Réti Csaba (1936–2009)

Réti Csaba
Reti csaba 01.jpg
Születési dátum 1936. november 11.
Születési hely Mezőberény
Halálozási dátum 2009. április 2.
Halálozási hely Szeged
Sírhely Belvárosi temető, Szeged
Házastárs Luptovics Rozália
Foglalkozás operaénekes

Élete

Réti Csaba 1936. november 11-én született Mezőberényben. Édesapja Réti József községházi tisztviselő, édesanyja Vladár Mária. Két lánytestvére született: Gabriella és Éva. A család az I. kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozott.

Gyermekkorát szülővárosában töltötte, itt végezte általános iskolai tanulmányait. Érdeklődése gyermekkorában inkább a sport felé irányult, 1951–1955 között Kiskunfélegyházán, az Állami Tanítóképző Intézet testnevelési szaktanítói tagozatán tanult. Társaival sportversenyekre járt, élsportolói karrierre készült, az ifjúsági tornászválogatottba is bekerült. Az 1955/1956-os tanévben Fábiánsebestyén község általános iskolájában tanítói gyakorlatot végzett, ahol a testnevelés mellett éneket és rajzot is tanított. Általános iskolai testnevelési szaktanítói oklevelét a gyakorlat végeztével, 1956-ban kapta meg.

Érdeklődését az éneklés felé még középiskolai tanulmányai alatt kezdte felfedezni, az iskolai kórusba is belépett. A Fábiánsebestyénben töltött év alatt munka után a szentesi zeneiskolában vett órákat. 1956–1960 között a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolában folytatott tanulmányai alatt forrt ki igazán a tehetsége.

1961-ben megnősült, Luptovics Rozáliát vette feleségül. 1964-ben megszületett gyermekük, Attila, aki édesapja nyomdokaiba lépve bariton operaénekesként szintén a Szegedi Nemzeti Színháznál találta meg hivatását.

Réti Csaba 2009. április 2-án hunyt el Szegeden, a Belvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Réti Csaba munkásságának túlnyomó része a Szegedi Nemzeti Színházhoz kötődött. 1956-ban elment egy meghallgatásra, ami után rögtön szerződtették a színház kórusába. Bár már korábban is énekelt szóló szerepeket, hétéves énekkari működés után, 1963-ban magánénekessé léptették elő. 1971-ben aláírt egy egyéves szerződést a Pécsi Nemzeti Színházzal, de a szíve visszahúzta Szegedre, így az évad letelte után ismét a szegedi társulathoz csatlakozott, s visszavonulásáig itt énekelt. Vendégként többször fellépett a Magyar Állami Operaházban, a társulattal pedig rendszeresen külföldi színházakban, operaházakban szerepelt, de egyéni vendégszereplői felkéréseket is kapott, nemcsak a szocialista tömb országaiból, hanem például Ausztriából is.

Kezdetben lírai tenor szerepeket kapott, majd 1986-tól drámai szerepkörre állították át. Pályája során 47 opera tenor főszerepet és 44 oratórium tenor szólót énekelt. Legfőbb mentorának Vaszy Viktort tekintette, aki a szegedi színház zenei igazgatója, 1957–1969 között pedig igazgatója volt. Réti Csaba 1985-ben másodikként kapta meg az akkor már hat éve elhunyt igazgatóról elnevezett díjat.

Főbb szerepei

  • A mantuai herceg (Giuseppe Verdi: Rigoletto)
  • Don José (Georges Bizet: Carmen)
  • Nemorino (Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital)
  • Rademes (Giuseppe Verdi: Aida)
  • Sir Edgard Ravenswood (Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia)
  • Rudolphe (Giacomo Puccini: Bohémélet)
  • Tamino (Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola)
  • Turiddu (Pietro Mascagni: Parasztbecsület)

Díjak, elismerések

  • Liszt Ferenc-díj (1974)
  • Vaszy Viktor-díj (1985)
  • Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díj (1987)
  • Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj – a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagjaként kapta meg (1989)
  • Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1992)
  • Dömötör-életműdíj (2006)

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Réti_Csaba_(1936–2009)&oldid=6631”