Gajdács Mátyás (1886–1967)

Gajdács Mátyás
Születési dátum	1886. február 22.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1967. február 3.
Halálozási hely	Budapest
Sírhely	Farkasréti temető, Budapest
Foglalkozás	afrikai vadász, Afrika-kutató, állatkereskedő, állattani gyűjtő, preparátor

Élete

Gajdács Mátyás a Pesti Naplóban

Gajdács Mátyás 1886. február 22-én, Békéscsabán született egy sokgyermekes családba.

Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban tanult, cserkész volt. Az állatok kitömését Haering Ede szegedi műipar- és tanszergyárában tanulta. Majd a szűcsmesterséget is elsajátította.

Ezután egy ideig Lendl Adolf budapesti preparatóriumának volt munkatársa. 1911-től 1965-ig élt Afrikában, ezalatt mindössze háromszor tért haza Magyarországra: 1920-ban, 1923-ban és 1934-ben. 1965 augusztusában tért végleg haza.

1967. február 3-án halt meg Budapesten a János Kórházban. Búcsúztatása 1967. március 9-én a Farkasréti temetőben volt.

Munkássága

1911-ben utazott először Abesszíniába (Etiópia) Kovács Ödönnel (Kittenberger Kálmán sógora). Az expedíció sikeres volt, de Kovács teljes atyai örökségét felemésztette. A második expedíción 1914-ben már velük tartott Dörflinger Sándor, fényképész is. Hamarosan kitört az 1. világháború, az expedíció tagjai francia hadifogságba kerültek Obokban (Dzsibuti). Onnan hamarosan megszöktek és visszatértek Addisz-Abeba-ba. Ezután Gajdács egy Tyihonov nevű orosz telepesnél végzett preparátori feladatokat. 1920 után telepedett le végleg és nyitott preparátor-műhelyt az etióp fővárosban. Gajdács nemcsak Etiópiában vadászott, hanem Kenyában, Tanganyikában is. Élő állatokat szállított a világ számos állatkertjének, cirkuszának. Összeköttetései révén olyan országrészekbe vezethetett expedíciókat, ahova fehér ember alig-alig juthatott el. Gajdács járt Danakil-földön és Ogadenben is. Gyakorta megfordult és vadászott a Hawas-folyó környékén. Egy ízben a Kék-Nílushoz is ellátogatott. Különféle állatokat gyűjtött, de főként emlősöket és madarakat preparált. A természeti ritkaságok mellett a nép életére és szokásaira vonatkozó adatokat is gyűjtötte. Rengeteget írt és fényképezett, művészi vadfelfelvételeit a Nimród vadászújság, írásait a Körösvidék jelentette meg. Nagy szakkönyvtárat alakított ki magának, melynek egy része később a Madártani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba került. Levelező kapcsolatban állt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal, aki „Kolibri”-nek nevezte. Neves zoológusokkal került baráti és szakmai kapcsolatba: különös hálával emlékezett Oskar Neumannra, akitől sokat tanult. Élete során gyűjtött anyagát a világ számos múzeumába – köztük Magyarországra is – küldte. Adományainak nagy része sajnos elpusztult: a Madártani Intézetbe küldött munkái 1945-ben, a Természettudományi Múzeumba küldöttek 1956-ban semmisültek meg. 1963-ban páratlan értékű életművét felajánlotta megvásárlásra a Természettudományi Múzeumnak, de az kellő anyagi fedezet hiányában nem tudta megvásárolni, így az anyag nagyobbrészt a tervureni (Belgium) Királyi Közép-Afrika Múzeumba került. Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetben, a Természettudományi Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vannak.

Emlékezete

• 1992 óta utca viseli nevét szülővárosában, Békéscsabán.

kiállítások:

• Gajdács Mátyás-emlékkiállítás (Békéscsaba, Munkács Mihály Múzeum, 1986. február 22–április 6.)
• Afrika egy magyar szűcsmester, Gajdács Mátyás szemével (Szeged, Képtár, 1985. október 1–december 1.)

Művei

• Abessziniai levél. In: Nimród Vadászlap, 42. (9.) évf. 18. sz. (1921. november 1.) 260. p.
• Abessziniai levél : a keresztes majom pusztulásáról. In: Nimród Vadászlap, 43. (10.) évf. 1. sz. (1922. január 1.) 8–9. p.
• Az abessziniaiak gyomra : abessziniai babonák. In: Körösvidék, 3. évf. 87. sz. (1922. április 16.) 7. p.
• Afrikai történetek : excentrikus alakok exotikus földön. In: Körösvidék, 10. évf. 169. sz. (1929. július 28.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Afrikai vadászkalandok. In: Körösvidék, 2. évf. 269. sz. (1921. november 27.) 1–2. p.
• Csilfit. In: A természet, 27. évf. 23–24. sz. (1931. december 1–15.) 299–300. p.
• Danakil földön. In: Körösvidék, 8. évf. 53. sz. (1927. március 6.) 2–3. p.
• Egy nap az őserdőben. In: Körösvidék, 2. évf. 202. sz. (1921. szeptember 13.) 2–3. p.
• Az elvarázsolt kudu. In: Körösvidék, 14. évf. 126. sz. (1933. június 4.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fekete boszorkányok. In: Körösvidék, 10. évf. 157. sz. (1929. július 14.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Flamingópusztulás Abesszíniában. In: Aquila, 69-70. évf. (1963) 279. p.
• Kis viziló helyett leopárd. In: Körösvidék, 7. évf. 292. sz. (1926. december 25.) 7. p.
• Levél Afrikából. Egy kis vadászkaland. In: Körösvidék, 2. évf. 115. sz. (1921. május 29.) 2. p.
• Levél Afrikából. „Népgyűlés” a fehérek ellen : az európai ember élete szerecsen megvilágitásban. In: Körösvidék, 2. évf. 100. sz. (1921. május 10.) 2. p.
• Madártani megfigyelések Abesszíniában. In: Aquila, 55-58. évf. (1951) 262–263. p.
• Mintagazdálkodás Afrikában. In: Körösvidék, 13. évf. 200. sz. (1932. szeptember 4.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mintagazdálkodás Afrikában. A szakács. In: Körösvidék, 13. évf. 201. sz. (1932. szeptember 6.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Saskeselyű Addis-Abeba környékén. In: Aquila, 63-64. évf. (1957) 270–271. p.
• Vadászat a Hora-Abjata tónál. In: Körösvidék, 7. évf. 126. sz. (1926. június 6.) 5. p.
• Valami az abessziniaiakról. In: Körösvidék, 3. évf. 109. sz. (1922. május 14.) 4. p.
• Vasut, autó és cséplőgép – Afrikában. In: Körösvidék, 7. évf. 116. sz. (1926. május 23.) 1–2. p.
• Viszontagságos utazás : afrikai levél. In: Körösvidék, 7. évf. 118. sz. (1926. május 30.) 5. p.

Források

• Békéscsabai uriasszony a fekete császár fővárosában. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 128. sz. (1925. június 9.) 2–3. p.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dörflinger Sándor: Levél Kelet-Afrikából. In: Pesti Hírlap, 36. évf. 313. sz. (1914. december 11.) 14. p.
• Fábián István: Békéscsabáról Afrikába : száz éve született Gajdács Mátyás. In: Népsport, 42. évf. 56. sz. (1986. március 7.) 7. p.
• Gebhardt Antal: Pereskedés Abesszíniában. In: Tolnai Világlapja, 38. évf. 19. sz. (1936. május 6.) 22. p.
• Halálozás. In: Népszabadság, 25. évf. 55. sz. (1967. március 5.) 15. p.
• Kálmán Gyula: Ötvennégy év Etiópiában : világjáró magyarok. In: Népszabadság, 44. évf. 79. sz. (1986. április 4.) 19. p.
• Keve András: Dr. Darnay-Dornyay Béla és Gajdács Mátyás emlékezete. In: Állattani Közlemények, 55. kötet 1-4. füzet (1968) 19–22. p.
• Ladányi Lóránt: Óriáskígyó egy pesti szállodai szobában. In: Újság, 11. évf. 41. sz. (1935. február 19.) 12. p.
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest : Panoráma, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• N. Á.: Kivégzések a szent fikuszfán: etióp gyűjtemény a békéscsabai múzeumban. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 67. sz. (1988. március 19.) 4. p.
• Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, a csabai Afrika-vadász. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 45. sz. (1986. február 22.) 7. p.
• Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, az elfeledett Afrika-vadász. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986/2. 62. p.
• Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István. In: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 3. évf. (2016) 329–339. p.
• Szélinger Balázs: Magyarország és Etiópia : formális és informális kapcsolatok a 19. század második felétől a II. világháborúig (doktori értekezés)