„Réti Csaba (1936–2009)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (Kép feltöltése)
 
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
(Nincs különbség)

A lap 2024. január 5., 16:18-kori változata

operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja

Élete

Réti Csaba

Réti Csaba 1936. november 11-én született Mezőberényben. Édesapja Réti József községházi tisztviselő, édesanyja Vladár Mária. Két lánytestvére született: Gabriella és Éva. A család az I. kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozott.

Gyermekkorát szülővárosában töltötte, itt végezte általános iskolai tanulmányait. Érdeklődése gyermekkorában inkább a sport felé irányult, 19511955 között Kiskunfélegyházán, az Állami Tanítóképző Intézet testnevelési szaktanítói tagozatán tanult. Társaival sportversenyekre járt, élsportolói karrierre készült, az ifjúsági tornászválogatottba is bekerült. Az 1955/1956-os tanévben Fábiánsebestyén község általános iskolájában tanítói gyakorlatot végzett, ahol a testnevelés mellett éneket és rajzot is tanított. Általános iskolai testnevelési szaktanítói oklevelét a gyakorlat végeztével, 1956-ban kapta meg.

Érdeklődését az éneklés felé még középiskolai tanulmányai alatt kezdte felfedezni, az iskolai kórusba is belépett. A Fábiánsebestyénben töltött év alatt munka után a szentesi zeneiskolában vett órákat. 19561960 között a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolában folytatott tanulmányai alatt forrt ki igazán a tehetsége.

1961-ben megnősült, Luptovics Rozáliát vette feleségül. 1964-ben megszületett gyermekük, Attila, aki édesapja nyomdokaiba lépve bariton operaénekesként szintén a Szegedi Nemzeti Színháznál találta meg hivatását.

Réti Csaba 2009. április 2-án hunyt el Szegeden, a Belvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Réti Csaba munkásságának túlnyomó része a Szegedi Nemzeti Színházhoz kötődött. 1956-ban elment egy meghallgatásra, ami után rögtön szerződtették a színház kórusába. Bár már korábban is énekelt szóló szerepeket, hétéves énekkari működés után, 1963-ban magánénekessé léptették elő. 1971-ben aláírt egy egyéves szerződést a Pécsi Nemzeti Színházzal, de a szíve visszahúzta Szegedre, így az évad letelte után ismét a szegedi társulathoz csatlakozott, s visszavonulásáig itt énekelt. Vendégként többször fellépett a Magyar Állami Operaházban, a társulattal pedig rendszeresen külföldi színházakban, operaházakban szerepelt, de egyéni vendégszereplői felkéréseket is kapott, nemcsak a szocialista tömb országaiból, hanem például Ausztriából is.

Kezdetben lírai tenor szerepeket kapott, majd 1986-tól drámai szerepkörre állították át. Pályája során 47 opera tenor főszerepet és 44 oratórium tenor szólót énekelt. Legfőbb mentorának Vaszy Viktort tekintette, aki a szegedi színház zenei igazgatója, 19571969 között pedig igazgatója volt. Réti Csaba 1985-ben másodikként kapta meg az akkor már hat éve elhunyt igazgatóról elnevezett díjat.

Főbb szerepei

  • A mantuai herceg (Giuseppe Verdi: Rigoletto)
  • Don José (Georges Bizet: Carmen)
  • Nemorino (Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital)
  • Rademes (Giuseppe Verdi: Aida)
  • Sir Edgard Ravenswood (Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia)
  • Rudolphe (Giacomo Puccini: Bohémélet)
  • Tamino (Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola)
  • Turiddu (Pietro Mascagni: Parasztbecsület)

Díjak, elismerések

  • Liszt Ferenc-díj (1974)
  • Vaszy Viktor-díj (1985)
  • Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díj (1987)
  • Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj – a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagjaként kapta meg (1989)
  • Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1992)
  • Dömötör-életműdíj (2006)

Források

Külső hivatkozások