Naményi Elek (1900–1975)
| Naményi Elek | |
|---|---|
 | |
| Születési név | Neumann Elek |
| Születési dátum | 1900. szeptember 20. |
| Születési hely | Békéscsaba |
| Halálozási dátum | 1975. május 18. |
| Házastárs |
Róna Margit Ványai Mária |
| Foglalkozás | földbirtokos, vegyészmérnök |
Élete
Neumann Elek 1900. szeptember 20-án Békéscsabán született. Édesapja, a németszentpéteri születésű Neumann Manó (1857. november 22 – 1928. augusztus 11.) földbirtokos és a Békéscsabai Áruforgalmi Rt. ügyvezetője volt. Édesanyja Raschofszky Matild (1866. március 5. – 1944. június 29.) Békéscsabán született.
Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát 1924-ben kitűnő eredménnyel. 1927-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője. 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.
1937. november 25-én házasságot kötött a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, Róna Margittal (1914. január 2. – 1944. június 29.). Házasságukból két gyermek született Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.) és Neumann Marianne (1944–1944)
Neumann Eleket 1940-ben, 1942-ben és 1943-ban munkaszolgálatra hívták be (Gyoma, Debrecen, Hajdúnánás). 1944. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, 1944. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját június 26-án deportálták. A szerelvény 1944. június 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba. Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a Neumann Gábor, aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl. A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.
1945-ben Békéscsabán Polikémia Vegyi Üzem néven egy kis üzemet létesített, melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - 1949-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát (1909. március 2. – 1983. július 14.) és megszületett Péter (1947. július 13. –) nevű fia. 1949-ben családjával elköltözött Budapestre. Nevét 1950-ben Naményira magyarosította. Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. 1950-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. 1961-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott 1974-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg. 1975. május 18-án hunyt el.
Leszármazottak
Gyermekek
- Neumann Gábor Mihály (1940–1944)
- Neumann Marianne (1944–1944)
- Naményi Péter (1947. július 13. –)
Unokák
- Naményi Krisztián (1977. március 11. –)
Képgaléria
Neumann Elek sz.ig. (1920)
Neumann Elek francia szem.igazolványa
Neumann Elekné levelezőlapja (1)
Neumann Elekné levelezőlapja (2)
Neumann Manóné levele (1944)
Neumann Elek
A Neumann család síremléke
A Neumann család síremléke
Forrás
- Naményi Péter: Naményi (Neumann) Elek életrajza (kézirat, 2014)
Kapcsolódó irodalom
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatakozások
- Állítsunk emléket Neumann Gábornak! In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- A jótevő Neumann. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
- Neumann Manóné és Neumann Elek bérházának terve. In: Csabai házak blog
- Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót. In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- The Holocaust. In: Yad Vashem (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- Tű a szénakazalban (Látogatva: 2014. 12. 05.)
