Szabó Pál (1893–1970)

Szabó Pál
Szabo pal 01.jpg
Születési dátum 1893. április 5.
Születési hely Biharugra
Halálozási dátum 1970. október 31.
Házastárs Kiss Etelka
Foglalkozás író, politikus

Élete

Szabó Pál 1893. április 5-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd 1909-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”.

Csak másodjára sorozták be közkatonának, 1915-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott.

1922-ben összeházasodott Kiss Etelkával.

1970. október 31-én hunyt el.

Munkássága

Először 1927-ben publikált a Körösvidék című lapban. Emberek című regénye 1930-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a Nyugatban, Féja Géza is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: bekerült az irodalmi vérkeringésbe, könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a Komádi és Vidéke vagy a Kelet Népe, ahol Sinka István szövegei is gyakran megjelentek.

Politikailag is aktív szerepet vállalt: tagja volt a népi mozgalomnak, valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. 1944-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. 1945 után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; országgyűlési képviselő, elismert író lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet című regénye tekinthető.

Emlékezete

Fontosabb művei

  • Emberek (1930)
  • Csodavárás (1936)
  • Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld
  • Nagy temető (1947)
  • Új föld (1953)
  • Nyugtalan élet (1958, 1971)

Fontosabb díjai

  • Baumgarten-díj (1949)
  • Kossuth-díj (1951, 1954)

Források