Linder László (1893–1980)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2025. január 6., 18:46-kor történt szerkesztése után volt. (Szövegcsere – „Erzsébethelyi Daloskör” → „Erzsébethelyi Daloskör”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Linder László
Linder laszlo 01.jpg
Születési dátum 1893. szeptember 17.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1980. május 13.
Halálozási hely Pécs
Sírhely Pécs
Házastárs Papp Ilona
Foglalkozás evangélikus lelkész, néprajzkutató

Élete

Békéscsabán született 1893. szeptember 17-én Linder Károly és Jeney Mária gyermekeként. Ősei német bányamunkások voltak. Az 1600-as években a vallásüldözések elől a Felvidékre vándoroltak, ahol a család egyik ága fokozatosan beleolvadt a szlovákságba, a másik pedig elmagyarosodott. A nagyapa a Turóc megyei Nagyszebenben volt lelkész, az édesapja több évtizeden át szolgált Békéscsabán, Jaminában evangélikus lelkészként. Linder László testvére, Károly ügyvéd lett.

Az elemi és a középiskolát Békéscsabán végezte. 1912 szeptemberében a pozsonyi Evangélikus Theológiai Akadémiára iratkozott be, ahol 3 évet töltött el. Innen Eperjesre került, 1916. szeptember 11-én nyert teológiai képesítést. Ez év szeptember 30-án Budapesten Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök lelkésszé szentelte.

Papp Ilonát vette feleségül, gyermekük nem született.

1960-tól, nyugdíjazása után Budapest-Árpádfürdőn élt feleségével, majd neje halála után feladva otthonát a Hűvösvölgyi Evangélikus Szeretet Otthonba költözött.

Pécsett hunyt el 1980. május 13-án, itt is temették el a felesége mellé.

Munkássága

A felszentelés napjától 1917 júliusáig segédlelkész volt Óturán. Ezt a helyet a szlovák nyelv elsajátítása céljából választotta.

1917. augusztus 1-jén a Békéscsabai Evangélikus Egyház meghívta édesapja mellé segédlelkésznek, aki 1920. november 7-én idős korára hivatkozva lemondott hivataláról. 1920. október 12-én a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség közgyűlés keretében kihirdette, hogy pályázat nélkül, valamint a csabai gyülekezet támogatásával Linder Lászlót választják meg édesapja utódjául. A feladatokat fokozatosan vette át, majd 1925-től – édesapja halálától – teljesen rá hárult a mintegy 9000 lélekből álló gyülekezet lelki gondozása egészen 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig. Az 1936-ban Békéscsabán megszerveződő Luther Szövetség élén elnöki teendőket látott el. Még ebben az évben az Evangélikus Egyház Presbiteriuma helyettes igazgató-lelkésznek választotta.

Képzett orgonista és kiváló himnológus is volt, az istentiszteleten orgonált is. Emelett zongorán is játszott. Szorgalmasan kutatott az egyes egyházi énekek eredeti dallama után. Szívesen foglalkozott az ifjúsággal. Az egyházi iskolában előadótermet alakított ki, ahol rendszeresen vezetett énekkart; műkedvelő előadásokat rendezett, és maga is írt előadásra alkalmas rövid színdarabokat. Lelkészi munkája fontos területének tekintette a hívek rendszeres látogatását és a házi istentiszteletek tartását. Himnológiai gyűjtését megjelentette a Békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés „A lutheri reformáció énekköltészete” címmel. A magyar zene fejlődéséről több alkalommal tartott előadást az Erzsébethelyi Daloskör délutánjain. 1936-ban beválasztották az Egyetemes Énekügyi Bizottságba.

Az 1920-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt, melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához című munkájában. Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre. 1931-ben és 1933-ban nagy sikerű kiállítást rendezett a békéscsabai múzeumban, főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. Dobozi gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. 1934 októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével. Ezt a munkát 1949-ig végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített – jobbára kéziratban maradt – feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet – elsősorban festett és faragott bútorok – páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.

Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak: a Békéscsabai Evangélikusok Lapjának és az Evanjelicky Hlásniknak, melyben cikkei is megjelentek. A Čabiansky Kalendárban és a helyi újságokban is megtalálható egy-egy írása. Átdolgozta az egykor Haan Lajos szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az Evangélikusok Lapja javára.

1960-ban nyugalmazták, utóda Deme Károly lelkész lett.

Emlékezete

Művei

  • Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba : Körösvidéki ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Evangélikus korálkönyvecske elemi és középiskolák számára. Békéscsaba : Evang. Egyházi Könyvkeresk., 1939 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba : Városi Múzeum., 1940 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: Békési Élet, 15. évf. 1. sz. (1980) 100–104. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az apáti kincses pince : arannyal-gyémánttal telt hordók az ókígyósi határ földjében Kígyósi népmonda. In: A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalap., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Források

  • Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az Ev. Nőegyesület előadása. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 220. szám (1928. szeptember 28.) 2. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Babka Tivadar: A három-templomú gyülekezet ünnepe. In: Evangélikus Élet, 28. évf. 44. szám (1963. november 3.) 3. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 279. szám (1994. november 25.) 7. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 434. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 86. szám (1925. április 17.) 3. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 236. szám (1934. október 19.) 3. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. 69–70. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Ethnographia, 46. évf. 1–4. szám (1935) 160. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Evangélikus Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv, (1936. október 29.) 24. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Evangélikus Élet, 4. évf. 50. szám (1936. december 20.) 384. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Evangélikus Lap, 6. évf. 42. szám (1916. október 14.) 667. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Evangélikus Nevelő, (1948. június) 335. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Evangélikusok lapja, 8. évf. 4. szám (1922. január 22.) 3. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Hálaadás Békéscsabán. In: Evangélikus Élet, 71. évf. 28. szám (2006. július 9.) 1. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Harangszó, 20. szám (1930. május 18.) 157. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Krupa András: Emlékezés Linder Lászlóra. In: Evangélikus Élet, 59. évf. 1. szám (1994. január 2.) 2. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Krupa, Ondrej: Pred sto rokmi sa narodil Ladislav Linder. In: Cabiansky Kalendár na rok 1994. Bcs. 1993. M. Samospráva Békésskej Caby; Nadácia " Prenárodné a etnické mensiny v Madarsku"; Cabianska Org. Slovákov. 33–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lelkészválasztó közgyűlés. In: Körösvidék, 1. évf. 161. szám (1920. október 13.) 1. p. (Látogatva: 2017. 12. 22.)
  • Százhatvan szavazattal hetven ellenében ismét Szeberényi Gusztáv dr. az ev. egyház igazgató-lelkésze. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 5. szám (1936. január 8.) 1. p. (Látogatva: 2017. 12. 22)
  • Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1979. 47–48. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vass István, G.: Látogatóban Linder Lászlónál. In: Békési Élet. 15. évf. 1. szám (1980) 71–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Linder_László_(1893–1980)&oldid=7293”