„Okány” változatai közötti eltérés
hu>Vandi (Szócikk létrehozása) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Okány község Békés | {{InfoboxTelepules | ||
|nev = Okány | |||
|kep = | |||
|kepalairas = | |||
|elsoemlites = [[1220]] | |||
|alapitas = | |||
|ujratelepites = | |||
|rang = község | |||
|jaras = Sarkadi | |||
|iranyitoszam = 5534 | |||
|lakonepesseg = 2112 fő (2023. jan. 1.) | |||
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="13" fullscreen="1">Okány</display_map> | |||
}}Okány '''község Békés vármegye észak-keleti részén''', [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 45 km-re található. A településhez tartozik Pásztorormágy, Balázs, Tóhegy, Pálos, Varjas, Nyárfáspuszta, Szilasdűlő, Kereki, Csókás, Ebüllőpuszta, Romogypuszta, Demeteres, Lápoldal, Köröspuszta és Veresgyűrűs. | |||
A település tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. Vonattal a vármegyeszékhely felől a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány vasútvonalon, autóbusszal a Budapestről, Békéscsabáról, [[Gyula|Gyuláról]], [[Vésztő|Vésztőről]], Debrecenből induló távolsági járatokkal. | |||
== Története == | == Története == | ||
Okány az Árpád kortól [[1950|1950-ig]] '''Bihar vármegyéhez tartozott'''. A Sebes-Körös hordalékából épült partvonulatra épült, a Kis-Sárrétnek nevezett vadakban, halakban gazdag vízi világ szélén. A települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. | |||
Okány nevével először '''[[1220|1220-ban]]''' a ''Váradi regestrum''ban (Villa Vcan) találkozunk, amely már '''falunak említi''', története tehát korábbi időkre vezethető vissza. Oklevelekben [[1249|1249-ben]] Wkan, [[1458|1458-ban]] pedig Okan néven említik. A település [[1249|1249-ben]] Pál országbíró és zalai főispán, a 15. században pedig az okányi és a hencidai Bacsó családok tulajdonában volt. Okánynak már '''[[1332]]–[[1334|34-ben]] szervezett egyháza volt'''. A Jagellók alatt, [[1507|1507-ben]] '''Werbőczy István''' országbíró és '''Torday Miklós''' osztozkodtak a falun. Később a bethlenfalvi Thurzók is birtokolták. | |||
A '''török korban''' nem vált teljesen lakatlanná. Lakosai már a 16. században felvették a reformációt. A Rákóczi-szabadságharc után Okány kincstári birtok lett. III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt. A település később az Uray, Noszlopy és a Gorove családok kezébe került. | |||
A török korban | |||
A | A '''Szlávy család kastélyt építtetett''' a falu határában, melyet a község későbbi nagybirtokosa, az Okányi-Schwarcz család szerzett meg. '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' több alkalommal is átutazott a falun. '''Kiss József költő''' huzamosabb időt töltött a településen vándortanítóként. | ||
A községnek az 1870-es évektől volt helyben lakó orvosa. Gyógyszertára [[1894|1894-ben]] nyílt meg Patika néven Daróczi József vezetésével. Az Olvasó Egylet [[1889|1889-ben]], a Polgári Kör [[1892|1892-ben]], a Függetlenségi Olvasókör [[1905|1905-ben]] alakult. A Népkör [[1907|1907-ben]] kezdte meg működését. A község Népkönyvtárát [[1952|1952-ben]] szervezték újjá. [[1895|1895-ben]] felállították a település anyakönyvi hivatalát. Okány óvodája [[1896]]–[[1897|97-ben]] kezdte meg működését. [[1901|1901-ben]] a Posta után a Községházára is bekötötték a telefont. [[1909|1909-ben]] az új bővizű artézi kúthoz közfürdő és fürdőmedence építését rendelték el. Okány [[1922|1922-ben]] a '''Cséffa–Nagyszalontai járás székhelye''' lett. A község hősi emlékművét [[1923|1923-ban]] avatták fel. | |||
[[1925]]. [[december 23.]] éjjelén '''nagy árvíz''' pusztította a községet és határát. Sok ház romba dőlt, a templom is megrongálódott. A jelenlegi iskola földszinti része [[1937|1937-ben]] váltókölcsönből és államsegélyből épült fel. A Tűzoltó Egyesület [[1935|1935-ben]], a sportkör az [[1945|1945-ös]] években alakult. A falu lakosai [[1948|1948-ban]] hónapokig tartó társadalmi munkában végzett kubikolással új pályát létesítettek az egykori urasági parkban. Schwarcz József kastélyából [[1950|1950-ben]] kezdték kialakítani a szociális otthont. | |||
== | == Látnivalók, rendezvények == | ||
A '''Sissy fa''' a külterületen lévő vízügyi gátőrháznál lévő több mint 200 éves kocsányos tölgy (Quercus robur). Árnyékában pihent meg Gyuláról jövet Erzsébet királyné és férje, Ferenc József császár. [[1989|1989-ben]] védetté nyilvánították. | |||
A | |||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
* [[:Kategória:Okány|Okányi vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]] | |||
== Források == | == Források == | ||
* Erőss Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |||
* Házi Albert: Okány krónikája, I. Okány : Községi Tanács, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |||
* Erőss Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Móra Ferenc Könyvkiadó, | * Házi Albert: Okányi tájszótár. Budapest : MTA Nyelvtud. Int. : ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Házi Albert: Okány krónikája I. Községi Tanács, | |||
* Házi Albert: Okányi tájszótár. | |||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
* Házi Albert: Lápoldal és lakói története. Okány : Képviselő-testület, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |||
* Sárréti írások 3. : helytörténeti, szociológiai és természetrajzi antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |||
* Házi Albert: Lápoldal és lakói története. Képviselő-testület, | |||
* Sárréti írások 3. Szeghalom, 1988 | |||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
* [http://okany.hu Okány] (honlap) | * [http://okany.hu Okány] (honlap) | ||
* [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=22508 Okány] (képeslap, 1960) | * [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=22508 Okány] (képeslap, 1960) | ||
A lap jelenlegi, 2024. március 8., 18:34-kori változata
| Okány | |
|---|---|
| Első említés éve | 1220 |
| Rang | község |
| Járás | Sarkadi |
| Irányítószám | 5534 |
| Lakónépesség | 2112 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Okány község Békés vármegye észak-keleti részén, Békéscsabától 45 km-re található. A településhez tartozik Pásztorormágy, Balázs, Tóhegy, Pálos, Varjas, Nyárfáspuszta, Szilasdűlő, Kereki, Csókás, Ebüllőpuszta, Romogypuszta, Demeteres, Lápoldal, Köröspuszta és Veresgyűrűs.
A település tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. Vonattal a vármegyeszékhely felől a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány vasútvonalon, autóbusszal a Budapestről, Békéscsabáról, Gyuláról, Vésztőről, Debrecenből induló távolsági járatokkal.
Története
Okány az Árpád kortól 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. A Sebes-Körös hordalékából épült partvonulatra épült, a Kis-Sárrétnek nevezett vadakban, halakban gazdag vízi világ szélén. A települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni.
Okány nevével először 1220-ban a Váradi regestrumban (Villa Vcan) találkozunk, amely már falunak említi, története tehát korábbi időkre vezethető vissza. Oklevelekben 1249-ben Wkan, 1458-ban pedig Okan néven említik. A település 1249-ben Pál országbíró és zalai főispán, a 15. században pedig az okányi és a hencidai Bacsó családok tulajdonában volt. Okánynak már 1332–34-ben szervezett egyháza volt. A Jagellók alatt, 1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós osztozkodtak a falun. Később a bethlenfalvi Thurzók is birtokolták.
A török korban nem vált teljesen lakatlanná. Lakosai már a 16. században felvették a reformációt. A Rákóczi-szabadságharc után Okány kincstári birtok lett. III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt. A település később az Uray, Noszlopy és a Gorove családok kezébe került.
A Szlávy család kastélyt építtetett a falu határában, melyet a község későbbi nagybirtokosa, az Okányi-Schwarcz család szerzett meg. Petőfi Sándor több alkalommal is átutazott a falun. Kiss József költő huzamosabb időt töltött a településen vándortanítóként.
A községnek az 1870-es évektől volt helyben lakó orvosa. Gyógyszertára 1894-ben nyílt meg Patika néven Daróczi József vezetésével. Az Olvasó Egylet 1889-ben, a Polgári Kör 1892-ben, a Függetlenségi Olvasókör 1905-ben alakult. A Népkör 1907-ben kezdte meg működését. A község Népkönyvtárát 1952-ben szervezték újjá. 1895-ben felállították a település anyakönyvi hivatalát. Okány óvodája 1896–97-ben kezdte meg működését. 1901-ben a Posta után a Községházára is bekötötték a telefont. 1909-ben az új bővizű artézi kúthoz közfürdő és fürdőmedence építését rendelték el. Okány 1922-ben a Cséffa–Nagyszalontai járás székhelye lett. A község hősi emlékművét 1923-ban avatták fel.
1925. december 23. éjjelén nagy árvíz pusztította a községet és határát. Sok ház romba dőlt, a templom is megrongálódott. A jelenlegi iskola földszinti része 1937-ben váltókölcsönből és államsegélyből épült fel. A Tűzoltó Egyesület 1935-ben, a sportkör az 1945-ös években alakult. A falu lakosai 1948-ban hónapokig tartó társadalmi munkában végzett kubikolással új pályát létesítettek az egykori urasági parkban. Schwarcz József kastélyából 1950-ben kezdték kialakítani a szociális otthont.
Látnivalók, rendezvények
A Sissy fa a külterületen lévő vízügyi gátőrháznál lévő több mint 200 éves kocsányos tölgy (Quercus robur). Árnyékában pihent meg Gyuláról jövet Erzsébet királyné és férje, Ferenc József császár. 1989-ben védetté nyilvánították.
Lásd még
Források
- Erőss Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Házi Albert: Okány krónikája, I. Okány : Községi Tanács, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Házi Albert: Okányi tájszótár. Budapest : MTA Nyelvtud. Int. : ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Házi Albert: Lápoldal és lakói története. Okány : Képviselő-testület, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sárréti írások 3. : helytörténeti, szociológiai és természetrajzi antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
