Soltz Gusztáv (1832–1886)
| Soltz Gusztáv | |
|---|---|
 Soltz Gusztáv-dombormű | |
| Születési dátum | 1832. március 2. |
| Születési hely | Lőcse, Szlovákia |
| Halálozási dátum | 1886. január 9. |
| Halálozási hely | Békéscsaba |
| Sírhely | Alsóvégi (Vasúti) evangélikus temető, Békéscsaba |
| Házastárs | Andrényi Klementina |
| Foglalkozás | honvéd hadnagy, vívómester |
Vezetékneve a korabeli dokumentumokban Sóltz, Scholcz, Scholtz, Solcz formában is előfordul.
Élete
Soltz Gusztáv 1832. március 2-án született Lőcsén. Édesapja Soltz András festőmester, édesanyja Langsfeld Anna Rozina. Testvérei: Lajos, Rezső, Gyula, Amália és Jenny. Féltestvére Soltz József 1848-as honvéd százados.
1866-ban megházasodott, Andrényi Klementinát vette feleségül.
Soltz Gusztáv 1886. január 9-én hunyt el Békéscsabán. 1886. január 11-én a Vasúti evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
1848 júniusában, mindössze 16 éves korában belépett a kassai 9. (vörös sipkás) honvédzászlóaljba. Az alakulat tagjaként részt vett a délvidéki harcokban. Tizedesként, őrmesterként, majd honvédhadnagyként a zászlóalj valamennyi nagyobb ütközetében harcolt. 1849 februárjától a világosi fegyverletételig a III. hadtest tagja volt.
1850. január 27-én a császári 60. gyalogezredhez került. Kinevezték a bécsi tüzériskola mesterévé, később a krakkói tüzériskola vívómestere lett. 1859-től a 31. gyalogezred hadnagyaként szolgált, 1860-ban tüzér főhadnagy rangban szerelt le az osztrák hadsereg kötelékéből.
Az 1860-as években költözött Csabára, vegyeskereskedése volt a településen, továbbá földbérlettel is foglalkozott. Tagja lett az 1867-ben megalapított Békés megyei Honvédegyletnek. Az egyletnél ellátta a pénztárnoki teendőket. Az 1869. évi békéscsabai aratógép-verseny rendező bizottságának tagjai között szerepelt. Az 1875-ös csabai gyümölcskiállításon a kiállítók között volt.
Ügyes vívó volt, az 1880-as években vívótanfolyamokat tartott Békéscsabán, Szegeden, Orosházán, Hódmezővásárhelyen, Gyulán, Kecskeméten és Cegléden. A vívás „a test, különösen a mellkas fejlődésére, az izmok edzésére, a testtartás és mozdulatok könnyed elegenciájára” van jótékony hatással, ezért elsajátítását mindkét nem ifjúságának ajánlották.
Emlékezete
- Békéscsabán 2021-ben emléktáblát avattak tiszteletére.
Források
- A csabai gyümölcs-kiállitás. In: Békés, 4. évf. 41. szám (1875. október 10.) 3. p. (Látogatva: 2021. 11. 15.)
- A tisztelt szülőket. In: Békés, 1. évf. 32. szám (1882. augusztus 6.) 3. p. (Látogatva: 2021. 11. 15.)
- A vörös sipkás vívómester. In: Hírös Históriák, 10. szám (2019. ősz) 14–15. p. (Látogatva: 2021. 08. 27.)
- Aratógép-versenyt. In: Budapesti Közlöny, 3. évf. 97. szám (1869. április 29.) (Látogatva: 2021. 11. 15.)
- Az első vívómester. In: Csabai Mérleg, 31. évf. 16. szám (2021. augusztus 26.) 13. p. (Látogatva: 2021. 11. 17.)
- Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest : Heraldika, 1999 (Látogatva: 2021. 11. 16.)
- Czégbejegyzések. In: Sürgöny, 4. évf. 198. szám (1864. augusztus 31.) 6. p. (Látogatva: 2021. 11. 15.)
- Halálozás. In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 3. szám (1886. január 10.) 2–3. p. (Látogatva: 2021. 11. 15.)
- Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában. Cegléd : Ceglédi KÖZGÉP S. E., 1987. 30. p. (Látogatva: 2021. 11. 15.)
