Salkovics Péter (1807–1869)

Salkovics Péter
Születési dátum	1807. április 22.
Születési hely	Mezőberény
Halálozási dátum	1869. február 28.
Halálozási hely	Ostffyasszonyfa
Sírhely	Ostffyasszonyfa
Házastárs	Osvald Ágnes

Élete

Salkovics Péter 1807. április 22-én született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester (Orlai Petrics Soma anyai nagyapja, az ő testvére, Salkovics Kamhall Zsuzsanna Petőfi Sándor apai nagyanyja), édesanyja Szakáts Karolin. Testvérei: Karolin, Zsuzsanna, Mihály, Johanna, Dániel, Erzsébet és Károly. Salkovics Karolin elsőszülött gyermeke Orlai Petrics Soma.

Salkovics Péter a mezőberényi gimnáziumban, a retorikai és poetikai osztályban tanult. Tanulmányait Sopronban folytatta, földmérő mérnök lett.

1833. június 30-án megházasodott, Osvald Ágnest vette feleségül.

Salkovics Péter 1869. február 28-án hunyt el. Március 2-én Ostffyasszonyfán helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Vas vármegyében, Ostffyasszonyfán telepedett le, ahol tagosító főmérnök lett, mérnöki irodát működtetett. Az ostffyasszonyfai földesurak parcellázásainak, tagosításaiknak köszönhetően jómódban élt. Salkovicsot a szlovák beszéde miatt mulatságos figurának tartották a Kemenesalján élő nemesek. A faluban Kisfaludy Samu táblabíró négyszobás nemesi házát bérelte. Agarakat és lovakat tartott, szívesen agarászott, vadászott.

Salkovics 1839 májusában magához vette a 16 éves Petőfi Sándort, akit kitagadott az apja. Petőfi Salkovics ötéves fia, József tanítója lett, emellett az irodájában segédkezett (írt és rajzolt). Salkovics a soproni líceumben kívánta taníttatni a fiút.

1839 júniusában a testvére, Salkovics Károly és az unokaöccse, Orlai Petrics Soma érkezett Ostffyasszonyfára. Orlai és Petőfi barátságot kötött, vadászni jártak. Petőfi a Salkovics Péter könyvespolcáról leemelt kötetekből kijegyzetelte a hazai várakat és várromokat, naponta többször játszott Salkovics zongoráján. Itt írta a Petrics Somához című költeményét. Feltehetően a legszebb szünidejét töltötte Salkovicséknál.

Petőfi Ostffyasszonyfán szerelmes lett Csáfordi Tóth Ferenc nyugalmazott őrnagy lányába, Rózába, akihez szerelmes verseket írt. A lány édesapja nem nézte jó szemmel a költő szándékát, erről levélben értesítte a Rába-közben tagosító Salkovicsot. Ő megírta feleségének, hogy: „Samut (Orlait) és Károlyt küldjétek Sopronba, Sándornak azonban adj egy pár forintot, s menjen ahová neki tetszik, belőle úgysem lesz egyéb komédiásnál.”

A három fiú szeptemberben Sopronba távozott, ahol Petőfi beállt a sorgyalogezredbe.

Lásd még

• Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
• Petőfi Sándor (1823–1849)

Források

• Anyakönyvek, 1784–1895 / Evangélikus Egyház, Csönge. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 02. 03.)
• Balogh Gyula: Petőfi Vasvármegyében. In: Petőfi gyűjtemény – B sorozat / 17-es doboz (Látogatva: 2023. 02. 03.)
• Dienes András: Petőfi Vas megyében. In: Vasi Szemle, 15. évf. 3. szám (1961) 56–66. p. (Látogatva: 2023. 02. 01.)
• Kemenesaljai Életrajzi Lexikon. Csönge : Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, 2014 152–153. p. (Látogatva: 2023. 02. 01.)
• Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 34–61. p. (Látogatva: 2023. 01. 31.)
• Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975 13–14. p. (Látogatva: 2023. 01. 31.)

Kapcsolódó irodalom

• Balogh Ernő: Petőfi barátai Ostffyasszonyfán és Csöngén. In: Új Kemenesalja, 11. évf. 5. szám (1999. március 11.) 6. p.
• Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1. kötet. 2., jav. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. 263–270. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Jakus Lajos: Petőfi családja. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter – Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 119–162. p.
• Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mesterházy Sándor: A fiatal Petőfi Ostffyasszonyfán. In: Evangélikus Élet, 54. évf. 19. szám (1989. május 7.) 4. p.
• Mesterházy Sándor: Országos Petőfi-ünnepély Ostffyasszonyfán. In: Evangélikus Élet, 54. évf. 25. szám (1989. június 18.) 4. p.
• Molnár Judit: Petőfi-kultusz Ostffyasszonyfán. In: Vasi Szemle, 55. évf. 2. szám (2001) 196–205. p.
• Osztovits Szabolcs: „Sors, nyiss nekem tért” : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022. 144. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petőfi Sándor összes művei 1. : Petőfi Sándor összes költeményei, 1838–1843. Szerk.: Kiss József. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1973
• Puruczki Béla: Emlékszobák az Ostffy-kastélyban. In: Magyar Nemzet, 31. évf. 175. szám (1975. július 27.) 10. p.
• „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985. 13–14. p.