Doboz

Doboz
Első említés éve	1075
Rang	nagyközség
Járás	Békéscsabai
Irányítószám	5624
Lakónépesség	3934 fő (2023. jan. 1.)
Térkép betöltése… {"minzoom":false,"maxzoom":false,"mappingservice":"leaflet","width":"auto","height":"250px","centre":false,"title":"","label":"","icon":"","lines":[],"polygons":[],"circles":[],"rectangles":[],"copycoords":false,"static":false,"zoom":13,"defzoom":14,"layers":["OpenStreetMap"],"image layers":[],"overlays":[],"resizable":false,"fullscreen":true,"scrollwheelzoom":true,"cluster":false,"clustermaxzoom":20,"clusterzoomonclick":true,"clustermaxradius":80,"clusterspiderfy":true,"geojson":"","clicktarget":"","imageLayers":[],"locations":[{"text":"","title":"","link":"","lat":46.7344029,"lon":21.2413729,"icon":""}],"imageoverlays":null}

Doboz nagyközség a Békési kistérségben, Békés vármegyében, a Dél-Alföldön található. A település központjától 4 km-re található Doboz-Szanazug üdülőterület. A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Doboz autóbusszal is jól megközelíthető.

Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna és az Óvári-csatorna húzódik. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján délnyugati irányban a Marói-erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki-erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt-erdő, Faluhelyi-, Madárfoki-erdő, Szanazugi-erdő.

Történet

A helyiségnév eredetéről három elmélet is létezik , melyek szerint:

• Doboz nevének eredete a szláv „dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből” vezethető le. (Haán Lajos)
• Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent a „doboz” szó, és valószínűleg azért az elnevezés, mert az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János)
• Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.

Kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször: 1075-ben tűnik fel első alkalommal. I. Géza Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon. A lakosság ősfoglalkozásai közé a halászat, pákászás, madárfogás és pásztorkodás tartozott. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek. A 14. században Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része volt Doboz is. 1403-ban az uradalmat Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak adományozta. Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta a települést, az 1506-ban keltezett adományozó levél Alsó- és Felső-Doboz néven említi a települést.

A törökök 1566-ban elfoglalták Gyulát, majd kialakították a szandzsák székhelyét. A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban. A Körös nádasai, a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.

1694. december 21-én felszabadult Gyula vára a török uralom alól, lassan újrakezdődött az élet, újraéledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó-Doboz maradt meg. A doboziak 1712–13-ban paticsfalú templomot építettek fa haranglábbal.

1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró Harruckern János Györgyöt 1732-ben beiktatták Békés vármegye főispáni tisztjébe. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban a Wenckheim család birtokába került.

Doboz birtokosa gróf Wenckheim Rudolf (1814–1889) lett. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Személyesen intézte az uradalom gazdasági ügyeit. Nevéhez kötődik a kastély, a vadaskert, a magtár építése, az európai hírű versenyistálló létrehozása. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg, s birtokait bátyja, Wenckheim Antal gyermekeire hagyta. A végrendelet szerint Dobozt Wenckheim Dénes (1861–1933) örökölte.

Wenckheim Dénes a nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesült Doboz-Műréten. Csatornarendszert alakítottak ki, így 400 hold földet tudtak öntözni. A föld hozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emelték. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek.

Az I. világháború idején, a kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falu életét. A családok ellátásának súlyos terhei az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyilván.

A II. világháború 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül a községet. A zsidó származásúakat összeírták és elhurcolták a településről. Öt család tagjait, összesen 16 főt vittek el.

Kultúra

1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak. A községi könyvtár 1951-ben jött létre. Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra 1938-tól, öt éven át végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat a falusi nincstelenek gyermekein. Ezen vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.

Lásd még

• Magtár (Doboz)
• Wenckheim-kastély (Doboz)

Források

• Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Összeáll.: Marsi László. Doboz : s. n., 1975 (Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár)
• Doboz. Szerk.: Domokos Tamás. Bp. : Száz magyar falu Könyvesháza, 2003 (Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár)
• Dobozi tanulmányok. Szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : BMMI., 1989 (Lelőhely: Nagyközségi Könyvtár Doboz, Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba : Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk.: Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105–116 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba : MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117–148 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba : Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt. Pest : Lauffer, 1870. 159–163 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár)
• Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula : Dobay Nyomda, 1896. 82–88 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés Megye Tanácsa, 1960. 132–139 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest : Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286–290 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Erdmann Gyula: Doboz. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Budapest : Nyugat, 1939 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02118/illyes02121/illyes02121.html Digitális Irodalmi Akadémia)
• Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz : s. n., 1975. 118 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest : Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest : Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Nyelvtudományi Intézet, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet, 48. évf. 86. szám (1985. április 13.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szabó Tibor: A "Doboz" helységnév eredete. In: Békési Élet, 7. évf. 3. szám (1972) 481–484. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Doboz (honlap)
• Doboz, Általános Iskola épülete a park felől (fotó, 2006)
• Doboz, Fahíd (fotó, 2006)
• Doboz, Hősök szobra (fotó, 2006)
• Jelentés a főispán részére a dobozi Kettős-Körös hídnál történt jégzajlásról (irat)
• Kimutatás a Doboz községben működő egyletekről 1891-ből (irat)
• Doboz, Községtábla (fotó, 2006)
• Doboz, Magtár (fotó, 2006)
• Doboz, Üdvözlőlap (1943 körül)
• Doboz, Üdvözlőlap (1950 körül)
• Doboz, Üdvözlőlap (1965 körül)
• Doboz, Református templom (fotó 2006)
• Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt (képeslap)
• Doboz, Szent József-kultúrház (képeslap)