Geszt

Geszt
Geszt címere
Első említés éve	1213
Rang	község
Járás	Sarkadi
Irányítószám	5734
Lakónépesség	670 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése… {"minzoom":false,"maxzoom":false,"mappingservice":"leaflet","width":"auto","height":"250px","centre":false,"title":"","label":"","icon":"","lines":[],"polygons":[],"circles":[],"rectangles":[],"copycoords":false,"static":false,"zoom":14,"defzoom":14,"layers":["OpenStreetMap"],"image layers":[],"overlays":[],"resizable":false,"fullscreen":true,"scrollwheelzoom":true,"cluster":false,"clustermaxzoom":20,"clusterzoomonclick":true,"clustermaxradius":80,"clusterspiderfy":true,"geojson":"","clicktarget":"","imageLayers":[],"locations":[{"text":"","title":"","link":"","lat":46.8821807,"lon":21.5814272,"icon":""}],"imageoverlays":null}

Község Békés vármegye északi részén, a Sarkadi járásában. 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. Zsáktelepülés, mely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.

Lakónépesség 670 fő (2023. 01. 01.). Területe 5139 hektár.

Története

Arany János lakása (Mészöly Géza festménye)

Geszt már a neolitikumban lakott terület volt, erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.

Először 1213-ban a Váradi Regestrumban említették, amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: 1220-ban Guezt, 1458-ban Gezth, 1475-ben Eghazasgezth, Kysgezth, 1485 körül pedig Naggezth.

A vegyesházi királyok idején valószínűleg adománybirtokként szolgált, kézről-kézre járt az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.

A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően. A 16. század első felében a reformáció itt is kifejtette hatását, a település lakói protestáns hitre tértek, majd használatba vették a régi katolikus templomot. 1770-ben ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.

A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. 1759-ben végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. 1761-től, hivatalosan pedig 1766-tól a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten. 1772-ben felépült a Tisza-kastély.

1851-ben érkezett a birtokra Arany János, hogy a 13 éves Tisza Domokos nevelője legyen. 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, melegebb időben mégis a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított Arany János Emlékmúzeummal 1971-ben adták át.

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, Tisza Kálmánt, majd fiát, Tisza Istvánt.

Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.

Gazdaság

1850-ben 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.

Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.

A felszabadulást követően 1945-ben a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet. Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. 1949-ben földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak. A gazdasági fejlődés viszont már a Rákosi-korszak idején megtorpant, a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart. Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).

Kultúra

A kultúra területén is fejlődést hozott az 1944-es felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest 1955-ben már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. 1957-ben 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A Tisza-kastélyban 1954-től kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.

1946-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.

Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.

2020-ban Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a Tisza-kastély felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

• Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
• Tisza család sírboltja
• Tisza-kastély és parkja

Rendezvények

• Őszi vásár Geszten

Képgaléria

• 

  Arany János Emlékház

• 

  Arany János-emlékmű

• 

  Geszti Arany János Általános Iskola

• 

  A Tisza család kriptája

Források

• Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Eltemetett történelem. In: Arcanum.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
• Geszt Összefoglaló. In: Arcanum.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
• Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: Vasarhely24.com (Látogatva: 2020. 12. 02.)
• Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180–182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: Ksh.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
• Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: Oktatas.hu (Látogatva: 2020.12. 02.)
• Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: Sulinet.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)

Kapcsolódó irodalom

• Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere Facebook-oldala
• Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek Facebook-oldala