„Zsilinszky Mihály (1838–1925)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
a (Infobox létrehozása)
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
tanár, történész, politikus
{{SHORTDESC:tanár, történész, politikus}}
 
{{InfoboxSzemely
== Élete ==
|nev = Zsilinszky Mihály
[[Fájl:Zsilinszky mihaly 01.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
|kep = [[Fájl:Zsilinszky mihaly 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1838]]. [[május 1.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[1925]]. [[október 4.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely = Fiumei úti sírkert, Budapest
|hazastars = Haan Karolina<br>Reök Ilona
|foglalkozas = tanár, történész, politikus
}}== Élete ==
'''[[1838]]. [[május 1.|május 1-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született ([[Zsilinszky Endre (1852–1919)|Endre]]).  
'''[[1838]]. [[május 1.|május 1-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született ([[Zsilinszky Endre (1852–1919)|Endre]]).  


A lap jelenlegi, 2024. január 12., 19:38-kori változata

Zsilinszky Mihály
Zsilinszky mihaly 01.jpg
Születési dátum 1838. május 1.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1925. október 4.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs Haan Karolina
Reök Ilona
Foglalkozás tanár, történész, politikus

Élete

1838. május 1-én született Békéscsabán. Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született (Endre).

Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd Orosházán végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. Tanárai közt volt Wilim János is. Szarvason érettségizett 1856-ban. Felsőfokú tanulmányait a pesti Protestáns Teológiai Akadémián kezdte, ahol bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt, mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. 1860‒1861-ben egy-egy szemesztert külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.

Két alkalommal nősült meg. Első felesége Haan Karolina (1867‒1874 között), második felesége Reök Ilona (1883-tól) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben

1925. október 4-én hunyt el Budapesten.

Munkássága

Zsilinszky Mihály

1861-ben tanári állást vállalt egykori középiskolájában, a szarvasi főgimnáziumban. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. A tanári pályától 1874-ben többszörös családi tragédia okán vált meg (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).

Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, később az országos közéletben vállalt szerepet.

1874-től 1886-ig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál titkári teendőket látott el, valamint a társulat évkönyveit szerkesztette. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, 23 publikáció fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. 1875-ben több mint fél évig bekapcsolódott a Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztésébe. 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1899-ben pedig rendes tagjává választotta. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.

1875-ben bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába. 1875‒1881 között a gyomai, 1881‒1887 között a békéscsabai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1889‒1892 között Csongrád, 1892‒1895 között pedig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. 1895. február 20-án Ferenc József a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki. 1896-ban bekapcsolódott az országgyűlés munkájába a békéscsabai választókerület képviselőjeként. 1905-ben elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.

Az 1905. évi választások után a Szabadelvű Párt ellenzéki szerepbe kényszerült, majd feloszlott, így Zsilinszky a következő öt évre visszavonult a politikától. 1910-től 1918-ig a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként a szarvasi választókerületben tevékenykedett. Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését: közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a Közművelődés Háza, mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi iskolák fejlesztését is támogatta.

Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület világi felügyelőjévé választották.

Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült Medgyesbodzás és Medgyesegyháza.

Díjak, kitüntetések

Zsilinszky Mihály "Goszleth fényképe után"
  • Lipót Rend-középkereszt (1901)

Emlékezete

Főbb művei

Források

  • Cabianska citanka : Csabai olvasókönyv. Szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutint., 1996. 168–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. 31–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. In: Körösök Vidéke: honismereti füzet 1988. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 31–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. 35–76. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
  • Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 342–348. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
  • Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, (2009) 3. szám, 6099–6101. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
  • Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5–6. p. (Látogatva: 2018. 04. 27.)
  • Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1939–1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51–54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 11–14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas : Községi Tanács, 1964. 236. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék, 6. évf. 225. sz. (1925. október 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. 301–302. p.
  • Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.–1925 október 4.). In: Levéltári Közlemények, (1925) 3. szám, 317–319. p.
  • Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: Vasárnapi Ujság, (1905) 10. szám, 145–147. p.
  • Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. Szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. 141–143. p.
  • Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. Szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Zsilinszky_Mihály_(1838–1925)&oldid=6741”