Mohácsy Mátyás (1881–1970)

Mohácsy Mátyás
Mohacsy matyas 01.jpg
Születési név Machács Mátyás
Születési dátum 1881. március 12.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1970. április 6.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Farkasréti temető, Budapest
Házastárs Gubicza Margit
Foglalkozás gyümölcskertész, egyetemi tanár

Élete

Mohácsy-szobor

Békéscsabán született 1881. március 12-én Machács János és Bedák Dorottya gyermekeként. 6 testvére született. Édesapja a község gazdáinak fáit oltotta, rózsáit szemezte. E munkáknál fiaira is számított, így Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait.

Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. Gyenge tanulmányi eredményei miatt szülei inasnak szánták. 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait.

1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

1913-ban házasodott meg, Gubicza Margitot vette feleségül. Három gyermekük született: Mátyás, Margit és Mária.

Sírja a Farkasréti temetőben

Budapesten halt meg 1970. április 6-án, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

1912 januárjától a Kertészeti Tanintézetben gyakorlatvezető tanár, majd 1914-ben a nagybocsoki Kertmunkás Iskola igazgatója volt. 1914 augusztusában katonai szolgálatra vonult be. Szibériában a krasznojarszki fogolytáborban hat évet töltött el, ahol megtanult oroszul, gyümölcstermesztési gyakorlatot tartott, valamint megírta két könyvének kéziratát. 1920 áprilisában megszökött, és július 1-től ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott előadóként. Kisebb településeken tanfolyamokat tartott. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Ezt követően több munkája is megjelent egyéni és társszerzőként egyaránt.

1928. augusztus 2-án a Kertészeti Tanintézet tanárává, 1930. március 15-én igazgatójává nevezték ki. Az intézmény 1943-tól már főiskolaként működött, első dékánja Mohácsy lett. 1945 után az egykori főiskola alapjain újjászerveződő Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar első dékánja, majd 1948-tól rektora volt.

Emellett 1923 és 1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kertészettani előadójaként is tevékenykedett.

1935-ben elindította az első hazai kertészeti tudományos kiadványt A Kertészeti Tanintézet Közleményei címmel. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke Mohácsy Mátyás lett. Ezenkívül számos kertészeti érdekképviseleti szerv vezetőjévé választották. Kezdeményezésére 1949-ben megalakították a Kertészeti Kutató Intézetet. A mezőgazdasági tudományok területén kifejtett munkáját 1949. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták.

1949. december 31-én, 68 éves korában vonult nyugdíjba. Az ezt követő éveit is az alkotó munka tette teljessé. 1961-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola doktorává avatták. 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktorává nyilvánították. 1959–1970 között 37 könyve jelent meg, melyeknek egy részét társszerzőkkel írta. Tudományos szakcikkeinek száma meghaladta a százat.

Díjak, kitüntetések

  • 1949: Kossuth-díj
  • 1952: Mezőgazdasági tudományok kandidátusa
  • 1954: Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés
  • 1957: Mezőgazdasági tudományok doktora
  • 1957: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola arany oklevele
  • 1958: Mathiász János emlékérem
  • 1961: Kert- és szőlőgazdaságtudományok doktora
  • 1961: Gyémántoklevél
  • 1963: Kertészeti és Szőlészeti Tudományok Tiszteletbeli Doktora
  • 1963: Entz Ferenc Emlékérem
  • 1965: Vasoklevél

Emlékezete

  • 1981-ben, születésének 100. évfordulója alkalmával Békéscsabán leleplezték Varga Géza szobrászművész által készített mellszobrát.
  • 1981-ben Budapesten Mohácsy Mátyás születésének századik évfordulójára emlékezve emlékülést rendeztek.
  • 1981-ben a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola tartott ünnepséget.
  • 1981-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Gyulán nevét viselő iskolában.
  • Az évforduló kapcsán a Magyar Posta levelezőlapot bocsátott ki.
  • Munkásságáról emlékkiállítást rendeztek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.
  • 1992-ben utcát neveztek el róla Békéscsabán.
  • Születésének 125. évfordulóján Békéscsabán tartottak ünnepi megemlékezést.
  • Orosházán kertbarát klub viseli a nevét.
  • Mohácsy Mátyás-emlékérmet alapítottak tiszteletére, amivel a kertészet fejlesztéséért végzett tudományos, társadalmi tevékenységet díjazzák.
  • 2018-ban emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.

Művei

(Egyéni ill. társszerzőként.)

  • Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest : Légrády, 1922. 288 p. (Több kiad.)
  • Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Budapest : Pátria ny. 1928. 131 p.
  • Gyümölcstermesztés és értékesítés. Budapest : Pátria ny., 1929. 416 p.
  • Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Budapest : Pátria ny., 1936. 239 p.
  • A gyümölcstermesztés kézikönyve. Budapest : Pátria ny., 1936. 528 p. (Több kiad.)
  • Őszibarack termesztése. Budapest : Mezőgazd. K., 1951. 210 p. (Több kiad.)
  • A házikert gyümölcsöse. Budapest : Mezőgazd. K., 1953. 155 p. (Több kiad.)
  • A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest : Mezőgazd. K., 1956. 145 p.
  • Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest : Mezőgazd. K., 1959. 255 p. (Több kiad.)

Források

Kapcsolódó irodalom

  • Elhunyt dr. Mohácsy Mátyás. In: Pest Megyei Hírlap, 14. évf. 82. szám (1970. április 9.) 3. p.
  • Emlékezés Mohácsy Mátyásra. szerk.: Geday Gusztáv. Budapest : Kertész. Egy., 1981
  • Fábián István: Az egyik legnagyobb csabai : Mohácsy Mátyás a kert-Magyarországot hagyta ránk. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 59. szám (2006. március 10.) 4. p.
  • Gyuró Ferenc: Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulójára. In: Kertgazdaság, 13. évf. 1. szám (1981) 70–77. p.
  • Kozma Pál: Mohácsy Mátyás emlékezete. In: Kertgazdaság, 2. évf. 3. szám (1970) 1–6. p.
  • Kőváry E. Péter: Hol állítják fel Mohácsy Mátyás szobrát? In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 55. szám (1981. március 6.) 5. p.
  • Mohácsy Mátyás: Hogyan lettem én kertész? : Mohácsy Mátyás az Agrártudományi Egyetem nyugalmazott nyilvános rendes tanárának életrajza. Budapest : Mohácsy M., 1966. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 13. évf. 6. szám (1981) 90–91. p.
  • Mohácsy Mátyás-emlékérem. In: Kertgazdaság, 15. évf. 6. szám (1983) 61–62. p.
  • Mohácsy-diáknapok Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 68. szám (1989. március 21.) 1. p.
  • Sicz György: 130 éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 10. szám (2011) 26. p.
  • Sicz György: Mohácsy Mátyás-centenáriumi rendezvények Békéscsabán. In: Kertgazdaság, 14. évf. 1. szám (1982) 100–101. p.
  • Százharminc éve született Mohácsy Mátyás. In: Kertészet és szőlészet, 60. évf. 46. szám 17. p.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Mohácsy_Mátyás_(1881–1970)&oldid=6562”