Kis-Kéry Mihály (1822–1893) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:Békés vármegye főmérnöke, királyi mérnök}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Kis-Kéry Mihály
|kep = 
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1822]]. [[január 17.]]
|szuletesihely = [[Mezőberény]]
|halalozasidatum = [[1893]]. [[július 17.]]
|halalozasihely =
|sirhely = Református nagytemető, Gyula
|hazastars = Balogh Zsuzsánna
|foglalkozas = Békés vármegye főmérnöke, királyi mérnök
}}== Névváltozatai ==
[[Fájl:Kiskery mihaly 01.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi emléklap (forrás: Bolond Miska, 1875)]]
Kis-Kéry Mihály személye különböző névalakok formájában kerül elő a forrásdokumentumokban:
* Kis Kéry Mihály
* Kiskéri Mihály
* Kiskéry Mihály 
* Kis-Kéry Mihály

== Élete ==
Kis-Kéry Mihály '''[[1822]]. [[január 17.|január 17-én]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Klein (Kis) Michael, édesanyja Kéri Susanna Katalin. Édesapja a Wenckheim család kamuti uradalmában szolgált pincemesterként (borászati felügyelőként).

[[1854|1854-ben]] megházasodott, Balogh Zsuzsánnát vette feleségül. Gyermekeik: Berta, Béla, Andor, Etelka, László, István, Mariska és Karolina.

Kis-Kéry Mihály '''[[1893]]. [[július 17.|július 17-én]] hunyt el'''. [[július 18.|Július 18-án]] [[Gyula|Gyulán]], a református nagytemetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
'''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' [[1842|1842-ben]] '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Sománál]]''' vendégeskedett Mezőberényben. Itt megismerkedett és barátságot kötött a vele egyidős mérnökhallgatóval, Kis-Kéry Mihállyal. Petőfi az alábbi sorokat írta mezőberényi barátja emlékkönyvébe: ''„Az élet egy döcögő szekér, mellyel a sors ökrös (tüzes) paripái, tüskös bokron, kíméletlenül vágtatnak keresztül, míg az emberből a lelket kirázzák. Van azonban egy párna, melynek puha ölében a döcögés kéjjelmes ringatássá válik. Ki lenne oly kába, hogy ezt minél előbb megszerezni ne iparkodnék? S ki oly kába, ki ne tudja, hogy e párna... feleség! Berény, szeptember 16-án 1842. Petrovits Sándor”''. A bejegyzésben az „ökrös” kifejezést Kiskéri Berta (Kálmán Dezsőné) közlése szerint a „tüzes” szóra cserélték.

Kis-Kéry [[1872|1872-től]] '''Békés vármegye főmérnökeként''' tevékenykedett. Vármegyei mérnöksége időszakában, [[1876]]–[[1877|1877-ben]] átépítették a vármegye gyulai székházát, út-, híd- és községi épületek javítását irányította. [[1878|1878-ban]] kinevezték a Békés megyei Államépítészeti Hivatal II. osztályú '''királyi mérnökévé'''. Emellett a Magyar Királyi Főmérnöki Hivatal békés–gyulai mérnöke volt. [[1879|1879-ben]] felmérést végzett [[Orosháza]] belterületén, ugyanebben az évben két térképet készített a vasúthoz vezető utca rendezéséről.

[[1867|1867-ben]] a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítói között szerepelt. Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulatnak.

== Lásd még ==
* [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]

== Források ==
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1874/5. 1. kötet. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat, 1875. [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1874-1875/?pg=197&layout=s 190. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1913. évi évkönyve. Szerk.: Bresztovszky Béla. Budapest, 1913. [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMernokEsEpiteszegyletEvkonyve_1913/?pg=170&layout=s 167. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Anyakönyvek, 1745–1895 / Evangélikus Egyház, Mezőberény [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33C-Q7Y1-Z?cc=4133831&cat=134293 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Békés vármegye levéltára 1715–1950 : ismertető leltár. Összeáll.: Kereskényiné Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2008. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Segedletek_02_BekesVarmegyeLT1715_1950/?pg=83&layout=s 82. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Gazdag László: Orosháza térképezés-története. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaVaros_Oroshaza_tort/?pg=947&layout=s Orosháza története. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 946. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Halálozás. In: Békésmegyei Lapok, 1. évf. 29. szám (1893. július 22.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Irányi István: Petőfi-emléksorok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1966_03/?pg=47&layout=s Békés Megyei Népújság, 21. évf. 55. szám (1966. március 6.) 8. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Kinevezések. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1878/?pg=102&layout=s Az Épitési Ipar, 2. évf. 10. (62.) szám (1878. március 10.) 86. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Magyarország tiszti cím- és névtára – 7. évfolyam, 1888. [https://adt.arcanum.com/hu/view/TisztiCimtar_1888/?pg=275&layout=s 260. p.] (Látogatva: 2023. 04. 17.)
* Tisztujitás. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/AHon_1872_01/?pg=22&layout=s A Hon, 10. évf. 4. szám (1872. január 5.) 1. p.] (Látogatva: 2023. 04. 18.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Indig Ottó: Ismeretlen Petőfi-sorok. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KeletNyugat_1991/?pg=170&layout=s Kelet-Nyugat, 2. évf. 11. szám (1991. március 14.) 11. p.]
* Írások a régi Mezőberényről ; Mezőberény és Petőfi. Vál. és sajtó alá rend.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály : RFG, 1973. 75. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőberény története II. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Petőfi hasonlata. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1894_02/?pg=554&layout=s Pesti Hírlap, 16. évf. 59. szám (1894. február 28.) 11. p.]

[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Orosháza]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Mérnökök]]
[[Kategória:Petőfi 200]]