Szakál Albert (1829‒1909)
| Szakál Albert | |
|---|---|
 | |
| Születési dátum | 1829. május 6. |
| Születési hely | Köröstarcsa |
| Halálozási dátum | 1909. szeptember 26. |
| Halálozási hely | Köröstarcsa |
| Sírhely | Köröstarcsa |
| Házastárs | Lenszky Jozefa (Jozefin) |
| Foglalkozás | festőművész |
Élete
Váradi Szakál Albert 1829. május 6-án született Köröstarcsán nemesi származású református családba. Édesapja Szakál Ferenc köröstarcsai jegyző, édesanyja dabasi Halász Zsuzsanna. Testvérei: Lajos (népdalköltő, Békés megye főjegyzője, Békés országgyűlési képviselője), Antónia, Antal, Ludovika (Lujza), Róza és Viktor. Szakál Albert és Szabó Magda írónő rokonságban álltak. A festő apai nagyapja, váradi Szakál Mihály (zsarolyáni református lelkész és esperes) az írónő szépapja is egyben, valamint Szabó Magda apai nagyapja, ágyai Szabó János (1835-1902, tarcsai református lelkész és esperes) Szakál Albert unokatestvére anyai ágról.
Elemi iskoláit Köröstarcsán, középiskoláit Kisújszálláson és Kecskeméten végezte.
1877-ben kötött házasságot ószőnyi Lenszky József csendőrszázados leányával Lenszky Jozefával (Jozefin). A házasságból egy leánygyermek született: Berta.
81 éves korában 1909. szeptember 26-án hunyt el Köröstarcsán. Temetése szeptember 28-án volt a református egyház szertartásai szerint a köröstarcsai temetőben.
Munkássága
Szakál Albert részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban. 19 évesen – bár nem volt hadköteles – önként jelentkezett a nemzetőrségbe, és Békés megye mozgósított lovas nemzetőrségével 1848 nyarán részt vett a délvidéki harcokban, majd szeptember végén honvéd önkéntes lett. 1849-ben a Vécsey Károly vezette V. hadtestnél főhadnagyként szolgált: részt vett Arad és Temesvár ostromában, majd Borosjenőn tette le a fegyvert.
A szabadságharc bukása után két évig otthon volt szüleinél, majd 1852-től Pesten élt, ahol portrémegrendelésekből tartotta el magát, emellett tájképeket is festett. Három évig Münchenben képzőművészeti tanulmányokat folytatott a Podmaniczky család anyagi támogatásával. Hazatérése után a kor szokása szerint – az arcképmegbízatások mellett – családi ősgalériák restaurálását is vállalta: például a Wenckheim család békés megyei birtokain is festett. Az 1850–60-as években rendszeresen ment Debrecenbe portrémegrendeléseket teljesíteni (pl. Csanak család, Várady-Szabó család). Fiatalon többször szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain (Dunamelléki táj, Tájkép szélmalommal című képeivel).
Az 1860-as évek végén visszavonult szülőföldjére, Köröstarcsán gazdálkodott, családot alapított, de a festést itt sem hagyta abba. Az 1881-es árvízben birtoka elpusztult, elszegényedett. Földjeit eladta és 150 képből álló festménygyűjteményétől is kénytelen volt megválni. Honvédfőhadnagyi nyugdíjából és felesége postamesteri fizetéséből éltek.
A békéscsabai múzeum 1902-ben 17 festményt vásárolt meg az idős mestertől, melyek ma is a gyűjtemény részét képezik.
Képgaléria
Szakál Albert festményeinek listája a békéscsabai múzeum 1902. évi lajstromában
Szakál Albert gyászjelentése a Békés című hetilapban
Az 1881. évi árvíz Tarcsán
Szakál Albert családfája
Források
- Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest : Heraldika, 1999. 3. kötet (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A csabai muzeum-egyesűlet… In: Békésmegyei Közlöny, 29. évfolyam 2. szám (1902. január 5.) p. 4. (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- Ezüstmenyegző és eljegyzés In: Békés, 34. évfolyam 47. szám (1902. november 23.) p. 3. (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve ; 2.), („Ami csabai…”) (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016 (Munkácsy Mihály Múzeum évkönyve ; 4.), ("Ami csabai ...") (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- Lyka Károly: Elfelejtett magyar festők : [Szakál Albert, Szontagh Géza Diego] In: Magyar Művészet, 11. évfolyam 4. szám (1935) p. 116. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. Pest : Ráth Móra, 1863 (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- Oláh György: Békésvármegye, 1848-1849. Gyula : Dobay Ny., 1889-1892. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sz. Kürti Katalin: Egy elfelejtett köröstarcsai művész, Szakál Albert (1829-1909) In: Békési Élet, 22. évfolyam 2. szám (1987) p. 237-242. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987 (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei ; 48.) (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- Valentyik Ferenc: Szabó Magda írónő nyomdokában In: Dabasi Újság, 19. évfolyam 5. szám (2019. május) p. 22. (Látogatva: 2021. 03. 19.)
- váradi Szakál Albert gyászjelentése (Látogatva: 2021. 03. 19.)
Külső hivatkozások
- Szakál Albert festményei In: Europeana
- Szakál Albert: Önarckép
