Kállay Kornél (1907–1973) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:mezőgazdasági mérnök}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Kállay Kornél
|kep = [[Fájl:Kallay kornel 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1907]]. [[október 30.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[1973]]. [[augusztus 21.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely =
|hazastars = Reiszig Ilona Eduardina Antónia Zita
|foglalkozas = mezőgazdasági mérnök
}}== Élete ==
Kállay Kornél '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1907]]. [[október 30.|október 30-án]]''' Kállay Ödön Jenő (1866‒1939) és Rimanóczy Mária (1876‒1947) első gyermekeként; testvére Kállay Ernő (1912‒1973). Apja a békéscsabai földműves iskola igazgatója volt. 

Középiskolai tanulmányait Békéscsabán, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] kezdte, majd Pécsett folytatta, végül [[1925|1925-ben]] a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Hivatásának a mezőgazdaságot választotta, '''[[1928|1928-ban]] a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián gazda oklevelet szerzett'''. 

Kállay Kornél Szombathelyen, [[1934]]. [[október 25.|október 25-én]] '''kötött házasságot Reiszig Ilona Eduardina Antónia Zitával'''. Hét gyerekük született: Albert (1935‒1949), Mária Mónika (1936‒2015), Katalin Ilona (1940‒1998), Tamás (1943), Ernesztina (1945), István (1949) és Ilona (1956).

Kállay Kornél '''[[1973]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]], Budapesten hunyt el'''.

== Munkássága ==
[[1933|1933-tól]] [[1936|1936-ig]] a nagykállói mezőgazdasági szakiskolában, majd a csermajori mezőgazdasági tejipari szakiskolában fizetés nélküli gazdasági gyakornokként tevékenykedett. [[1936|1936-ban]] a Szombathelyi Téli Mezőgazdasági Iskolában '''segédtanár'''ként tanított. Ugyanebben az évben a földművelésügyi miniszter '''gazdasági tanár'''rá nevezte ki, és ezzel együtt a Szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet bikazugi tangazdaságának a vezetésével is megbízta. Szarvason két évig '''a Tessedik Sámuel Gazdasági Tanintézet gyakorlati tanszékén rendes tanárként munkálkodott'''. [[1938|1938-ban]] felhagyott a tanítással, miután a minisztérium Budapestre helyezte át. '''[[1945|1945-ig]] a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalban a vízhasznosítási gazdasági osztály vezetője, az Öntözési Mezőgazdasági és Ipari Rt. szaktanácsadója, az Állandó Központi Talajjavító Bizottság, valamint a malária leküzdésére alakított vízrendezési bizottság tagja volt.'''

Kállay Kornél a második világháború után, 1946‒1947-ben '''a Gazdasági Főtanács mezőgazdasági előadója'''ként dolgozott. [[1947]] márciusában a gazdasági rendőrség hivatalos hatalommal való visszaélés miatt letartóztatta. A vád szerint Kállay tudta, hogy Návay Kálmán volt földbirtokos és dr. Székely András, a Tisza Vidéki Öntözőgazdák Szövetkezetének a vezetője „elfeketézik” az ország vetőmagrizskészletét, és megpróbálta kiszabadítani előkelő barátait a gazdasági rendőrségtől.
[[1948|1948-tól]] Budapesten, majd Szolnokon lett az '''állami gazdaságok főagronómusa'''. [[1952|1952-ben]] a Minisztertanács az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjává választották. [[1953|1953-tól]] az Agrárgazdasági Kutatóintézetnél dolgozott, [[1954|1954-től]] '''a Rizstermelő Állami Gazdaság igazgatóságának lett főagronómusa''', [[1957|1957-től]] pedig '''a Földművelésügyi Minisztériumnál kapott osztályvezetői kinevezést'''. [[1959|1959-től]] előbb '''az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutatóintézetének''' tudományos munkatársának, majd [[1961|1961-től]] az intézet '''főmunkatársának nevezték ki'''. Az [[1970|1970-ben]] bekövetkezett '''nyugdíjazása után''' két évig a Pénzügyminisztérium megbízásából '''a földértékelés és a korszerű hektárértékelés módszereinek kidolgozásával foglalkozott'''.

'''Kállay Kornél úttörő érdemeket szerzett az öntözéses növénytermesztés és főleg a nagyüzemi rizstermesztés kifejlesztésében.''' A Földművelésügyi Minisztérium által [[1935|1935-ben]] a szarvasi tanintézet mellett létesített öntözőtelepen kezdett öntözési kérdésekkel foglalkozni, sok növényfaj öntözési lehetőségeinek tisztázásához járult hozzá. Szántóföldi öntözési kísérleteket végzett, a magyar rizstermesztés módszereinek kidolgozásával foglalkozott. Új módszerek bevezetésével kíséretei meg a növénytermesztés fejlődését meggyorsítani, a mezőgazdasági termelést jövedelmezővé tenni. Szakmai irányításával [[1950]] után az Alföldön több, rizstermesztésre alkalmas öntözőtelep létesült, [[1954|1954-ben]] kezdeményezésére rizsnemesítő telep alakult Szarvason. Az 1950-es években részt vett a Tisza II. vízlépcső agrárgazdasági tervének elkészítésében. Az öntözéses növénytermesztés mellett a szőlészet, gyümölcstermelés, homoki növénytermesztés is foglalkoztatta. '''Tudományos kutatói tapasztalatait több könyvben és publikációban osztotta meg a közönséggel, tankönyveket írt mezőgazdasági szakközépiskolák számára, a Mezőgazdasági lexikon rovatvezetője és szerkesztője is volt.'''

== A Kállay család ==
Kállay Kornél mezőgazdász, tudományos kutató a Kállay (nagykállói) családnak, '''Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjainak a leszármazottja'''. A család néhány fontosabb tagja:
* Kállay Pál (15. század), Mátyás király kamarása
* Nyirkállai Tamás (15. század), királyi jegyző
* Kiskállói Vitéz János (IX. János), 1522-ben Báthori István nádor szörényi bánná nevezte ki
* Kállay Zsuzsanna (17. század), Kemény János erdélyi fejedelem felesége
* Kállay János (1735–1810), 1770-ben császári kamarássá nevezik ki, és Mária Terézia grófi címet adományoz neki
* Kállay György (1752–1821) egri kanonok és albei prépost
* Kállay Miklós (1754–1820) szabolcsi alispán, országgyűlési követ
* Kállay Péter (1764–1837) császári és királyi kamarás
* Kállay Ignác (1774–1823), Békés vármegye levéltárnoka
* Kállay István (?–1845) királyi udvari tanácsos, csanádi főispán
* Kállay Ferenc (1790–1861) művelődéstörténész, nyelvtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
* Kállay Menyhért (1795–1858) főszolgabíró, szabolcsi alispán
* Kállay Emánuel (1814–1886), Szabolcs vármegye hadi főpénztárnoka
* Kállay Ödön (1815–1879) szabolcsi főszolgabíró, kormánybiztos
* Kállay Béni (1839–1903) politikus, történész, az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia kormányzója
* Kállay András (1839–1921) főispán, író, Kállay Miklós miniszterelnök apja
* Kállay Albert (1843–1922) szegedi, hódmezővásárhelyi és szabadkai főispán
* Dr. Kállay Rudolf (1853–1920) sebész, főorvos, a nyíregyházi Erzsébet közkórház első igazgatója
* Dr. Kállay Zoltán (1856–1914) jogi doktor, Heves vármegye főispánja, országgyűlési képviselő
* Kállay Tamás (1876–1963) politikus, országgyűlési képviselő, Kállay Miklós miniszterelnök bátyja
* Kállay Ödön (1879–1960) Szőny jegyzője és történetírója
* Kállay Tibor (1881–1964) országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter
* Kállay Elemér (1882–1974) író
* Kállay Miklós (1885–1955) író, műfordító
* Kállay Miklós (1887–1967) politikus, miniszterelnök
* Kállay Kálmán (1890–1959) református lelkész, egyetemi tanár
* Kállay Emil (1929) piarista szerzetes, tartományfőnök
* Dr. Kállay Kristóf (1916–2006) diplomata, vatikáni nagykövet, máltai lovag
* Kállay István (1942) jogtörténész, a győri Széchenyi István Egyetem docense
* Kállay Tamás (1943), mezőgazdasági kandidátus, a tárolásbiológia szakértője
* Kállay Dusán (1948) grafikus, illusztrátor, 1988-ban Andersen-díjas
* Dr. Kállay Miklós (1949) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi tanár
* Kállay Géza (1959–2017) irodalomtörténész

== Főbb munkái ==
* Az öntözéses gazdálkodás problémái (társszerző, Szarvas, 1937)
* Szőlőműveléstan és borkezeléstan (Budapest, 1938)
* A magyar rizstermesztés (Budapest, 1940)
* Öntözéses üzemszervezés és munkaszervezés (Budapest, 1951)
* Öntözéses növénytermeléstan (tankönyv, Budapest, 1952)
* Mezőgazdasági zsebkönyv (társszerző, Budapest, 1954)
* Az öntözés gazdaságosságának vizsgálata (Budapest, 1961)
* A rizs termesztése (szerkesztő, Budapest, 1962)
* Termelésszervezés szikeseken (Budapest, 1965)
* Víznorma, tápanyagellátás és az öntözéses többlettermelés összefüggései. A 2. Tiszai Vízlépcső Komplex agrárgazdasági terve (Budapest, 1965)

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 199. szám (1993. augusztus 27.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 20. évf. 280. szám (1965. november 27.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 68. évf. 152. szám (1936. július 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Földmívelési Értesítő, 43. évf. 3. szám (1933. február 10.)
* Földmívelési Értesítő, 48. évf. 19. szám (1938. október 10.)
* Kállay család. (N.-kállói.) In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/hatodik-kotet-4391/kallay-csalad-n-kalloi-4460/ Nagy Iván: Magyarország családai] (Látogatva: 2018. 10. 29.)
* Kállay Kornél. In: [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=17282 Magyar Családtörténeti Adattár] (Látogatva: 2018. 10. 29.)
* Kállay Kornél. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1llay_csal%C3%A1d Wikipedia] (Látogatva: 2018. 10. 29.)
* Körösvidék, 3. évf. 137. szám (1922. június 18.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet. Budapest : Helikon Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Világosság, 3. évf. 53. szám (1947. március 5.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Agrárszakemberek]]