„Gerendás” változatai közötti eltérés
hu>Jzoltan a (Szócikkcímek egységesítése) |
a (Infobox létrehozása) |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Békés | {{InfoboxTelepules | ||
|nev = Gerendás | |||
|kep = [[Fájl:Gerendas cimer 01.png|300px]] | |||
|kepalairas = Gerendás címere | |||
|elsoemlites = [[1418]] | |||
|alapitas = | |||
|ujratelepites = 1700-as évek eleje | |||
|rang = község | |||
|jaras = Békéscsabai | |||
|iranyitoszam = 5925 | |||
|lakonepesseg = 1049 fő (2023. jan. 1.) | |||
|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="14" fullscreen="1">Gerendás</display_map> | |||
}}'''Békés vármegyei község''' a Békéscsabai járásban. [[Csorvás]], [[Telekgerendás]], [[Csabaszabadi]], [[Csanádapáca]], [[Pusztaföldvár]] és [[Orosháza]] települések határolják. Lakónépessége 1049 fő (2023. 01. 01.). Területe 4078 hektár. | |||
Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt. | Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely '''az ország első betonútja''' volt. | ||
| 11. sor: | 23. sor: | ||
A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596|1596-ban]] elpusztult'''. | A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. [[1563|1563-ban]] 112 családjával, körülbelül 560 lakosával '''a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt'''. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás '''[[1596|1596-ban]] elpusztult'''. | ||
Az 1700-as években a | Az 1700-as években a vármegye főúri uradalmainak ellátáshoz '''szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be''', így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években '''[[Békéscsaba|Csaba]] legelőjeként jegyezték'''. | ||
[[1844|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről. | [[1844|1844-től]] a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. [[1857|1857-ben]] gróf Apponyi György hívására '''Gerendásra érkezett Korossy Camillo''' huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar '''felvirágoztatta''' a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. [[1862|1862-ben]] katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről. | ||
'''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években | '''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]]''' az 1860-as években gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján. '''[[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. András]]''' gerendási tanyáját egyszer '''Ady Endre''' látogatta meg. | ||
[[1910|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930|1930-ban]] épült meg. [[1931|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása. | [[1910|1910-től]] beszélhetünk egységes településről, '''[[1924|1924-ben]]''' pedig '''önálló község lett'''. Evangélikus temploma [[1930|1930-ban]] épült meg. [[1931|1931-ben]] készült el a betonút Csorvás felé, melynek [[2000|2000-ben]] emlékművet is állítottak. [[1948|1948-ban]] megtörtént a község villamosítása. | ||
== Gazdaság == | == Gazdaság == | ||
Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott. | '''Korossy Camillo''' érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott. | ||
'''[[Mokry Sámuel (1832–1909)|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés|búzákat nemesített]]. | '''[[Mokry Sámuel (1832–1909)|Mokry Sámuel]]''' mezőgazdasági szakember [[1864|1864-ben]] kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú [[Búzanemesítés|búzákat nemesített]]. | ||
| 25. sor: | 37. sor: | ||
A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye. | A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes '''Malomfürdő''' található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye. | ||
Az első | Az első '''termelőszövetkezet''' [[1949|1949-ben]] alakult Petőfi néven, majd [[1975|1975-ben]] a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak. | ||
== Kultúra == | == Kultúra == | ||
A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik. | A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát ([[2011]]), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik. | ||
Az olyan helyi civil szervezetek, mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi Művelődés ház és a Csicsely-tó környezete. | Az olyan helyi '''civil szervezetek''', mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi '''Művelődés ház''' és a '''Csicsely-tó''' környezete. | ||
== Látnivalók, rendezvények == | == Látnivalók, rendezvények == | ||
| 68. sor: | 80. sor: | ||
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
[[Kategória:Gerendás]] | |||
A lap jelenlegi, 2024. március 4., 18:30-kori változata
| Gerendás | |
|---|---|
 Gerendás címere | |
| Első említés éve | 1418 |
| Újratelepítés éve | 1700-as évek eleje |
| Rang | község |
| Járás | Békéscsabai |
| Irányítószám | 5925 |
| Lakónépesség | 1049 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Békés vármegyei község a Békéscsabai járásban. Csorvás, Telekgerendás, Csabaszabadi, Csanádapáca, Pusztaföldvár és Orosháza települések határolják. Lakónépessége 1049 fő (2023. 01. 01.). Területe 4078 hektár.
Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely az ország első betonútja volt.
Története
A tiszai-kultúrához tartozó leletek árulkodnak róla, hogy már az őskorban éltek emberek Gerendás területén. Ez a korai település később elpusztult. A Munkácsy Mihály Múzeum hengeres agyagedényt őriz innen.
A település neve akkor még „Gerendaseghaz” formában 1418-ban fordult elő először egy oklevélen, amikor Maróthy János magának követelte a terület délkeleti részét. Nevét valószínűleg egyházáról kapta, amely vagy teljesen gerendákból épült vagy kilátszottak tetőgerendái. 1458-ban már Gerendás néven említik. Ebben az évben Hunyadi Mátyás Ábrahámffy Tamásnak, a gerlai uradalom birtokosának adományozta. Az Ábrahámffy és a Maróthy család területi vitái során Gerendás két részre szakadt, kisebbik része valószínűleg Zaránd vármegyéhez, míg nagyobbik, Ógerendásként említett része Békés vármegyéhez tartozott. 1476-ban a Maróthy család kihalásával újabb területi viták kezdődtek.
A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. 1563-ban 112 családjával, körülbelül 560 lakosával a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás 1596-ban elpusztult.
Az 1700-as években a vármegye főúri uradalmainak ellátáshoz szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be, így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években Csaba legelőjeként jegyezték.
1844-től a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. 1857-ben gróf Apponyi György hívására Gerendásra érkezett Korossy Camillo huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar felvirágoztatta a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. 1862-ben katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről. Munkácsy Mihály az 1860-as években gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján. Áchim L. András gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.
1910-től beszélhetünk egységes településről, 1924-ben pedig önálló község lett. Evangélikus temploma 1930-ban épült meg. 1931-ben készült el a betonút Csorvás felé, melynek 2000-ben emlékművet is állítottak. 1948-ban megtörtént a község villamosítása.
Gazdaság
Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.
Mokry Sámuel mezőgazdasági szakember 1864-ben kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú búzákat nemesített.
A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes Malomfürdő található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.
Az első termelőszövetkezet 1949-ben alakult Petőfi néven, majd 1975-ben a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak.
Kultúra
A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik.
Az olyan helyi civil szervezetek, mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi Művelődés ház és a Csicsely-tó környezete.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- I. világháborús hősi emlékmű
- II. világháborús emlékmű
- Apponyi-Gerendás hársfasor (természetvédelmileg védett)
- Csicsely-tó
- Evangélikus templom
- Gera Katalin bronzból készült „Ivó lány” szobra
- Katolikus templom
- Kunhalmok (legjelentősebbek: Csősz-halom és Hegyes-halom)
- „Magyarország első betonútja” gúla emlékmű
- Malomfürdő
Rendezvények
- Hársfafesztivál
- Szent István napi búcsú
Források
- „Alföldi származású paraszt, tót gazda vagyok“. In: Oslovma.hu (Látogatva: 2020. 11. 23.)
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 89–325. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 586–589. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gerendás – Az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület honlapja In: Gerendas.gportal.hu (Látogatva: 2020. 11. 23.)
- Gerendás Község Önkormányzata – Gerendás In: Gerendas.hu (Látogatva: 2020. 11. 23.)
- Gerendási Hírek – Gerendás 2019-es eseménynaptára In: Gerendas.hu (Látogatva: 2020. 11. 23.)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896. 121–123. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 175–177. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország Helységnévtára – Gerendás In: Ksh.hu (Látogatva: 2020. 11. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Patai János: Csodamalom. Gerendás : Gerendás Község Önkormányzata, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Réthy Zsigmond, Kiss László: Gerendás története. Gerendás : Gerendás Község Önkormányzata, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Gerendás Község Önkormányzatának holnapja
