Pándy Kálmán (1868–1945)

Pándy Kálmán
Pandy kalman 01.jpg
Születési dátum 1868. október 14.
Születési hely Ókígyós
Halálozási dátum 1945. január 27.
Halálozási hely Budakalász
Házastárs Dömötör Izabella
Hjelt Aino
Szalkay Ilona
Foglalkozás ideg- és elmegyógyász

Élete

Pándy-emlékkő

Pándy Kálmán 1868. október 14-én született Ókígyóson. Édesapja Pándy István, csabai ügyvéd, édesanyja Winkler Karolina. Testvérei: István, Krisztina, József, Erzsébet és Sarolta. Keresztszülei Göndöcs Benedek apátplébános és Wenckheim Krisztina grófnő.

Az elemi iskolát Gyulán végezte el. Középiskolába és egyetemre Budapesten, Bécsben, majd Berlinben járt. 1893-ban a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. Ideg- és elmegyógyászatot Lauffenauer Károlytól és Jendrassik Ernőtől tanult. A facialis paresisről írt tanulmányával kiérdemelte a Sänger-díjat. A Jendrassik Ernő professzorral végzett kutatásainak köszönhetően egyéves bécsi tanulmányúton (Bene Ferenc ösztöndíj) vett részt. Külföldön a Theodor Meynert professzor mellett eltöltött időszak meghatározta Pándy későbbi munkásságát.

1898-ban Budapesten feleségül vette Dömötör Izabellát. Egy gyermekük született, László. Második feleségével, a finn Hjelt Ainóval 1904-ben kötött házasságot Upszalában. A házasságból négy fiúgyermek született. 1937-ben dr. Szalkay Ilona gyerekorvosnővel házasodott össze.

Pándy Kálmán kedvelte a zenét, hegedűn is játszott. Németül, angolul, franciául, latinul és görögül is tudott. Magánkönyvtára főként tudományos, eredeti nyelvű szakkönyvekből állt. A család többször lovaskocsis kiránduláson vett részt. Lakásukban többször finn vendégek szálltak meg.

1945. január 27-én saját kezével vetett véget életének Budakalászon.

Munkássága

Pándy Kálmán 1892–1893-ban az Elmekórtani Intézet díjtalan gyakornoka volt, majd 1895-től az Elmekórtani Tanszék tanársegéde lett. 1897 novemberétől orvosi gyakorlatot teljesített Gyulán. 1898-tól a vármegyei közkórház alorvosaként dolgozott.

Segédorvosként 1898-ban a 101-es gyalogezredtől a gyulai 2. honvéd gyalogezred tartalékába helyezték át. 1906-ig a honvédség szolgálaton kívüli segédorvosa volt.

1899. november 6-án a gyulai elmegyógyintézeti osztály első főorvosának nevezték ki. Szerepe volt az elmeosztály kialakításában, javaslatot tett a szobák és egyéb helyiségek berendezésére (alapterület, vasrács nélküli ablakok). Szerette volna bevezetni a betegek családi ellátását. 1903-ban az európai elmegyógyintézetek megismerése céljából – a törvényhatósági bizottság 1200 koronás támogatásával – tanulmányúton vett részt. Tapasztalatait a Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk című 1905-ben megjelent kötetében foglalta össze.

A gyulai tornaegylet az 1899-es megalakulásakor orvosának nevezte ki. Az Országos Orvosi Szövetség Békésmegyei Osztályának könyvtárosa volt. Továbbá tagja volt az Országos Közegészségügyi Egyesület Békés vármegyei osztályának.

1905 és 1911 között a Budapesten a Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet osztályvezető főorvosa volt. 1908-ban magántanári címet kapott.

1911-től – nyolc éven keresztül – a Nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosaként dolgozott. Nagyszebenben felesége, Hjelt Aino volt az intézet főnővére. Bevezették a munka- és művészeti terápiát, valamint a családi ápolási rendszert. Továbbá hangversenyeket és előadásokat szerveztek. Pándy Kálmánnak jelentős érdemei voltak a nagyszebeni intézet korszerűsítésében: osztályonként külön fürdőszobák, mellékhelyiségek, személyzeti épületek kialakítása; központi fűtés bevezetése; világítás modernizálása. Leszereltette a vasrácsokat, képekkel, virágokkal, függönyökkel és szőnyegekkel tette otthonosabbá az osztályokat.

1919-től Budapesten a Népjóléti Minisztériumnál, később Rákoskeresztúron az antialkoholista szanatóriumban dolgozott, ahol pszichoterápiát alkalmazott.

Világhírnevet azzal a laboratóriumi eljárással szerzett, amellyel a liquor globulinok felszaporodása mutatható ki (Pándy-reakció). Vizsgálatokat végzett a reflexológia területén is. Intézeteiben laboratóriumot és könyvtárat alakított ki. Vallotta, hogy a főorvosi munka ellátásához tudományos tevékenységre is szükség van. A Budapesti Királyi Orvosegyesület rendes tagjai között szerepelt.

1942-ben agyvérzést kapott, majd nyugdíjba vonult.

Emlékezete

  • A gyulai kórház 1986-ban vette fel Pándy Kálmán nevét. Az intézet területén 1996-ban emlékkövet állítottak tiszteletére. A pszichiátriai épületben Pándy-emléktábla található.
  • A Pándy Kálmán Megyei Kórházban emléknappal tisztelegnek a névadó főorvos munkássága előtt. A kórházi dolgozókat a Pándy-emlékéremmel, illetve a Pándy Nővér címmel jutalmazzák, továbbá Pándy-emlékfát ültetnek.
  • Gyulán emléktábla áll egykori lakása falán (Munkácsy Mihály utca 5.).
  • Gyulán Pándy Kálmán Alapítványt hoztak létre.
  • Újkígyóson utca viseli nevét.

Munkái

Több mint 100 publikáció fűződik a nevéhez. Munkáit a francia és német szakfolyóiratok is közölték.

Válogatás köteteiből

  • Du mécanisme corticale des phenomenes reflexes. Párizs, 1895
  • Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk. Gyula, 1905
  • Die Irrenfürsorge in Europa. Berlin, 1908
  • Emlékkönyv a nagyszebeni m. k. állami elmegyógyintézet ötven éves fennállásának évfordulójára. Nagyszeben, 1914
  • Virágnyílás. Orvosi tanácsok a nemi betegségekről, az élvezetekről; és a mámorokról a 18 év körüli ifjúságnak. Budapest : Keresztyén Könyvesház, 1924

Válogatás cikkeiből

  • Az idegrendszer elváltozása idült brom, cocain, nicotin és antipyrin mérgezésnél. In: Magyar Orvosi Archivum, 2. évf. (1893)
  • Neurol. megfigyelések Laufenauer tnr. elme- s idegkórtani klinikája ambuláns rendelésein az 1892-dik évben. In: Orvosi Hetilap (1893)
  • Über die Veränderungen des Centralnervensystems nach chron. Vergiftung mit Brom, Cocain, Nicotin und Antipyrin. In: Ung. Arch. f. Medizin. II. Band.
  • Vitás kérdések az arczidegbénulás kórtanában. In: Magyar Orvosi Archivum, 3. évf. (1894)
  • A reflexjelenségek útja az agykérgen át. In: Magyar Orvosi Archivum, 4. évf. (1895)
  • Du mécanisme cortical des phénoménes réflexes. Paris. G. Steinheil., 1896.
  • Der corticale Mechanismus der Reflexphaenomene. In: Arch. für die ges. Physiologie. Bd. 61.
  • Az álom és az altató szerek. In: Természettudományi Közlöny, 31. évf. 356. szám (1899) 205–207.p.
  • A térdreflexek viselkedése magas harántmyclitiseknél (Észre­vételek Bálint Rezső dr. czikkére). In: Orvosi Hetilap, 45. évf. 29. szám (1901) 467. p.
  • Még egyszer a térdreflexekről. In: Orvosi Hetilap, 45. évf. 35. szám (1901) 568. p.
  • Az árnyékszéktrágya mint szőlőtrágya. In: Természettudományi Közlöny, 37. évf. 428. szám (1905) 306–308. p.
  • A trágyabeszerzés legolcsóbb és legjobb módjáról. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 11. szám (1905. január 18.) 4. p.
  • Finnországi dolgok. In: Békés, 38. évf. 36. szám (1906. szeptember 9.) 1–3. p.
  • Abnormis nyalábok az agyalapon. In: Természettudományi Közlöny, 39. évf. 451. szám (1907) 223. p.
  • Az elmebetegekről való gondoskodás Finnországban. In: Orvosi Hetilap, 51. évf. 3. szám (1907) 45. p.
  • Majomhoz hasonló gyermek. In: Természettudományi Közlöny, 39. évf. 4. pótfüzet (1907) 148–151. p.
  • A cerebrospinalis folyadék vizsgálatának újabb módjai. In: Orvosi Hetilap (1910)
  • Über eine neue Eiweissprobe für die Cerebrospinal Flüssigkeit. In: Neurologisches Centralblatt (1910)
  • Adatok a hazai földgázforrások ismeretéhez. In: Természettudományi Közlöny, 43. évf. 530. szám (1911) 466. p.
  • Az epilepsia gyors felismeréséről, különös tekintettel a cocain-módszerre és a hadseregre. In: Orvosi Hetilap, 61. évf. 30. szám (1917) 411. p.
  • Néhány megjegyzés Hudovernig Károlynak és Fabinyi Rudolfnak a carbolreactióról írott czikkeihez. In: Orvosi Hetilap, 61. évf. 27. szám (1917) 380. p.
  • A Sarbó-féle tünetről és a paracapsularis megbetegedések néhány más capsularis jeléről. In: Orvosi Hetilap, 67. évf. 38. szám (1923) 472–474. p.
  • Képzelődések, hóbortok és más gondolkodási hibák. In: Természettudományi Közlöny, 55. évf. 807. szám (1923) 281–296. p.
  • Therapia. A paralysis progressiva (syphilises dementia) és a syphilis gyógyítása maláriával. In: Orvosi Hetilap, 67. évf. 28. szám (1923) 344–345. p.
  • Stria intecta sclerae. In: Orvosi Hetilap, 71. évf. 5. szám (1927) 124–125. p.
  • A szeszesitalokról. In: Magyar Népegészségügyi Szemle (1936)
  • A szeszes italokról és a nemi betegségekről a magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelőjének megbízásából. In: Budapesti negyed : lap a városról, 18. évf. 3. (69.) szám (2010) 197–198. p.

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Pándy_Kálmán_(1868–1945)&oldid=6615”