„Magyardombegyház” változatai közötti eltérés
hu>Vandi (→Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó irodalom beillesztése) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Magyardombegyház község a | {{InfoboxTelepules | ||
|nev = Magyardombegyház | |||
|kep = | |||
|kepalairas = | |||
|elsoemlites = | |||
|alapitas = [[1814]] | |||
|ujratelepites = | |||
|rang = község | |||
|jaras = Mezőkovácsházai | |||
|iranyitoszam = 5838 | |||
|lakonepesseg = 160 fő (2023. jan. 1.) | |||
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Magyardombegyház</display_map> | |||
}}Magyardombegyház '''község a dél-alföldi régióban''', Békés vármegyében, a mezőkovácsházi kistérségben. [[Kunágota]], [[Kisdombegyház]], [[Dombegyház]] és [[Battonya]] között fekszik. | |||
A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település elnevezései időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház ([[1863]]), Magyardombegyház ([[1869]], első utalás). | |||
== | == Történet == | ||
[[Fájl:Magyardombegyhaz reformatus templom.jpg|bélyegkép|Református templom Magyardombegyházán]] | |||
Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már '''a bronzkortól kezdve lakott hely''' volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy '''újkőkori földvár''' (nagy földsáncvár) állt. | |||
Magyardombegyház közigazgatásilag '''több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott'''. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a 19. század második felében került a község nevébe. Egyes források szerint '''Nyéky Ferenc földbirtokos''' [[1814|1814-ben]] Makóról református zselléreket és dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad vármegyéből és [[Gyomaendrőd|Gyomáról]] telepített ide munkásokat. | |||
Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között a községben, a „leventetéren” (a Petőfi utca közepén) '''katonai nevelés folyt'''. [[1944]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] a Vörös Hadsereg harcok nélkül elfoglalta Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és távoztak az országból. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben hagyott értékeket széthordta a nép. A háborút követően a leventeteret [[1985|1985-ig]] sportpályaként használták, majd beművelték. | |||
== Gazdaság == | |||
A háborút követő években a lakosok főként '''földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak'''. [[1952|1952-ben]] 12 családdal megalakult a Rákóczi Tsz. [[1973]]. [[január 1.|január 1-től]] a magyardombegyházi termelőszövetkezet egyesült a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel. | |||
== Kultúra == | |||
A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a '''magyardombegyházi oktatásról''': ''„Nyéki-Dombegyházon [[1855|1855-ben]] egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van.”'' [[1948|1948-ban]] a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. szám alatti iskolákat is államosították. [[1953|1953-ban]] a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett '''Patócs Géza''' lett. [[1948]]–[[1962]] között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd [[1962]]–[[1967]] között önállóan működött. [[1967]]–[[1968|1968-ban]] körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először a felsősök, majd az alsósok oktatása is megszűnt a községben. | |||
A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról | |||
== Képgaléria == | == Képgaléria == | ||
<Gallery widths="300px" heights="300px"> | |||
< | |||
Fájl:Magyardombegyhaz polgarmesteri hivatal.jpg|Polgármesteri Hivatal (2013) | Fájl:Magyardombegyhaz polgarmesteri hivatal.jpg|Polgármesteri Hivatal (2013) | ||
Fájl:Magyardombegyhaz kulturhaz.jpg|Kultúrház és óvoda (2014) | Fájl:Magyardombegyhaz kulturhaz.jpg|Kultúrház és óvoda (2014) | ||
Fájl:Magyardombegyhaz varroda.jpg|Varroda, korábban vegyesbolt (2012) | Fájl:Magyardombegyhaz varroda.jpg|Varroda, korábban vegyesbolt (2012) | ||
Fájl:Magyardombegyhaz vincze fele iskola.jpg|Vincze féle régi iskola (2010) | Fájl:Magyardombegyhaz vincze fele iskola.jpg|Vincze-féle régi iskola (2010) | ||
Fájl:Magyardombegyhaz patocs iskola.jpg|Patócs féle iskola (2014) | Fájl:Magyardombegyhaz patocs iskola.jpg|Patócs-féle iskola (2014) | ||
Fájl:Magyardombegyhaz tuzoltokocsi.jpg|Tűzoltókocsi (2014) | Fájl:Magyardombegyhaz tuzoltokocsi.jpg|Tűzoltókocsi (2014) | ||
Fájl:Magyardombegyhaz cikohalom.jpg|Cikóhalom (2009) | Fájl:Magyardombegyhaz cikohalom.jpg|Cikóhalom (2009) | ||
</ | </Gallery> | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Ogrincs Pálné: Magyardombegyház 200 éve, 1814–2014. Magyardombegyház : Ogrincs P-né, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |||
* Ogrincs Pálné | |||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
* Ogrincs Pálné: Magyardombegyház 200 éve, 1814–2014 : jubileumi emlékkönyv : Múltidéző képes melléklete. Magyardombegyház : Ogrincs P-né, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |||
* Magyardombegyház 200 éve : | |||
[[Kategória: Települések]] | [[Kategória: Települések]] | ||
[[Kategória: Magyardombegyház]] | |||
A lap jelenlegi, 2024. március 5., 19:57-kori változata
| Magyardombegyház | |
|---|---|
| Alapítás éve | 1814 |
| Rang | község |
| Járás | Mezőkovácsházai |
| Irányítószám | 5838 |
| Lakónépesség | 160 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Magyardombegyház község a dél-alföldi régióban, Békés vármegyében, a mezőkovácsházi kistérségben. Kunágota, Kisdombegyház, Dombegyház és Battonya között fekszik.
A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település elnevezései időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869, első utalás).
Történet
Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy újkőkori földvár (nagy földsáncvár) állt.
Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a 19. század második felében került a község nevébe. Egyes források szerint Nyéky Ferenc földbirtokos 1814-ben Makóról református zselléreket és dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad vármegyéből és Gyomáról telepített ide munkásokat.
Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között a községben, a „leventetéren” (a Petőfi utca közepén) katonai nevelés folyt. 1944. szeptember 27-én a Vörös Hadsereg harcok nélkül elfoglalta Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és távoztak az országból. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben hagyott értékeket széthordta a nép. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.
Gazdaság
A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal megalakult a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet egyesült a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel.
Kultúra
A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról: „Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van.” 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. szám alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett Patócs Géza lett. 1948–1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önállóan működött. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először a felsősök, majd az alsósok oktatása is megszűnt a községben.
Képgaléria
Polgármesteri Hivatal (2013)
Kultúrház és óvoda (2014)
Varroda, korábban vegyesbolt (2012)
Vincze-féle régi iskola (2010)
Patócs-féle iskola (2014)
Tűzoltókocsi (2014)
Cikóhalom (2009)
Forrás
- Ogrincs Pálné: Magyardombegyház 200 éve, 1814–2014. Magyardombegyház : Ogrincs P-né, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Ogrincs Pálné: Magyardombegyház 200 éve, 1814–2014 : jubileumi emlékkönyv : Múltidéző képes melléklete. Magyardombegyház : Ogrincs P-né, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
