben

  • Enteriőr 1.

    Enteriőr 1.

  • Enteriőr 2.

    Enteriőr 2.

  • A gyermekkönyvtár 1985-ben

    A gyermekkönyvtár 1985-ben

  • Zenei könyvtár (1986–87 körül)

    Zenei könyvtár (1986–87 körül)

  • Számítógépes tanfolyam 2002-ben

    Számítógépes tanfolyam 2002-ben

  • A könyvtár épülete 2005-ben

    A könyvtár épülete 2005-ben

  • A régi épület 2018-ban

    A régi épület 2018-ban

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

  • A Megyei Könyvtár tájékoztatója. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., 1966 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Balogh Ferenc: A Békés Megyei Könyvtár története. Békéscsaba, Balogh Ferenc., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békéscsaba, Megyei Könyvtár. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békéscsaba, Megyei Könyvtár: tervezési program: funkcionális sémák és helyiségjegyzék. Budapest : OSZK KMK, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csaba Ibolya: A békéscsabai Megyei Könyvtár igénykeltő munkája 1960-tól. Békéscsaba : Csaba Ibolya, 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Évtizedkönyv [Multimédia] : Békés Megyei Könyvtár, 1985–1995. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gellért Mária: A Békés Megyei Könyvtár [Videofelvétel] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gerő Gyula: Lipták Pál emlékezete. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 16. évf. 5. szám (2007) 45–53. p.
  • Gerő Zsoltné: A zene a közművelődési könyvtárban. In: Könyvtáros, 15. évf. (1965) 708–709. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Havassy Pál: Békéscsabai Megyei Könyvtár új épületének tervezési programja. Budapest : OSZK KMK, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Huszár Istvánné: Huszár Istvánné irásai. : Riportok a Megyei Könyvtárban. Békéscsaba : Huszár Istvánné, 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Juhász Csilla: Tapasztalatok a Békés Megyei Könyvtár Vállalkozói Információs Szolgálatánál. In: Könyvtári Levelező Lap 2. 2–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kertész Zoltán: Alkotó használók – tudásmegosztás és kreatív „piszkos” terek a könyvtárban. In: Könyvtári Figyelő, 28. (64.) évf. különszám (2018) 27–36. p.
  • Kibédi-Varga Éva Edit: A Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba : Kibédi-Varga Éva Edit, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kiss Jenő: Békéscsaba új könyvtára. In: Könyvtáros, 36. évf. 10. szám (1986) 572–577. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kiss Jenő: Békéscsaba új könyvtára II. In: Könyvtáros, 36. évf. 11. szám (1986) 657–661. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Könyvtári Jegyzések 1985/3. Békéscsaba : Ambrus Zoltán, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Litauszky Györgyné: A Békés Megyei Könyvtár szervezetének áttekintése: szervezetelemzés. Békéscsaba : Litauszky Gy.-né, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lukoviczki Anna: Változások a Békés Megyei Könyvtár működésében, 1989–1999. Békéscsaba : Lukoviczki Anna, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Megyei Könyvtár, Békéscsaba. Budapest : M. Épitőműv., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nagyné Varga Éva: Könyvtárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951). In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24–25. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003. 213–233. p.
  • Pál Miklós: A zenei könyvtár szerepe és jelentősége a békéscsabai Megyei Könyvtárban. Pál Miklós, 1966 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Papp István: A békéscsabai Megyei Könyvtár új épületéről. In: Könyvtári Figyelő, 32. évf. 2. szám (1986) 187–193. p.
  • Szabó Ernő: Békés új büszkesége. In: Népművelés, 32. évf. 10. szám (1985. október 1.) 31–34. p.
  • Szerencsés Anett: A megyei könyvtárak kiadói tevékenysége : Békéscsaba, Pécs, Kaposvár. Kaposvár : Szerencsés Anett., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tripolszky László: Békéscsabai könyvtárdicsérő. In: Népszabadság, 43. évf. 193. szám (1985. augusztus 17.) 7. p.
  • Varga Gáborné: Igénykutató felmérés Békés megyei leendő diplomások körében. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Varga Judit: A Békés Megyei Könyvtár tevékenysége a társadalmi elvárások tükrében. Békéscsaba : Varga Judit., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vincze Andrea: A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása. Szeged : Vincze Andrea, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Békés_Megyei_Könyvtár_(Békéscsaba)&oldid=3037”