„Bucsa” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (+ Kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások)
 
a (Infobox létrehozása)
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Békés megye legészakibb részén található község.''' Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.
{{InfoboxTelepules
|nev = Bucsa
|kep =
|kepalairas =
|elsoemlites = [[1321]]
|alapitas =
|ujratelepites = [[1838]]
|rang = község
|jaras = Szeghalmi
|iranyitoszam = 5527
|lakonepesseg = 2035 fő (2023. jan. 1.)
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Bucsa, Szeghalmi járás, Békés vármegye</display_map>
}}'''Békés vármegye legészakibb részén található község.''' Három vármegye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.


== Történet ==
== Történet ==
Neve szláv eredetet feltételez. Szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település.
A település neve szláv eredetet feltételez (szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település).
'''Első írásos emléke [[1321|1321-ből]] való''', amikor a terület a Barsa család birtokában volt.
Nevének '''első említése [[1391|1391-re]] datálható''', mikoron a Nadányi család birtoka Bwucha néven.
Határai olyannyira bizonytalanok és zavarosak voltak, hogy [[1412|1412-ben]] a Nadányiaknak a rendekkel kellett bizonyítaniuk annak alapjait.
[[1447|1447-ben]] pusztának írják, tele vadakkal, erdővel. Ugyanakkor engedély nélküli vadászatok és csekély értéke miatt akkoriban roppant alacsony áron szerezte meg felét Vémery Tamás a Nadányiaktól.
Az elkövetkezendő időszakban a jobbágytelepítések miatt '''faluvá terebélyesedett'''.
[[1479|1479-ben]] tizenkét lakott és tizenkét lakatlan telekről írnak, azonban csak feltételezni lehet, hogy ez összesen hány ember jelentett.
Az elkövetkezendő években a Nadányiak lettek az egyedüli urai a falunak, miután kiváltották részüket.
A következő száz esztendőben roppant hullámzó számban voltak jobbágyai.
[[1552|1552-ben]] négy, [[1553|1553-ban]] tizenhárom, [[1556|1556-ban]] tíz, [[1558]] és [[1560]] között pedig kilenc kapura becsülték, bár jogtalanul ezen időszakban tizennyolc kaput számoltak és igen megadóztatták. A 16. században „templomos hely” volt, valamint plébániával is rendelkezett.


A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett.
'''Első írásos emléke [[1321|1321-ből]] való''', amikor a terület a Barsa család birtokában volt. [[1391|1391-ben]] '''Bwucha''' néven a '''Nadányi család birtoka''' volt. [[1412|1412-ben]] a Nadányiaknak rendekkel kellett bizonyítaniuk a helység határait. [[1447|1447-ben]] pusztaként írtak róla, az erdős terület felét Vémery Tamás szerezte meg a Nadányiaktól. A jobbágytelepítésnek köszönhetően '''faluvá terebélyesedett'''. Később a Nadányiak lettek a település egyedüli urai. [[1552|1552-ben]] négy, [[1553|1553-ban]] tizenhárom, [[1556|1556-ban]] tíz, [[1558]] és [[1560]] között pedig kilenc kapura becsülték. A 16. században plébániával rendelkezett, '''„templomos helyként” tartották számon'''. A török uralom alatt a falu szinte '''teljesen elnéptelenedett'''. A 17. században végig lakatlan puszta volt, a területét legeltetésre használták.
[[1577|1577-ben]] még két gazda lakott a területén, de [[1587|1587-re]] pusztává vált.
A 17. században végig puszta volt, lakatlanként volt számontartva. Határait megcsorbították, a területét legeltetésre használták.
Kérdéses, hogy pontosan mikor pusztult el véglegesen. Vagy [[1660|1660-ban]], amikor Szejdi Ahmát pasa feldúlta Füzesgyarmatot is, vagy [[1700|1700-ban]], amikor Rákóczy kurucai miatt feldühödött rácok behatoltak a területre.
A török távozása után területe '''Füzesgyarmathoz került'''. [[1742|1742-től]] haszonbérbe vették a gyulai uradalomtól.
A 18. században szinte folyamatos csapások érték, emellett szárazság, árvíz, kolera járvány váltogatták egymást.
[[1795|1795-ben]] a Berettyó medrében kutat ástak és felfedezték a régi bucsai falu kútjait.
A 19. század folyamán '''több nemes kezében is megfordult''' főként Bucsa puszta néven.


'''[[1838|1838-ban]] már majorságról írnak, ekkorra datálható Bucsa újratelepülése.'''
A törökök távozását követően '''[[Füzesgyarmat|Füzesgyarmathoz]] került'''. [[1742|1742-től]] a [[Gyula|gyulai]] uradalomtól vették haszonbérbe. A 18. században szárazság, árvíz és kolerajárvány nehezítette a település életét. [[1795|1795-ben]] kutat ástak a Berettyó medrében, s felfedezték a korábbi falu kútjait. A helység a 19. század során főképp Bucsa puszta néven '''több nemes kezében megfordult'''. '''[[1838|1838-ban]] majorságként említik, ekkorra tehető Bucsa újratelepülése.''' Az első bucsai iskola [[1897|1897-ben]] létesült. [[1913|1913-ban]] a katolikusok, [[1926|1926-ban]] pedig a reformátusok avattak templomot. [[1928|1928-ban]] artézi kutat fúrtak a településen.  
Az első bucsai iskola [[1897|1897-ben]] létesült.
 
[[1913|1913-ban]] a katolikusok, [[1926|1926-ban]] pedig a reformátusok is templomot kaptak.  
Bucsa '''[[1941|1941-ben]] függetlenedett Füzesgyarmattól''', teljes értékű, önálló településsé vált.
[[1928|1928-ban]] ártézi kutat fúrtak a településen.
'''[[1941|1941-ben]] függetlenedett Füzesgyarmattól''' és vált teljes értékű, önálló településsé.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
Területe 5582 hektár, amelyen 973 lakásban 2144 lakos van.
A település Sárrét területén fekszik. A '''Körös–Maros Nemzeti Parknak''' bucsai része is van, melyben többek között túzok és szürke marha is található. A vidék a természetjárók és természetszeretők kedvelt célpontja.
Közigazgatása helyben megoldott, korábban Füzesgyarmat látta el.
A Sárrét területén fekszik.  
A Körös-Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben túzók, szürkemarha és más neves, valamint kevésbé ismert állatok és növények is vannak.
A vidék a természetjárók és természetszeretők kiemelkedő helye.


== Kultúra ==
== Kultúra ==
* A '''Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület''' felel nagyrészt a helyi kulturális örökség életben tartásáért.
A helyi kulturális örökség megőrzéséért főképp a '''Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület''' felel. Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek. A '''Rozmaring Néptánc Együttes''' a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. [[1993]] óta civil szervezetként működik. A '''Bucsai Vándorok Természetjáró Egyesülete''' a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek az egészséges életmód előmozdítása mellett. A '''Csali Horgász Egyesület''' a helyi horgász közösséget fogja össze.
* Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek rendszeresen.
* A '''Rozmaring Néptánc Együttes''' a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. [[1993]] óta sikeresen működik civil szervezetként.
* A '''Bucsai Vándorok Természetjáró egyesülete''' a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek. A természetjárás szépségének és az egészséges életmód előmozdítása érdekében tevékenykedik.
* A '''Csali Horgász Egyesület''' a helyi horgász közösséget fogja össze.


== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
=== Látnivalók ===
* Református templom
* Református templom
* I. és II. világháborús hősök emlékműve
* I. és II. világháborús hősök emlékműve
49. sor: 35. sor:
* Helytörténeti Múzeum
* Helytörténeti Múzeum


== Rendezvények ==
=== Rendezvények ===
* A Bucsai Őszi Vigadalom harmadik alkalommal került megrendezésre [[2019|2019-ben]], melyben a népszerű babgulyásfőző verseny is terítékre került.
* A Bucsai Őszi Vigadalom népszerű programeleme a babgulyásfőző verseny.
* A Bucsai Falunap évente megrendezésre kerülő össznépi rendezvény, melyre szép számmal érkeznek a község határain kívülről is.
* Évente megrendezésre kerül a Bucsai Falunap, melyre a község határain kívülről is érkeznek vendégek.
* Határtalan Sportnapok név alatt szintén harmadjára került megrendezésre [[2019|2019-ben]] a Bucsa–Bors kerékpártúra.
* Határtalan Sportnapok részeként szervezik meg a Bucsa–Bors kerékpártúrát.


== Források ==
== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest :  Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 09.)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest :  Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 09.)


74. sor: 60. sor:


[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Bucsa]]

A lap jelenlegi, 2024. március 11., 14:04-kori változata

Bucsa
Első említés éve 1321
Újratelepítés éve 1838
Rang község
Járás Szeghalmi
Irányítószám 5527
Lakónépesség 2035 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése…

Békés vármegye legészakibb részén található község. Három vármegye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.

Történet

A település neve szláv eredetet feltételez (szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település).

Első írásos emléke 1321-ből való, amikor a terület a Barsa család birtokában volt. 1391-ben Bwucha néven a Nadányi család birtoka volt. 1412-ben a Nadányiaknak rendekkel kellett bizonyítaniuk a helység határait. 1447-ben pusztaként írtak róla, az erdős terület felét Vémery Tamás szerezte meg a Nadányiaktól. A jobbágytelepítésnek köszönhetően faluvá terebélyesedett. Később a Nadányiak lettek a település egyedüli urai. 1552-ben négy, 1553-ban tizenhárom, 1556-ban tíz, 1558 és 1560 között pedig kilenc kapura becsülték. A 16. században plébániával rendelkezett, „templomos helyként” tartották számon. A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. században végig lakatlan puszta volt, a területét legeltetésre használták.

A törökök távozását követően Füzesgyarmathoz került. 1742-től a gyulai uradalomtól vették haszonbérbe. A 18. században szárazság, árvíz és kolerajárvány nehezítette a település életét. 1795-ben kutat ástak a Berettyó medrében, s felfedezték a korábbi falu kútjait. A helység a 19. század során főképp Bucsa puszta néven több nemes kezében megfordult. 1838-ban majorságként említik, ekkorra tehető Bucsa újratelepülése. Az első bucsai iskola 1897-ben létesült. 1913-ban a katolikusok, 1926-ban pedig a reformátusok avattak templomot. 1928-ban artézi kutat fúrtak a településen.

Bucsa 1941-ben függetlenedett Füzesgyarmattól, teljes értékű, önálló településsé vált.

Gazdaság

A település Sárrét területén fekszik. A Körös–Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben többek között túzok és szürke marha is található. A vidék a természetjárók és természetszeretők kedvelt célpontja.

Kultúra

A helyi kulturális örökség megőrzéséért főképp a Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület felel. Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek. A Rozmaring Néptánc Együttes a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. 1993 óta civil szervezetként működik. A Bucsai Vándorok Természetjáró Egyesülete a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek az egészséges életmód előmozdítása mellett. A Csali Horgász Egyesület a helyi horgász közösséget fogja össze.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • Református templom
  • I. és II. világháborús hősök emlékműve
  • Római katolikus templom (Jézus Szíve Templom)
  • Helytörténeti Múzeum

Rendezvények

  • A Bucsai Őszi Vigadalom népszerű programeleme a babgulyásfőző verseny.
  • Évente megrendezésre kerül a Bucsai Falunap, melyre a község határain kívülről is érkeznek vendégek.
  • Határtalan Sportnapok részeként szervezik meg a Bucsa–Bors kerékpártúrát.

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 09.)

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

  • Bucsa község honlapja
  • Bucsa Sport Egyesület honlapja
  • Bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja
  • Bucsai Malom Szálláshely honlap
  • Bucsai rendezvények Facebook oldala
  • Kézműves és Hagyományőrző Egyesület honlapja
  • Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Bucsai Helyi Szervezete honlapja
A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Bucsa&oldid=6829”