„Neumann Marianne (1944–1944)” változatai közötti eltérés
hu>Jzoltan a (Kiegészítés) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{SHORTDESC:a holokauszt áldozatainak arcaként ismertté vált Neumann Gábor testvére}} | |||
{{InfoboxSzemely | |||
== Élete == | |nev = Neumann Marianne | ||
|kep = | |||
|kepalairas = | |||
|szuletesinev = | |||
|szuletesidatum = [[1944]]. június | |||
|szuletesihely = | |||
|halalozasidatum = [[1944]]. [[június 29.]]? | |||
|halalozasihely = Auschwitz-Birkenau, Lengyelország | |||
|sirhely = | |||
|hazastars = | |||
|foglalkozas = | |||
}}== Élete == | |||
Édesanyja, '''Róna Margit''' 26, édesapja [[Naményi Elek (1900–1975)|'''Neumann Elek''']] földbirtokos 39 esztendős volt. | Édesanyja, '''Róna Margit''' 26, édesapja [[Naményi Elek (1900–1975)|'''Neumann Elek''']] földbirtokos 39 esztendős volt. | ||
| 8. sor: | 18. sor: | ||
Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. '''Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, [[június 26|június 26-án]] deportálták.''' A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. [[június 27|június 27-én]] haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt. | Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. '''Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, [[június 26|június 26-án]] deportálták.''' A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. [[június 27|június 27-én]] haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt. | ||
Marianne nevét a képgalériában szereplő (Május 25 2. oldal) levelezőlapról tudjuk, amit Róna Margit édesanyja írt még a deportálás előtt munkaszolgálatos férjének, Neumann Eleknek, kiemelt rész ebből a következő | Marianne nevét a képgalériában szereplő (Május 25 2. oldal) levelezőlapról tudjuk, amit Róna Margit édesanyja írt még a deportálás előtt munkaszolgálatos férjének, Neumann Eleknek, kiemelt rész ebből a következő | ||
| 18. sor: | 27. sor: | ||
Természetesen akkoriban még nem volt ultrahangos vizsgálat, így Marianne akár fiúnak is születhetett, de a szülők Mariannét vártak, így maradjunk annyiban, hogy lánynak, Mariannénak született. | Természetesen akkoriban még nem volt ultrahangos vizsgálat, így Marianne akár fiúnak is születhetett, de a szülők Mariannét vártak, így maradjunk annyiban, hogy lánynak, Mariannénak született. | ||
Édesapja második házasságából született féltestvérének, Naményi Péternek a Békés Megyei Levéltártól kapott levél ezeket tartalmazza: '''Szegő György''' ''„Két ima egy istenhez”'' című könyvében említ egy vonaton történt szülést: ''„A másik vagonban szült egy asszony. A csecsemő, aki itt nyert életet, valahol a Kárpátok és a lengyel iparvidék között, felsírt, hangja belehasított a vonat monoton kattogásába. Úgy éreztem, többet én nem bírok.”'' Az idézet az 1999-ben megjelent könyv 110. oldalán olvasható. Szegő Györgyöt ugyanazzal a transzporttal szállították el Békéscsabáról, mint az Ön családtagjait. Hogy vajon ez a rövid részlet az Ön testvérére vonatkozik-e, megállapíthatatlan. | |||
Édesapja második házasságából született féltestvérének, Naményi Péternek a Békés Megyei Levéltártól kapott levél ezeket tartalmazza: '''Szegő György''' ''„Két ima egy istenhez”'' című könyvében említ egy vonaton történt szülést: ''„A másik vagonban szült egy asszony. A | |||
Tekintettel arra, hogy Mariannénak – szintén a levelek tanúsága szerint -legkésőbb június 25-ig meg kellett volna születnie, de június 26-ig a deportálásig nem született meg, ki más lett volna, ha nem ő! | Tekintettel arra, hogy Mariannénak – szintén a levelek tanúsága szerint -legkésőbb június 25-ig meg kellett volna születnie, de június 26-ig a deportálásig nem született meg, ki más lett volna, ha nem ő! | ||
A lap jelenlegi, 2024. január 10., 18:52-kori változata
| Neumann Marianne | |
|---|---|
| Születési dátum | 1944. június |
| Halálozási dátum | 1944. június 29.? |
| Halálozási hely | Auschwitz-Birkenau, Lengyelország |
Élete
Édesanyja, Róna Margit 26, édesapja Neumann Elek földbirtokos 39 esztendős volt.
A vele állapotos édesanyját, Gábor testvérével és nagymamájával 1944 májusában a többi kétezer békéscsabai zsidóval együtt, a zsidók számára kijelölt házakban helyezték el. Az édesapa nem volt a családdal, mivel munkaszolgálatra volt kirendelve. Június 16-án a város zsidóságát átköltöztették a dohánybeváltó/szárító épületeibe. A 8 darab 42x15 méteres két szintes egyterű, szellős épületben összesen 4000 személyt helyeztek el. A békéscsabai gettóba Békéscsaba és Békés megye több településének zsidóságát gyűjtötték össze.
Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, június 26-án deportálták. A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. június 27-én haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt.
Marianne nevét a képgalériában szereplő (Május 25 2. oldal) levelezőlapról tudjuk, amit Róna Margit édesanyja írt még a deportálás előtt munkaszolgálatos férjének, Neumann Eleknek, kiemelt rész ebből a következő
azaz „.... a kis Mariannénak még várni kell...”
Természetesen akkoriban még nem volt ultrahangos vizsgálat, így Marianne akár fiúnak is születhetett, de a szülők Mariannét vártak, így maradjunk annyiban, hogy lánynak, Mariannénak született.
Édesapja második házasságából született féltestvérének, Naményi Péternek a Békés Megyei Levéltártól kapott levél ezeket tartalmazza: Szegő György „Két ima egy istenhez” című könyvében említ egy vonaton történt szülést: „A másik vagonban szült egy asszony. A csecsemő, aki itt nyert életet, valahol a Kárpátok és a lengyel iparvidék között, felsírt, hangja belehasított a vonat monoton kattogásába. Úgy éreztem, többet én nem bírok.” Az idézet az 1999-ben megjelent könyv 110. oldalán olvasható. Szegő Györgyöt ugyanazzal a transzporttal szállították el Békéscsabáról, mint az Ön családtagjait. Hogy vajon ez a rövid részlet az Ön testvérére vonatkozik-e, megállapíthatatlan.
Tekintettel arra, hogy Mariannénak – szintén a levelek tanúsága szerint -legkésőbb június 25-ig meg kellett volna születnie, de június 26-ig a deportálásig nem született meg, ki más lett volna, ha nem ő! Amikor a szerelvény 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba azonnal elkezdték a szelektálást. A munkaképeseket a fogolytáborban helyezték el, a többieket megsemmisítették. Amennyiben Marianne édesanyjával együtt túlélte az utazást még aznap a gázkamrába küldhették.
A háborút és a holokausztot a családból csak Marianne és Gábor édesapja – felesége, gyerekei és édesanyja nélkül - élte túl.
Fénykép nem készülhetett róla, Péter testvére a családfában egy angyal arccal helyettesítette.
Emlékezete
- Emlékét a holokauszt gyermekáldozatainak emléktáblája őrzi Békéscsabán.
Képgaléria
Május 25. 1. oldal
Május 25. 2. oldal
Június 17. 1. oldal
Június 17. 2. oldal
Lásd még
- A Holokauszt gyermekáldozatainak emléktáblája (Békéscsaba)
- A holokauszt témakörhöz kapcsolódó lapok listája
- Naményi Elek (1900–1975)
- Neumann Gábor (1940–1944)
- Hirsch Gábor (1929–2020)
- Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
- Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)
Forrás
- Naményi Péter (Neumann Gábor és Marianne féltestvére)
Kapcsolódó irodalom
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- A jótevő Neumann. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
- Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót. In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- The Holocaust. In: Yad Vashem (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- Tű a szénakazalban (Látogatva: 2014. 12. 05.)
