Kvasz András (1883–1974)

Kvasz András
Születési dátum	1883. november 21.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1974. január 27.
Halálozási hely	Budapest
Sírhely	Új köztemető, Budapest
Házastárs	Jochs Sarolta
Foglalkozás	pilóta, repülőgép-szerelő

Élete

Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben

Kvasz-repülőgépek

A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)

Emléktábla Szolnokon

Kvasz András 1883. november 21-én született Békéscsabán. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.

1922. december 10-én megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.

Kvasz András 1974. január 27-én hunyt el Budapesten. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kvasz András Budapesten megismerte Zsélyi Aladár gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi 1910 júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. 1911 áprilisában repült első alkalommal, 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. 1911. augusztus 30-án körberepült Rákos felett, ezzel megnyerte a Sacelláry-díjat. A sikert követően vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.

1911. szeptember 21-én, az első békéscsabai repülőnapon az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. Szeptember 24-én szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap Wenckheim Frigyes gróf látta vendégül Kígyóson, Kvasz körberepülte a Wenckheim-kastélyt. November 12-én Szentesről érkezett szülővárosába, a Evangélikus Kis- és az Evangélikus Nagytemplom felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon Gyulára indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „megy, mint Kvasz »trepacskája«!”.

1912-ben Párizsban járt tanulmányúton, s állami költségen motort kapott. 1913. május 29-én sikeres pilótavizsgát tett a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a „Szerencse le!” jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.

Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. 1914 decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt orosz fogságba esett, Turkesztánba került. 1918-ban két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével hazatért.

1918 novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége, melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, mechanikus majd autójavító üzemet nyitott Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a Szürketaxi sofőrjeként dolgozott. 1937-ben az újonnan átadott budaörsi légikikötő portása lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a csabai repülőtérnél foglalkoztatták, 1949-ben MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. 1953-ban a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). 1962-ben részt vett Szarvason a Székely Mihály aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. 1969-ben a közlekedési miniszter a Közlekedés Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. 1973 őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a „Városunkért” emlékérmet.

Díjak, kitüntetések

• Paul Tissandier-diploma (1953)
• Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
• „Városunkért” emlékérem (1973)

Emlékezete

• Müller Péter Madárember című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
• Budapesten, Mátyásföldön utcát neveztek el róla.
• 1981 óta utca viseli a nevét Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen. 1988-ben megnyitották az utca második részét.
• A pozsonyi televízió 1984-ben egyórás műsorral tisztelgett Kvasz András előtt.
• A Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub 1985-ben felvette az aviatikus nevét.
• 1986-ban emléktáblát avattak Békéscsabán, a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán 2001-ben avattak új emléktáblát.
• Szlovákiában bélyeget bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
• 1998-ban első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt.
• A trencséni repülőtéren 2001-ben emléktáblát avattak a tiszteletére.
• 2011-ben a „Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén” elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
• 2012 óta a nevét viseli a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada.
• 2013-ban felavatták emléktábláját Szolnokon, a helyőrségi épület falán.

Források

• Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. 22. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kvasz András. In: Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Tíz számot teljesítettek. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)

Kapcsolódó irodalom

• A veterán repülő születésnapja. In: Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.
• Bánhidi Antal: Kvasz András. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.
• Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.
• Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Emlékezés Kvasz Andrásra. In: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.
• Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.
• Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.
• Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
• Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.
• György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.
• Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.
• Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.
• Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.
• Madarász László: A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925
• Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.
• Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.
• Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.
• Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.
• Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.
• Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.

Külső hivatkozások

• Kvasz András. In: Magyar Életrajzi Lexikon
• Kvasz András. In: Wikipedia