Sztraka Ernő (1830–1906) forrásának megtekintése

építész, városrendező, városi mérnök

== Élete ==
[[Fájl:Sztraka erno 01.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Ernő]]
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1830]]. [[március 3.|március 3-án]].''' A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, [[Sztraka Károly (1803–1863)|Sztraka Károly]] Békéscsabán evangélikus tanítóként dolgozott [[1825]] és [[1863]] között. Édesanyja Beőr (Beer) Anna volt. Testvérei: György, Apollónia, Emília, Matild és Róza. 

Sztraka Ernő '''elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte.''' '''18 éves korában beállt honvédnek''', s mint az eperjesi diáklégió tagja, részt vett az [[1848]]. novemberi kassai ütközetben. Több heti bujdosás után tért vissza a kollégiumba. '''A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. [[1851|1851-ben]] jogi diplomát, az 1854–55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.'''

'''[[1863]]. [[november 18.|november 18-án]] megnősült, feleségül vette [[Réthy Pál (1809–1896)|Réthy Pál]] orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát.''' Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, [[Tarján Tibor (1879–1945)|Tibor]] és Géza. 

[[Fájl:Sztraka erno 02.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Felsővégi (Berényi úti) temetőben]]'''Békéscsabán''' agyvérzésben '''halt meg [[1906]]. [[február 20.|február 20-án]].'''

== Munkássága ==
Mint okleveles mérnök '''[[1855]] őszén''' [[Gyula|Gyulán]] – Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett – '''a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. [[1861]] szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Tisztségéről [[1892]]. [[december 9.|december 9-én]] mondott le.''' 
1872–73-ban egy évet a gyulai Alsó–Fehér–Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató–mérnök. 

'''Békéscsaba városáról térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített.''' '''Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét''', amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. [[1862]] márciusára elkészült a ''Csaba város építészeti rendszabályai'' című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.

'''Az utcahálózat kialakítását Sztraka városrendezési elvei alapján sikerült megvalósítani.''' Ehhez szükség volt házak lebontására és újjáépítésére, valamint új utcák és sikátorok megnyitására. [[1868|1868-ban]] az ő kezdeményezésére a régi utcai pallókat '''téglajárda''' váltotta fel és neki köszönhetően a forgalmasabb utakon '''petróleumlámpás közvilágítás'''t helyeztek el.

Miután a városnak nagyobb piactérre lett szüksége, amit a telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-téren alakítottak ki. '''A piac rendjét Sztraka Ernő határozta meg'''.

Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. '''Tervei szerint történt a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása''' és beültetése, továbbá '''neki köszönhető számos utca fásítása''' is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.

'''Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát.''' Ilyen '''a régi kórházi épület''' ([[1864]]) és a csabai '''szegényápolda''' ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a '''[[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálloda]]''' ([[1867]]–[[1868|68]]), '''az evangélikus gimnázium épülete, az [[Erzsébethelyi evangélikus templom (Békéscsaba)|erzsébethelyi evangélikus templom]]''', valamint '''a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]''' (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető '''a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút'''. Nevéhez fűződik '''a kígyósi vadvízcsatorna''' ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán – [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] részére – elkészítette '''Gyula város helyszínrajzát'''. [[1874|1874-ben]] tervei alapján épült a '''járásbíróság''' (ma: [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Ház]]), illetve a '''Polgári leányiskola''' (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete).  [[1877]]–[[1879|79]] között került sor '''a Vigadó''' (ma: [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]]) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1885|1885-ben]] Sztraka elképzelése alapján alakították át '''az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomot]]'''. [[1887|1887-ben]] '''a Széchenyi ligeti pavilon''' tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – [[1861]]–[[1896|96]] között – '''a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] műszaki szaktanácsadója'''ként tevékenykedett. 

'''Árvízvédelmi tevékenysége [[1888|1888-ban]]''' megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt '''körgát'''at tervezett, ami [[1889|1889-re]] el is készült. [[1892|1892-ben]] készítette el utolsó mérnöki munkáját, a '''közvágóhíd''' tervét.

[[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajoshoz]] és Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan '''tagja volt a Kórház és Szegénygyámoldai Ügy Bizottmányának''', melynek elnöki feladatait apósa, [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]] látta el. Emellett tagja volt '''a Megyei Árvízbizottságnak''' és '''a IV. kerületi megyebizottságnak'''. [[1880|1880-ban]] beválasztották a Békéscsabai Evangélikus Egyház vezető testületébe. Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el [[1883|1883-tól]] [[1905|1905-ig]], valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.

== Díjak, kitüntetések ==
* Sztraka Ernőt [[2021|2021-ben]] '''Békéscsaba díszpolgárává''' választották.

== Emlékezete ==
* [[1996|1996-ban]] '''[[Sztraka Ernő-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)|Városházán]].

== Források ==
* A békéscsabai ág. hitv. algymnasium értesítője 1867/68. Gyula : Algymn., 1898. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2124_1867/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=9&layout=s 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 30.)
* A kúria, a sörház, a szoborsétány... : műemléki sétán Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_10/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=96&layout=s Békés Megyei Népújság, 31. évf. 243. szám (1976. október 14.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 08. 30.)
* Békés, 4. évf. 15. szám (1875. április 11.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=51&layout=s 2.p] (Látogatva: 2017. 08. 30.)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. 41–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 21. szám (1877. március 15.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=81&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 30.)
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 58. szám (1879. június 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=215&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 30.)
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 239. szám (1880. december 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=366&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám (1880. december 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=396&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Evangélikus Őrálló, 1. évf. 48 szám (1905. november 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangOrallo_1905/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=503&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Licska Balázs: Díszpolgári címet kapott a városépítő Sztraka Ernő. In: Békés Megyei Hírlap, 76. évf. 299. szám (2021. december 27.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_10/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=158&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám (1988. október 22.) 7. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sonkoly Kálmán, Dr.: Szülőföldünk – Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 7. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Sztraka Ernő. (1830–1906). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_1/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=76&layout=s Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 15. szám (1906. február 22.) 2–3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Sztraka Ernő halotti jelentése a [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGB8-QBW?cc=1452460 www.familysearch.org honlapon] (Látogatva: 2017. 08. 31.)
* Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tábori György: Hová lettek a kutak szobrai? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=371&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 257. szám (1992. október 31–november 1.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 08. 31.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Építészek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Sztraka család]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:1848/49]]