Vidovszky Kálmán (1888–1932)

Vidovszky Kálmán
Vidovszky kalman 01.jpg
Születési dátum 1888. április 25.
Születési hely Gyoma
Halálozási dátum 1932. július 8.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs Szarvasi Olga
Foglalkozás evangélikus lelkész, tanár, író

Élete

Gyomán született 1888. április 25-én, tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott. 1910 júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.

1918-ban katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.

1930. április 8-án megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, Szarvasi Olgát vette feleségül. Egy gyermekük született, Vidovszky Tamás. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.

1932. július 8-án egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében elhunyt Budapesten. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. Síremlékét 1933 októberében avatták fel.

Munkássága

Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)

22 éves korában, 1910-ben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes vallástanárként. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes tanárrá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.

Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.

Az 1917 és 1923 közötti időszakban a gyulai gyülekezet lelkészeként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.

Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megszervezése, melynek egyben első parancsnoka is volt. Vezetése alatt a békéscsabai cserkészek országos hírnévre tettek szert fegyelmükkel és ügyességükkel.

A Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a Körösvidék folyóirat főszerkesztő-igazgatója volt.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését.

1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett, ahol megismerkedett későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki, valamint megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé. Feladata volt az 1933-as gödöllői 4. Cserkész Világdzsembori sajtókampányának lebonyolítása. Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság elnöke volt. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.

Emlékezete

  • Halála után, 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét.
  • 1992 óta utca őrzi emlékét.

Főbb művei

  • Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Csendes hangok a háboru zajában : beszédek és imák. Békéscsaba : Békésmegyei Függetlenség ny., 1915 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Dániai levelek. Kőrösvidék Rt., 1924
  • Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. 237. p.

Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.

Források

Kapcsolódó irodalom