Jakuba János (1909–1974) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:festőművész, képzőművész, művésztanár}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Jakuba János
|kep = [[Fájl:Jakuba janos 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1909]]. [[március 28.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[1974]]. [[március 14.]]
|halalozasihely =
|sirhely = Farkasréti temető, Budapest
|hazastars =
|foglalkozas = festőművész, képzőművész, művésztanár
}}== Élete ==
[[Fájl:Jakuba janos 02.jpg|bélyegkép|300px|Jakuba János festménye, melyet 2009-ben Békéscsaba városnak adományozott Szalay Etelka gyűjtő, Jakuba tanítványa]]
Jakuba János '''[[1909]]. [[március 28.|március 28-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''.

Szülővárosában tanult, a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnáziumban]] [[1925|1925-ig]] '''Zvarinyi Lajos, majd [[Mazán László (1899–1949)|Mazán László]] tanítványa''' volt. [[1927|1927-től]] a '''Képzőművészeti Főiskola''' hallgatója volt, mesterei Rudnay Gyula és Réti István voltak. Középiskolai rajztanári oklevelét [[1931|1931-ben]] szerezte meg.

Jakuba János '''[[1974]]. [[március 14.|március 14-én]] hunyt el'''. [[1974]]. [[március 21.|március 21-én]] a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Tanulmányait követően fizikai munkából és a rajzolásból élt. [[1936|1936-tól]] helyettes '''tanárként dolgozott''' Budapesten. [[1942|1942-ben]] kezdte meg katonai szolgálatát, [[1945]] februárjától [[1947]] augusztusáig '''szovjet fogságban''' volt, ahol rajzolt és faliújságot szerkesztett. Szabadulása után ismét a fővárosban tanított, továbbá szakfelügyelői feladatokat is ellátott. [[1951]] és [[1955]] között Budapesten, az '''Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola''' rajz tanszékének adjunktusaként dolgozott. [[1955|1955-től]] [[1962|1962-ig]] az '''egri főiskola''' rajz tanszékén oktatott, később tanszékvezetőként foglalkoztatták. Többek között '''[[Ezüst György (1935–2017)|Ezüst György]] mestere''' volt. Vezetőként szerepet vállalt a rajzoktatás tematikájának megújításában, a tanácsülések aktív tagja volt. [[1962|1962-től]] az '''Iparművészeti Főiskolán''' tanított, később kinevezték az intézmény igazgatóhelyettesének. Pályája végén a '''szentendrei művésztelepen''' alkotott.

[[1935|1935-ben]] bekapcsolódott a képzőművészeti életbe, elsősorban '''tájképeket festett'''. Főként a természetet és a benne élő embert ábrázolta. Stílusa Szőnyi Istvánéhoz hasonló. Főként Békéscsaba és környéke, a csabai tanyák és parasztemberek jelennek meg képein. Kedvelt témája volt a Körös és a Balaton. Alkotásait Csehszlovákiában, Albániában, Lengyelországban, Indiában, az NDK-ban és Belgiumban is kiállították.

Tagja volt a Képző- és Iparművészeti Szövetségnek, a szövetség festő szakosztályának, a Képzőművészeti Alap zsűribizottságának, a Pedagógusok Szakszervezetének, a Magyar Dolgozók Pártjának. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) tagjaként művészettörténeti előadásokat tartott.

Festményei a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Miskolci Képtárban és Békéscsabán, a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] találhatók meg. Négy festménye az Országházban látható.

== Díjak, kitüntetések ==
* Munkácsy-díj (1959)
* Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
* Munkácsy-emlékérem – Békéscsaba (1970)

== Válogatott kiállításai ==
* 1937 • Budapest
* 1954, 1955, 1957, 1959, 1960, 1962, 1968 • Műcsarnok, Budapest
* 1957, 1967, 1999 • Csók Galéria, Budapest
* 1957 • Kassa, Pozsony (Szlovákia)
* 1958 • Csehszlovákia • Békéscsaba – Debrecen – Nyíregyháza – Szeged – Szentes
* 1959 • Moszkva
* 1958–1959 • Albánia • Lengyelország • India • Német Demokratikus Köztársaság • Belgium
* 1960, 1968 • Ernst Múzeum, Budapest
* 1967, 1970, 1981 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
* 1972 • Dunamenti Múzeum, Komárom
* 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
* 1982 • Szlovák Kultúra Háza, Budapest
* 1984 • Prága (Csehország)
* 1999 • Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba
* 2009 • [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]], Békéscsaba
* 2021 • Aranytíz Kultúrház, Budapest

== Emlékezete ==
* [[2012|2012-ben]] '''Békéscsabán utcát neveztek el''' a tiszteletére (korábbi 18725 helyrajzi számú névtelen utca).
* A szovjet '''hadifogság alatt készített grafikáit''' [[2021|2021-ben]] a budapesti Aranytíz Kultúrházban állították ki.

== Források ==
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-reálgimnázium LX. értesitője az 1925–26. iskolai évről. [https://medit.lutheran.hu/files/ertesito_bekescsaba_1925_1926.pdf Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1926 ] (Látogatva: 2022. 02. 02.)
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 900. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Eltemették Jakuba János festőművészt. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1974_03/?pg=223&layout=s Népszava, 102. évf. 69. szám (1974. március 23.) 4. p.] (Látogatva: 2022. 01. 25.)
* XXX. Alföldi Tárlat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1997. [https://adt.arcanum.com/hu/view/MuveszetiKatalogusok_1997_AlfoldiTarlatMunkacsyM_061_077/?pg=0&layout=s 7., 11., 40. p.] (Látogatva: 2022. 01. 31.)
* [https://adoc.pub/bekescsaba-megyei-jogu-varosaf9473102ef7b028321ed41dd526199e47642.html Jegyzőkönyv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának 2012. február 21-én tartott nyilvános üléséről] (Látogatva: 2022. 02. 02.)
* Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. kötet. Főszerk.: Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. 205–206. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mészáros Zsuzsa: Kortársak az emlékházban. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2009/18/csabai-merleg-2009-18.pdf Csabai Mérleg, 19. évf. 18. szám (2009. szeptember 24.) 9. p.] (Látogatva: 2022. 01. 25.)
* Nagy Szilvia: Előkerült Jakuba János-rajzok mesélnek a Gulag borzalmairól Békéscsabán. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2021/12/elokerult-jakuba-janos-rajzok-meselnek-a-gulag-borzalmairol-bekescsaban-2 Beol.hu] (Látogatva: 2022. 01. 31.)
* Szecskó Károly: Jakuba János emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1989_03/?pg=227&layout=s Heves Megyei Népújság, 40. évf. 74. szám (1989. március 29.) 4. p.] (Látogatva: 2021. 11. 19.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Elhunyt Jakuba János festőművész. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1974_03/?query=%22jakuba%20j%C3%A1nos%22%20&pg=151&layout=s Népszava, 102. évf. 63. szám (1974. március 16.) 4. p.]
* Fehér Zsuzsa, D.: Jakuba János új képei. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Muveszet1960_1966/?pg=431&layout=s Művészet, 7. évf. 9. szám (1966) 14–16. p.]
* Gyarmati Gabriella: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_39/?pg=0&layout=s Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014]
* Molnár Zsolt: Két portré : emlékező szavak Jakuba János feltételezett naplójába. In: Új Aurora, 1980/1. 55–60. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Petrovics Gabriella: A szovjet hadifogság képei. In: Magyar Nemzet, 84. évf. 274. szám (2021. november 26.) 18. p.
* Petrovics Gabriella: Nyolcszázezer elhurcolt honfitársunknak állítottak emléket. In: [https://magyarnemzet.hu/kultura/2021/11/nyolcszazezer-elhurcolt-honfitarsunknak-allitottak-emleket Magyarnemzet.hu]
* Révai új lexikona. 10. köt., Hom-Kac. Szerk.: Balázs-Arth Valéria et al. Szekszárd : Babits Kiadó, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sarusi Mihály: [http://sarusi.hu/pdf/konyv/Irni_Csaban.pdf Írni, Csabán : széptanulmány. 2., átdolg., bőv. kiad. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2006]
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szabó Ákos – Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona : műgyűjtők és kereskedők kézikönyve. 1. kötet, A–K. Nyíregyháza : Kállainé Virágh I., 1997. 397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szilágyi András: Fényfestő realizmus. In: [http://barkaonline.hu/archivum/barka_201001.pdf Bárka, 18. évf. 1. szám (2010) 98–100. p.]
* Väzby = Kötődések. Budapest : Vydavatel'stvo Ucebnic, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Jakuba János. In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/jakuba-janos-652/ Artportal.hu]
* Jakuba János. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakuba_J%C3%A1nos Wikipedia]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Képzőművészek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]