Reisz Miksa (1853–1928)

Reisz Miksa
Reisz miksa 01.jpg
Születési dátum 1853
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1928. május 12.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Izraelita temető, Békéscsaba
Házastárs Rosinger Lujza
Foglalkozás főorvos

Élete

Reisz Miksa sírja a Zsidó temetőben, a zsinagóga előtt

Békéscsabán született 1853-ban.

Középiskoláit Békéscsabán, Szarvason és Nagyváradon végezte. Bécsben járt egyetemre, ahol 1879-ben orvossá avatták.

Rosinger Lujzát vette feleségül 1881-ben. Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek.

Békéscsabán hunyt el 75 éves korában, 1928. május 12-én. Május 14-én a Zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Bécsben báró Wiederhoffer klinikáján volt segédorvos. A Bécsi Egyetem nőgyógyászati- és belgyógyászati osztályán is dolgozott.

1879-ben került Békéscsabára. Reisz ingyen végezte a községi kórházban a műtéteket, ennek elismeréseként 1885-ben tiszteletbeli községi orvossá minősítették. 1888-ban még csak rövid időre kapott orvosi megbízást. Dr. Réthy Pál halálát követően, 1891-ben kinevezték községi orvosnak. Dr. Bende Albert halála után, 1902-től Békéscsaba főorvosa lett.

Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése. Az intézménynek 18911906 között igazgatója volt, ezután a kórház vezetését Remenár Elek vette át.

Intézkedéseinek köszönhető a kolera és egyéb járványok megfékezése: fúrt kutak rendszeresítése, a lakosság higiéniai felvilágosítása. 1907-ben a közegészségügyben végzett munkájáért megkapta a Koronás Aranykeresztet. Az anya- és csecsemővédelem érdekében ajánlására gondozónőket kezdtek el alkalmazni a tanyákon. Szakmai képességei, szorgalma és lelkiismerete miatt nagy népszerűségnek örvendett Békéscsabán.

1911. május 14-én, a Zsilinszky fiúk Reisz Miksa orvost értesítették, miután dulakodás közben lelőtték Áchim L. Andrást. A tárgyaláson orvosszakértőként hallgatták ki.

Békéscsabán a József Főherczeg Sanatorium Egyesület választmányi tagja lett. Nyugdíjazásáig az Orvosszövetség Békésvármegyei Fiókszövetség Ötös Bizottságának tagja volt. Megalapítója, valamint főorvosa volt a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség békéscsabai kirendeltségének. A háború kitörésekor a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi fiókjának vezető főorvosa lett. Ezért a szolgálatáért a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényével tüntették ki. Éveken keresztül a Békés vármegyei Orvos Szövetség alelnökeként tevékenykedett. Hivatalából adódóan tagja lett a városi testnevelési bizottságnak. Jótékony céllal vívó akadémiát rendeztek Békéscsabán, a zsűriben Reisz doktor is helyet kapott. 1922-ben az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő Akciója, a Falu Szövetség és a Stefánia Szövetség nagyszabású vándorkiállítása érkezett Békéscsabára, az előkészületi feladatokat ellátó népegészségügyi csoportot Reisz Miksa vezette.

Orvosi munkája mellett sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel: alelnöke volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek; alapító elnöke (19131924), majd később díszelnöke lett a helyi Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körnek.

Adománnyal többször támogatta az Evangélikus Rudolf Gimnáziumot, 1899-ben például két görénnyel gazdagította az iskola természetrajzi szertárát.

1926-ban betegsége miatt kérte nyugdíjaztatását.

Díjak, kitüntetések

  • Koronás Arany Érdemkereszt
  • Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvény

Emlékezete

  • Békéscsabán 1929 és 1939 között utca őrizte emlékét.

Művei

  • Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások