Magyardombegyház
| Magyardombegyház | |
|---|---|
| Alapítás éve | 1814 |
| Rang | község |
| Járás | Mezőkovácsházai |
| Irányítószám | 5838 |
| Lakónépesség | 160 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Magyardombegyház község a dél-alföldi régióban, Békés vármegyében, a mezőkovácsházi kistérségben. Kunágota, Kisdombegyház, Dombegyház és Battonya között fekszik.
A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település elnevezései időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869, első utalás).
Történet
Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy újkőkori földvár (nagy földsáncvár) állt.
Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a 19. század második felében került a község nevébe. Egyes források szerint Nyéky Ferenc földbirtokos 1814-ben Makóról református zselléreket és dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad vármegyéből és Gyomáról telepített ide munkásokat.
Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között a községben, a „leventetéren” (a Petőfi utca közepén) katonai nevelés folyt. 1944. szeptember 27-én a Vörös Hadsereg harcok nélkül elfoglalta Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és távoztak az országból. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben hagyott értékeket széthordta a nép. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.
Gazdaság
A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal megalakult a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet egyesült a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel.
Kultúra
A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról: „Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van.” 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. szám alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett Patócs Géza lett. 1948–1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önállóan működött. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először a felsősök, majd az alsósok oktatása is megszűnt a községben.
Képgaléria
Polgármesteri Hivatal (2013)
Kultúrház és óvoda (2014)
Varroda, korábban vegyesbolt (2012)
Vincze-féle régi iskola (2010)
Patócs-féle iskola (2014)
Tűzoltókocsi (2014)
Cikóhalom (2009)
Forrás
- Ogrincs Pálné: Magyardombegyház 200 éve, 1814–2014. Magyardombegyház : Ogrincs P-né, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Ogrincs Pálné: Magyardombegyház 200 éve, 1814–2014 : jubileumi emlékkönyv : Múltidéző képes melléklete. Magyardombegyház : Ogrincs P-né, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
