Geszt
| Geszt | |
|---|---|
 Geszt címere | |
| Első említés éve | 1213 |
| Rang | község |
| Járás | Sarkadi |
| Irányítószám | 5734 |
| Lakónépesség | 670 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Község Békés vármegye északi részén, a Sarkadi járásában. 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. Zsáktelepülés, mely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.
Lakónépesség 670 fő (2023. 01. 01.). Területe 5139 hektár.
Története
Geszt már a neolitikumban lakott terület volt, erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.
Először 1213-ban a Váradi Regestrumban említették, amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: 1220-ban Guezt, 1458-ban Gezth, 1475-ben Eghazasgezth, Kysgezth, 1485 körül pedig Naggezth.
A vegyesházi királyok idején valószínűleg adománybirtokként szolgált, kézről-kézre járt az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.
A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően. A 16. század első felében a reformáció itt is kifejtette hatását, a település lakói protestáns hitre tértek, majd használatba vették a régi katolikus templomot. 1770-ben ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.
A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. 1759-ben végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. 1761-től, hivatalosan pedig 1766-tól a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten. 1772-ben felépült a Tisza-kastély.
1851-ben érkezett a birtokra Arany János, hogy a 13 éves Tisza Domokos nevelője legyen. 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, melegebb időben mégis a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított Arany János Emlékmúzeummal 1971-ben adták át.
Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, Tisza Kálmánt, majd fiát, Tisza Istvánt.
Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.
Gazdaság
1850-ben 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.
Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.
A felszabadulást követően 1945-ben a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet. Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. 1949-ben földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak. A gazdasági fejlődés viszont már a Rákosi-korszak idején megtorpant, a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart. Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).
Kultúra
A kultúra területén is fejlődést hozott az 1944-es felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest 1955-ben már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. 1957-ben 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A Tisza-kastélyban 1954-től kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt.
1946-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.
Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.
2020-ban Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a Tisza-kastély felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
- Tisza család sírboltja
- Tisza-kastély és parkja
Rendezvények
- Őszi vásár Geszten
Képgaléria
Arany János Emlékház
Arany János-emlékmű
Geszti Arany János Általános Iskola
A Tisza család kriptája
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Eltemetett történelem. In: Arcanum.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Geszt Összefoglaló. In: Arcanum.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: Vasarhely24.com (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180–182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: Ksh.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: Oktatas.hu (Látogatva: 2020.12. 02.)
- Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: Sulinet.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
Kapcsolódó irodalom
- Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
