Szeberényi János (1896–1961)

Szeberényi János
Születési dátum	1896. május 16.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1961. november 26.
Halálozási hely	Békéscsaba
Sírhely	Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
Foglalkozás	belgyógyász szakorvos

Élete

Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben

Szeberényi János Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytatta az egyetemet. 1919-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, 1921. június 25-én a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.

Munkássága

Az egyetemi évek alatt gyakornokként dolgozott a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán Korányi Sándor akadémikus professzor mellett. Itt szerezte meg a belgyógyász szakképesítést is.

1923-ban Békéscsabára költözött, és orvosgyakornok lett. 1925-ben a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.

1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt a neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kívánja jelöltetni magát.

Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete tisztújító közgyűlésén kerületi orvosnak választotta dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt. 1936-ban városi orvosnak nevezték ki.

1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.

Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel–nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.

Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.

1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör, amelynekválasztmányi tagja lett. A Kör tudományos ülésein előadóként is szerepelt. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.

Emlékezete

• 2001-ben emléktáblát állítottak egykori békéscsabai lakása falán.

Lásd még

• Szeberényi Gusztáv
• Szeberényi Lajos Zsigmond

Források

• A Békéscsabai Orvosi Kör tudományos ülése. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 276. szám (1937. december 4.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• A csabai kereskedők egyöntetű lelkesedéssel kitartanak a községi választáson a Kereskedelmi Csarnok listája mellett. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 282. szám (1927. december 13.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• A Kereskedők Atlétikai és Vivó Egyesületének közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 30. szám (1924. február 19.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Békésvármegye Hivatalos Lapja, 37. évf. 51. szám (1934. november 5.) 5. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Békésvármegyei Hivatalos Lapja, 26. évf. 49. szám (1923. december 10.) 313. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 185. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kinevezték a városi orvosokat. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 138. szám (1936. június 18.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Nem helyes, ha megmondjuk a betegnek, hogy gyógyíthatatlan – ez a csabai orvosok véleménye is az arénauti öngyilkossággal kapcsolatban. In: Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 254. szám (1934. november 11.) 7. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Önálló javaslóbizottságot kér a kamarától Békéscsaba orvostársadalma. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 277. szám (1936. december 3.) 1. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896–1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 59. szám (1993. március 11.) 9. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
• Szeberényi János dr. lett a kerületi orvos. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 13. szám (1928. január 17.) 1. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
• Uj doktor. In: Körösvidék, 2. évf. 139. szám (1921. június 26.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)

Kapcsolódó irodalom

• A csabai Szeberényi család. In: Csabai Mérleg, 11. évf. 18. szám (2001. október 11.) 12. p.
• Békéscsaba város OTI kezelőorvosi körzeteinek uj beosztása. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 171. szám (1937. július 30.) 2. p.
• Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.