„Mohácsy Mátyás (1881–1970)” változatai közötti eltérés

hu>Jzoltan
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
a (1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.))
(Nincs különbség)

A lap 2024. január 5., 16:16-kori változata

gyümölcskertész, egyetemi tanár

Élete

Mohácsy Mátyás
Mohácsy-szobor

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Sírja a Farkasréti temetőben

Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-től ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként működött, első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. A mezőgazdasági tudományok területén kifejtett munkáját 1949. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1961-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola doktorává avatták. 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktorává nyilvánították. 19591970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

  • 1949: Kossuth-díj
  • 1952: Mezőgazdasági tudományok kandidátusa
  • 1954: Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés
  • 1957: Mezőgazdasági tudományok doktora
  • 1957: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola arany oklevele
  • 1958: Mathiász János emlékérem
  • 1961: Kert- és szőlőgazdaságtudományok doktora
  • 1961: Gyémántoklevél
  • 1963: Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktora
  • 1963: Entz Ferenc Emlékérem
  • 1965: Vasoklevél

Emlékezete

  • 1981-ben, születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített mellszobrát.
  • 1981-ben Budapesten Mohácsy Mátyás születésének századik évfordulójára emlékezve emlékülést rendeztek.
  • 1981-ben a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola tartott ünnepséget.
  • 1981-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Gyulán nevét viselő iskolában.
  • Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki.
  • Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.
  • 1992-ben utcát neveztek el róla Békéscsabán.
  • Születésének 125. évfordulóján Békéscsabán tartottak ünnepi megemlékezést.
  • Orosházán kertbarát klub viseli a nevét.
  • Mohácsy Mátyás-emlékérmet alapítottak tiszteletére, amivel a kertészet fejlesztéséért végzett tudományos, társadalmi tevékenységet díjazzák.
  • 2018-ban emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

  • Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest : Légrády, 1922. 288 p. (Több kiad.)
  • Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Budapest : Pátria ny. 1928. 131 p.
  • Gyümölcstermesztés és értékesítés. Budapest : Pátria ny., 1929. 416 p.
  • Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Budapest : Pátria ny., 1936. 239 p.
  • A gyümölcstermesztés kézikönyve. Budapest : Pátria ny., 1936. 528 p. (Több kiad.)
  • Őszibarack termesztése. Budapest : Mezőgazd. K., 1951. 210 p. (Több kiad.)
  • A házikert gyümölcsöse. Budapest : Mezőgazd. K., 1953. 155 p. (Több kiad.)
  • A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest : Mezőgazd. K., 1956. 145 p.
  • Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest : Mezőgazd. K., 1959. 255 p. (Több kiad.)

Források

Kapcsolódó irodalom

  • Elhunyt dr. Mohácsy Mátyás. In: Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 82. szám (1970. április 9.) 3. p.
  • Emlékezés Mohácsy Mátyásra. szerk.: Geday Gusztáv. Budapest : Kertész. Egy., 1981
  • Fábián István: Az egyik legnagyobb csabai : Mohácsy Mátyás a kert-Magyarországot hagyta ránk. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 59. szám (2006. március 10.) 4. p.
  • Gyuró Ferenc: Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulójára. In: Kertgazdaság, 13. évf. 1. szám (1981) 70–77. p.
  • Kozma Pál: Mohácsy Mátyás emlékezete. In: Kertgazdaság, 2. évf. 3. szám (1970) 1–6. p.
  • Kőváry E. Péter: Hol állítják fel Mohácsy Mátyás szobrát? In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 55. szám (1981. március 6.) 5. p.
  • Mohácsy Mátyás: Hogyan lettem én kertész? : Mohácsy Mátyás az Agrártudományi Egyetem nyugalmazott nyilvános rendes tanárának életrajza. Budapest : Mohácsy M., 1966. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 13. évf. 6. szám (1981) 90–91. p.
  • Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 15. évf. 6. szám (1983) 61–62. p.
  • Mohácsy-diáknapok Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 68. szám (1989. március 21.) 1. p.
  • Sicz György: 130 éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 10. szám (2011) 26. p.
  • Sicz György: Mohácsy Mátyás-centenáriumi rendezvények Békéscsabán. In: Kertgazdaság, 14. évf. 1. szám (1982) 100–101. p.
  • Százharminc éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 46. szám 17. p.

Külső hivatkozások