Szabó Pál (1893–1970) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:író, politikus}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Szabó Pál
|kep = [[Fájl:Szabo pal 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1893]]. [[április 5.]]
|szuletesihely = [[Biharugra]]
|halalozasidatum = [[1970]]. [[október 31.]]
|halalozasihely =
|sirhely =
|hazastars = Kiss Etelka
|foglalkozas = író, politikus
}}== Élete ==
Szabó Pál '''[[1893]]. [[április 5.|április 5]]-én született, [[Biharugra|Biharugrán]]'''. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd [[1909]]-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. 

Csak másodjára sorozták be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott. 

[[1922]]-ben összeházasodott Kiss Etelkával.

'''[[1970]]. [[október 31.|október 31]]-én hunyt el'''.

== Munkássága ==
'''Először [[1927]]-ben publikált''' a ''[[Körösvidék (1)|Körösvidék]]'' című lapban. ''Emberek'' című regénye [[1930]]-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a ''Nyugat''ban, [[Féja Géza (1900–1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: '''bekerült az irodalmi vérkeringésbe''', könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a ''Komádi és Vidéke'' vagy a ''[[Kelet Népe]]'', ahol [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran megjelentek. 

'''Politikailag is aktív szerepet vállalt''': tagja volt a [[Népi mozgalom|népi mozgalomnak]], valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. [[1945]] után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; '''országgyűlési képviselő, elismert író''' lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. '''Fő művének a háromrészes ''Nyugtalan élet'' című regénye tekinthető'''. 

== Emlékezete ==
* Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét.  
* Szülőfalujában, Biharugrán [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte].

== Fontosabb művei ==
* Emberek (1930)
* Csodavárás (1936)
* Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld
* Nagy temető (1947)
* Új föld (1953)
* Nyugtalan élet (1958, 1971)

== Fontosabb díjai ==
* Baumgarten-díj (1949)
* Kossuth-díj (1951, 1954)

== Források ==
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író) In: Wikipédia] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író. In: Biharugra.hu] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
* [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága In: MEK] (Látogatva: 2017. 08. 09.)

[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]
[[Kategória: Biharugra]]
[[Kategória: Újságírók]]
[[Kategória: Politikusok]]
[[Kategória: Kossuth-díjasok]]