Réthy Béla (1862–1935) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:gyógyszerész, gyógycukorkagyáros}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Réthy Béla
|kep = [[Fájl:Rethy bela 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1862]]. [[december 24.]]
|szuletesihely = [[Szarvas]]
|halalozasidatum = [[1935]]. [[december 22.]]
|halalozasihely = [[Békéscsaba]]
|sirhely = Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
|hazastars = Vidovszky Erzsébet
|foglalkozas = gyógyszerész, gyógycukorkagyáros
}}== Élete ==
[[Fájl:Rethy bela 04.jpg‎|bélyegkép|300px|A Réthy család sírja]]
'''Réthy Béla [[1862]]. [[December 24.|december 24-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''' Réthy Vilmos (1819–1895) és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként. Testvérei: Gyula, Vilma, Lajos, Károly, János, Sándor, Ilona, Dezső, Mária, Erzsébet és Emil. 

Nagyapja, a német származású Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő volt, akinek három fia született. [[Réthy Lipót (1817–1903)|Lipótból]] nyomdász, [[Réthy Pál (1809–1896)|Pálból]] békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig az apja szakmáját vitte tovább. [[1844|1844-ben]] Réthyre magyarosították nevüket. 

Réthy Béla gyermekkora óta '''gyógyszerésznek készült'''. Az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. [[1880|1880-ban]] gyakornoki vizsgát tett, majd '''[[Varságh Béla (1840–1925)|Varságh Béla]] [[Békéscsaba|békéscsabai]] gyógyszerészhez szegődött'''. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra. A neves '''Rozsnyay Mátyás patikájában állt munkába''', az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. '''Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg''' [[1882|1882-ben]], ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba cikkeket írt, valamint német lapokból fordított. (A hetilapnak már az aradi tartózkodása alatt is küldött írásokat.) Mindezek ellenére csak Varságh Béla kölcsöneinek köszönhetően tudta elvégezni az egyetemet [[1884|1884-ben]].

'''[[1892|1892-ben]] megnősült, Vidovszky Erzsébetet, Vidovszky Károly városi főpénztárnok lányát vette feleségül.''' Nyolc gyermekük született: Erzsébet, Béla (1893–1986), Károly (1895–1965), István (1897–1984), Imre, Dezső. Ketten gyermekkorukban elhunytak. '''Béla, Károly és István szintén gyógyszerészek lettek.'''

'''Békéscsabán [[1935]]. [[december 22.|december 22-én]] hosszan tartó betegségben hunyt el.''' Haláláról megemlékezett a [https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=292&layout=s Magyarország], a [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1935/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=851&layout=s Gyógyszerészeti Közlöny].

== Munkássága ==
[[Fájl:Rethy bela 02.jpg‎|bélyegkép|300px|]]
[[Fájl:Rethy bela 03.jpg‎|bélyegkép|300px|]]

[[1884|1884-ben]] Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. [[1888|1888-ban]] [[Kétegyháza|Kétegyházán]] létesített a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és visszatért Varságh Bélához. [[1891|1891-ben]] Pásztón bérelt patikát, ott azonban kevésbé érezte olyan jól magát.

'''[[1892|1892-ben]] egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán.''' Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett, megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan '''útjára bocsátotta első termékét, a [[Pemetefű-cukorka|pemetefű-cukorkát]]''', illetve reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. '''Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték''', melyet 60-féle színben gyártott. Reklámtevékenységének, hirdetéseinek köszönhetően '''a pemetefű-cukorka az egész országban ismertté vált'''.

[[1896]]-ban az Ezredéves Országos Kiállításon a haladásért, mai szóval innovációért '''oklevelet kapott''' a kiállítás zsűriétől.
Gyógyszertárában '''szívesen fogadott gyakornokokat'''. A „Réthy-praxi”-k elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezve távozhattak. '''Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.''' 
[[1898]]-ban a Gyógyszerészeti Hetilapban felajánlást tett a '''gyakornoki szakiskola támogatására''', melyet a tehetséges tanulóknak szánt.

Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté. Az '''elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezés szükségességét. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról''', egykori tanítómesteréről. Szívesen fektette tőkéjét ingatlanokba, miközben a kor divatja az értékpapír-vásárlás volt. '''[[1911|1911-ben]] megvásárolta az addig csak bérelt gyógyszertárat.'''

Réthy távol tartotta magát a politikától, de '''a közéletben szívesen vállalt szerepet'''. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai Sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Többek közt patronálta a Gyógyszerészek Nyugdíjintézetét, az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnázium]] felépítését, az evangélikus szeretetházat, a Katolikus Nőegyletet és az Izraelita Kiházasító Egyletet. 

Hatvanéves korában, '''[[1922|1922-ben]] adta át fiainak – Bélának, Károlynak és Istvánnak – a gyógyszertárat és a''' gyárrá fejlesztett '''laboratóriumot'''. Haláláig '''gazdálkodással foglalkozott'''. 

== Főbb publikációi ==
* Néhány szó a m. gyógyszerkönyvhöz. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1881. 385.
* A segédhiányról. In: Gyógyszerészeti Hetilap Hetilap, 1892. 210.
* Cacaovajjal készített kenőcsök. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1892. 396.
* A bővített árszabvány nomenclatúrája. In: Gyógyszerészeti Közlöny, 1894. 618.
* Néhány szó a szakiskolákról. In: Gyógyszerészeti Hetilap, 1905. 391.
* A Karston át. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&pg=162&layout=s Békésmegyei Közlöny, 1897.05.06.]
* Fiume. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22R%C3%A9thy%20B%C3%A9la%22&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny, 1897.05.16.]

== Emlékezete == 
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)|A Sas Gyógyszertár falán 1995. november 3-án emléktáblát helyeztek el tiszteletére]].
* Szegeden '''Id. Réthy Béla Pályadíj'''jal jutalmazzák a békés megyei származású legkiválóbb tanulmányi eredménnyel végző gyógyszerész-hallgatókat.

== Lásd még ==
* [[Pemetefű-cukorka]]
* [[Réthy Béla-emléktábla (Békéscsaba)]]
* [[Varságh Béla és a Réthy-dinasztia emléktáblája (Békéscsaba)]]

== Források ==
* A Réthy-pályadíj. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/10-%C3%A9ves-a-R%C3%A9thy-d%C3%ADj.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Egy régimódi történet – A Réthy család. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-csal%C3%A1d.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
* Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 150–151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Láng Miklós: 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész – száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_01/?pg=106&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 8. szám (1993. január 11.) 11. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) 
* Láng Miklós: 40 éve történt… : a Réthy-gyógyszertár és –gyár államosítása, majd az utóbbi fölszámolása. In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-R%C3%A9thy-gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-%C3%A9s-gy%C3%A1r-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-majd-az-ut%C3%B3bbi-f%C3%B6lsz%C3%A1mol%C3%A1sa.pdf Gyógyszerészet, (1989. november.) 596. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
* Láng Miklós: Réthy Béla (1862–1935). In: [http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/R%C3%A9thy-B%C3%A9la.pdf Gyógyszerészet, (1973. december.) 469–471. p.] (Látogatva: 2018. 03. 14.)
* Vass Márta: A múlt vallatása In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1979_06/?pg=101&layout=s Békés Megyei Népújság, 34. évf. 136. szám (1979. június 13.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 11. 12.) 
* Réthy Béla senior. In: [https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A9thy-B%C3%A9la-senior.pdf gyogyszeresztortenet.hu] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
* Közérdekű levelek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1898/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=382&layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1898.06.12. (24).] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
* [[https://adt.arcanum.com/hu/view/EzredevesKiallitas_180856_3/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=313&layout=s Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet (Budapest, 1897).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
* Országos kiállítási kitüntetések. In: [[https://adt.arcanum.com/hu/view/GyogyszereszetiHetilap_1896/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22&pg=779&layout=s Gyógyszerészeti Hetilap, 1896.11.22 (48).]] (Látogatva: 2023. 04. 29.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Cégér kell a jó bornak. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1935_12/?query=%22r%C3%A9thy%20b%C3%A9la%22%2B1935%2Bdecember&pg=292&layout=s Magyarország, 42. évf. 293. szám (1935. december 24.) 1. p.] 
* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dlusztus Imre: Patikák és patikusok 1. : Szeged : Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* „Herrn Pemetefű Cukor” – egy család története. In: [http://www.mypin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132%3Aherrn-pemetef-cukor-egy-csalad-toertenete&catid=3&Itemid=7 Phoenix Pharma honlapja]
* Teleki Erika – Szendrei Kálmán: Növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben : gyógynövény-alkalmazások a Kárpát-medencében. Mit ér az orvosi pemetefű? In: [http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/Gyogysz.%202008.%20maj..pdf Gyógyszerészet, (2008. május.) 286–295. p.] 

== Külső hivatkozások ==
* Réthy Béla. In: [https://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=listen&type=6&persinst=15018&oges=34701 MúzeumDigitár]
* Réthy Béla [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0588 gyászjelentése]
* Réthy Laczika [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_R10@0642 gyászjelentése]

[[Kategória:Személyek]] 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] 
[[Kategória:Réthy család]]
[[Kategória:Gyógyszerészek]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]