Kossuth Lajos-szobor (Orosháza)
| Kossuth Lajos-szobor | |
|---|---|
 | |
| Település | Orosháza |
| Cím | Széchenyi tér |
| Alkotó | Horvay János |
| Anyaga | bronz |
| Felavatás dátuma |
1904. szeptember 18. 2002. szeptember 24. (felújítás) 2012. október 6. (felújítás) |
|
| |
Békés megye (vármegye) első Kossuth Lajos szobrát 1904-ben Orosházán állították. Kossuth Lajos a település díszpolgára.
Története
Hazánk 41. Kossuth szobrát 1904. szeptember 18-án avatták fel Orosházán, a Szabópiac téren. Az ünnepi istentiszteletet követően kezdetét vette a közadakozásból készült szobor leleplezési ünnepélye. Köszöntőt mondott Dr. Bikády Antal, a szoborbizottság elnöke. Veress József esperes ünnepi szavai után leleplezték a bronzszobrot, melyet Jankó Ferencz bíró vett át a közönség nevében. Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferencz beszédét követően a küldöttségek koszorúkat helyeztek el a szobornál. Az ünnepély a polgári körben rendezett bankettel, színházi előadással, majd táncmulatsággal zárult.
A másfélszeres életnagyságú, egész alakos bronzszobor Horvay János szobrászművész alkotása, melyet Haraszty József öntött Budapesten. A szobor három méter magas talapzatát Fischer János készítette. A mészkőtalapzat oldalain reliefek láthatók.
A katolikus templom építése miatt a Kossuth szobrot 1924. november 1-én áthelyezték az Alföld Szálloda melletti térre.
2002-re a talapzat megsüllyedt, a szobor megdőlt, a bronzfelület felújításra szorult. Kossuth születésének 200. évfordulója alkalmából az emlékművet Rajki László szobrászművész restaurálta. A felújított Kossuth-szobor avatóünnepségén, 2002. szeptember 24-én Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke emlékezett vissza Kossuth Lajos érdemeire.
2011-ben a hotel bontása miatt a szobor ideiglenesen raktárba került. A Bánfi Gábor kőszobrász által helyreállított alkotást 2012-ben újjáépített talapzaton visszahelyezték az eredeti helyére, a katolikus templom elé. A szobrot 2012. október 6-án avatták fel, a megemlékezésen beszédet mondott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Zalai Mihály, Orosháza alpolgármestere. Ettől az évtől az orosházi Kossuth Lajos-szobor újra Arad irányába mutat.
Források
- Az aradi tizenhármak. In: Orosházi Élet, 17. évf. 37. szám (2012. október 12.) 2. p. (Látogatva: 2022. 03. 10.)
- Bojtor Zalán: Orosháza régen és ma - a Kossuth-szobor története. In: Orosházi Élet, 23. évf. 3. szám (2019. január 25.) 5. p. (Látogatva: 2022. 03. 10.)
- Kossuth Lajos, a példakép. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 224. szám (2002. szeptember 25.) 7. p. (Látogatva: 2022. 03. 10.)
- Orosháza ünnepe. In: Békés, 36. évf. 39. szám (1904. szeptember 25.) 2. p. (Látogatva: 2022. 03. 10.)
- Restaurálják a Kossuth-szobrot. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 91. szám (2002. április 19.) 17. p. (Látogatva: 2022. 03. 10.)
Kapcsolódó irodalom
- Ádámfy József: A világ Kossuth-szobrai. Budapest : NPI, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kiss Horváth Sándor: A Kossuth-szobor Orosházán. In: Orosházi Élet, 3. évf. 10. szám (1998. május 29.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Orosháza Kossuth-ünnepe. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 77. szám (1904. szeptember 22.) 1–3. p.
