Füzesgyarmat

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2024. március 4., 18:21-kor történt szerkesztése után volt. (Infobox létrehozása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Füzesgyarmat
Fuzesgyarmat cimer 01.png
Füzesgyarmat címere
Első említés éve 1219
Alapítás éve 1776
Rang város
Járás Szeghalmi
Irányítószám 5525
Lakónépesség 4959 fő (2023. jan. 1.)

Békés vármegye északi részén található, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék által határolt város. A szeghalmi járáshoz tartozik. Szeghalomtól 11 km-re, Karcagtól 30 km-re található. Szomszédos települései: Szeghalom, Bucsa, Kertészsziget, Biharnagybajom, Sárrétudvari, Szerep, Darvas, Csökmő.

Történet

Határában a középkorig több falu is állt, melyek Pázmány kivételével a törökdúlásig lakottak voltak. A Rákóczi-szabadságharc után a rácok feldúlták a falut, a lakosok 12 év után kezdtek el visszatelepülni.

A Füzesgyarmat név utótagja a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes előtag pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Az oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. A települése neve Nagyvárad regestrumában, a „Tüzesvas ítélet” 112. paragrafusában szerepel először. Egy 1776. január 1-jén keltezett, Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.

A községet a Nadányi, majd a Harruckern család birtokolta. Később egyes területek a Vécseiek, a Wenckheimek, illetve a Blankensteinek tulajdonában volt.

A település 2000. július 1-jén városi rangot kapott.

Gazdaság

Füzesgyarmat gazdasági szereplői leginkább mikro- és kisvállalkozások, illetve egyéni vállalkozók és őstermelők. Jellemzően 10 fő alatt van a foglalkoztatottak száma. A város ipari termelésének a feltételei azonban mégis jónak mondhatók, a városban több nagyobb foglalkoztató is található.

Nagyobb foglalkoztatók a városban:

  • Egeresi István – árufuvarozás
  • Füzes Kacsa Kft. – állattenyésztés
  • Golden Pallet Kft. – raklapgyártás
  • KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. – kapcsolószekrény-gyártás
  • Kurucz Farm Kft. – állattenyésztés
  • Macskási Tejtermelő Zrt. – állattenyésztés
  • Mol Nyrt. – kőolaj-előállítás és -kereskedelem
  • Petrolteam Kft. – olajipari szállítmányozás

Kultúra

A város több, évről-évre ismétlődő rendezvénnyel is rendelkezik. A helyi civil szervezetek közreműködésével élénk kulturális élet folyik. A Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény keretein belül működik a könyvtár, a szomszédos közösségi központ épületében pedig helyet kapnak a Főnix ArtMozi, a város, valamint a civil szervezetek rendezvényei. Ezeken felül található még a városban tájház, kiállítótér (Szitás Erzsébet Képtár), valamint helytörténeti kiállítás. Füzesgyarmat erősen kötődik a lovas hagyományok ápolásához, több lovas civil szervezet működik a településen.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

  • Állatpark és Vadfarm
  • Barkóczi Méhészet
  • Castrum termál kemping
  • Egykori zsinagóga épülete (1929), jelenleg iskola
  • Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével – öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett – várják a látogatókat. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
  • Galambos Hintókészítő Műhely
  • Hegyesi János-szobor
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Szent Borbála-szobor
  • Szitás Erzsébet Képtár és Lázár Lajos Tűzoltóeszközök Gyűjteménye
  • Szűz Mária a Világ Királynője katolikus kápolna
  • Tájház
  • Unitárius templom
  • Városháza
  • Zsidó temető, az Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel

Rendezvények

  • Füzes Fesztivál
  • Füzes Tuning Találkozó
  • Füzesgyarmati Lovasnapok
  • Margaréta Családnap
  • Szent István Napi Lovas Vigadalom

Források

  • Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. Budapest : Földműv. Min., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Borbíró Lajos: Szülőföldem Füzesgyarmat : adalékok a falu történéseiből avagy történetének megírásához. Szeghalom : Szeghalom és Vidéke Ált. Fogy. és Értékes. Szöv., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Füzesgyarmati Vadásztársaság: 50 éves a Füzesgyarmati Vadásztársaság. Füzesgyarmat : Füzesgyarmati Vadásztársaság, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Gacsári István: Füzesgyarmati krónika : a Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklésiának Krónikája... : részletek. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. ; Füzesgyarmat : Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lévainé Homoki Éva: Füzesgyarmat rövid története és népszokásai. Füzesgyarmat : Lévainé Homoki É., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Réthy Zsigmond: Füzesgyarmat térségének madártani vizsgálata. Budapest : Természettudományi Múz., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Réthy Zsigmond: Természeti változások Füzesgyarmat térségében. Budapest : Természettud. Múz., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szarkáné Bíró Piroska: Füzesgyarmat, Tájház. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szarkáné Bíró Piroska: Füzesgyarmati kapuk és keritések. Füzesgyarmat : Önkorm. Hiv. ; Szeghalom : Sárréti Múzeum, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szilágyi Márton: A füzes-gyarmati ev. ref. egyház története. Debrecen : Hoffmann és Kronowitz, 1898 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Vörös Csillag Termelőszövetkezet (Füzesgyarmat): 25 éves a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, 1949–1974. Füzesgyarmat : Vörös Csillag Tsz., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások