Szeberényi János (1896–1961)
| Szeberényi János | |
|---|---|
| Születési dátum | 1896. május 16. |
| Születési hely | Békéscsaba |
| Halálozási dátum | 1961. november 26. |
| Halálozási hely | Békéscsaba |
| Sírhely | Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba |
| Foglalkozás | belgyógyász szakorvos |
Élete
Szeberényi János Békéscsabán született 1896. május 16-án. Apja Szeberényi Lajos Zsigmond, evangélikus lelkész, anyja Fürst Paula.
Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1914-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. A világháború miatt félbe kellett szakítania tanulmányait: az orosz és a szerb fronton teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1918-ban folytatta az egyetemet. 1919-ben a román megszállás alatt négy hónapot töltött fogságban Krassóban és Krajovában. Tanulmányait befejezve, 1921. június 25-én a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták. Békéscsabán hunyt el 1961. november 26-án.
Munkássága
Az egyetemi évek alatt gyakornokként dolgozott a budapesti I. számú belgyógyászati klinikán Korányi Sándor akadémikus professzor mellett. Itt szerezte meg a belgyógyász szakképesítést is.
1923-ban Békéscsabára költözött, és orvosgyakornok lett. 1925-ben a Munkás Biztosító Pénztár körzeti kezelőorvosa lett.
1927-ben tévesen a Kereskedelmi Csarnok elleni választási listán szerepelt a neve. Szeberényi János kijelentette, hogy egyik kerületben sem kívánja jelöltetni magát.
Az 1928. január 16-án Békéscsaba képviselő-testülete tisztújító közgyűlésén kerületi orvosnak választotta dr. Komássy Mihállyal, dr. Szondy Lászlóval és dr. Francziszky Dániellel szemben. A kinevezés Szeberényi doktor élete végéig szólt. 1936-ban városi orvosnak nevezték ki.
1945-től az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) körzeti orvosi munkája mellett, a rendelőintézet belgyógyász szakorvosi teendőit is ellátta.
Szeberényi János a város legkedveltebb, legnépszerűbb orvosa volt. Kitűnően beszélt szlovákul, így számos csabai család választotta háziorvosának. Minden betegét a legjobb tudása szerint kezelte, éjjel–nappal rendelkezésükre állt. Meggyőződése szerint a halálos ágyán fekvő betegnek is van reménye, bízhat az isteni csodában.
Orvosi munkája mellett élénk társadalmi és kulturális tevékenységet folytatott a város közéletében.
1936-ban a békéscsabai orvosok kezdeményezésére, a szakmai összefogás elősegítése céljából megalakult a Békéscsabai Orvosi Kör, amelynekválasztmányi tagja lett. A Kör tudományos ülésein előadóként is szerepelt. A békéscsabai Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesület tisztikarában orvosi feladatokat látott el. Választmányi póttagja volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek. A város legtöbb adót befizetői között tartották számon.
Emlékezete
- 2001-ben emléktáblát állítottak egykori békéscsabai lakása falán.
Lásd még
Források
- A Békéscsabai Orvosi Kör tudományos ülése. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 276. szám (1937. december 4.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- A csabai kereskedők egyöntetű lelkesedéssel kitartanak a községi választáson a Kereskedelmi Csarnok listája mellett. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 282. szám (1927. december 13.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- A Kereskedők Atlétikai és Vivó Egyesületének közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 30. szám (1924. február 19.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Békésvármegye Hivatalos Lapja, 37. évf. 51. szám (1934. november 5.) 5. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Békésvármegyei Hivatalos Lapja, 26. évf. 49. szám (1923. december 10.) 313. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 185. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kinevezték a városi orvosokat. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 138. szám (1936. június 18.) 3. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Nem helyes, ha megmondjuk a betegnek, hogy gyógyíthatatlan – ez a csabai orvosok véleménye is az arénauti öngyilkossággal kapcsolatban. In: Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 254. szám (1934. november 11.) 7. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Önálló javaslóbizottságot kér a kamarától Békéscsaba orvostársadalma. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 277. szám (1936. december 3.) 1. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Sonkoly Kálmán: Egy régi háziorvos emlékére: Dr. Szeberényi János (1896–1961). In: Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 59. szám (1993. március 11.) 9. p. (Látogatva: 2018. 11. 12.)
- Szeberényi János dr. lett a kerületi orvos. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 13. szám (1928. január 17.) 1. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
- Uj doktor. In: Körösvidék, 2. évf. 139. szám (1921. június 26.) 2. p. (Látogatva: 2018. 04. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- A csabai Szeberényi család. In: Csabai Mérleg, 11. évf. 18. szám (2001. október 11.) 12. p.
- Békéscsaba város OTI kezelőorvosi körzeteinek uj beosztása. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 171. szám (1937. július 30.) 2. p.
- Stummer Andrea: A Szeberényi tér névadóiról. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 192. szám (1994. augusztus 16.) 4. p.
