Ballagi Mór (1815–1891)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2024. január 9., 18:35-kor történt szerkesztése után volt. (Infobox létrehozása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ballagi Mór
Ballagi mor 01.jpg
Születési dátum 1815. március 18.
Születési hely Inóc
Halálozási dátum 1891. szeptember 1.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Fiumei úti sírkert, Budapest
Házastárs Lehoczky Ida
Foglalkozás teológus, nyelvész, tanár

Élete

Ballagi Mór 1815. március 18-án Bloch Móric néven született a Zemplén vármegyei Inóczon, zsidó családban. Édesapja Bloch Móric haszonbérlő.

Tizennégy évesen önállósította magát, Nagyváradon papnak tanult. Pápán, a Beth–Hammidras növendéke lett. Móron, majd Surányban házitanítóskodott. A plébánosnak köszönhetően megtanult latinul és görögül. A pápai főiskolán filozófia szakon végzett. Tanulmányait Pesten, a mérnöki főiskolán folytatta, származása miatt nem kapott oklevelet. Latin magánórákat tartott, majd 1839-ben Párizsban járt mérnöki egyetemre. 1842-től Tübingenben filozófiát és keresztény teológiát tanult, bölcsészdoktori képesítést szerzett. Itt kötött barátságot Székács Józseffel.

1843 májusában áttért a protestáns vallásra. A nevét Blochról Ballagira változtatta.

1845-ben megházasodott, Lehoczky Idát vette feleségül, négy gyermekük született: László, Josephine, Géza és Aladár. Miután különváltak, Ballagi nevelte a gyerekeket Ballagi.

Ballagi Mór 1891. szeptember 1-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Eötvös József felkérésére mozgalmat indított a zsidóság magyarosodásáért, megírta A zsidókról című röpiratát. Miután hazatért Párizsból a zsidó emancipációért tevékenykedett, lefordította a Tórát (Mózes öt könyve, Józsué könyve). 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, megismerkedett Széchenyi Istvánnal és Kossuth Lajossal. Kísérletet tett egy magyar rabbiszeminárium felállítására, mely nem kapott elegendő támogatást.

1844-ben Vajda Péter kezdeményezésére a szarvasi főgimnázium tanára lett. Az oktatásban a dualista felfogást, a hit és a tudomány egyensúlyát kívánta képviselni, a reformeszméket közvetítő, liberális gondolkodású tanárok egyike volt. Vajda–Ballagi-féle iskola a „szeretni a hazát és szeretni egymást” alapelvet képviselte. Ballagi támogatta Vajda iskolafejlesztési elképzeléseit (az "istenészeti" osztály, fizikus- és filozófiai képzés, szertárbővítés). Vajda és Ballagi együtt tevékenykedett a szarvasi szlovákok magyarosításáért, a protestáns egyházak egyesítéséért, a szarvasi kisdedóvó felállításáért. Mindketten a liberalizmust és a toleranciát képviselték. Vajda Péter temetésén (1846. február 12.) emlékbeszédet mondott, az országos gyászünnepségek szervezőjévé vált. Vajda halála után a gimnázium igazgatója lett. Az iskolai segédkönyvek, szótárak, szójegyzékek és nyelvészeti kiadványok mellett iskolatörténet és politikai röpirat köthető a nevéhez. Írásait főként az Athenaeum, a Hasznos Mulatságok és a Pester Tagblatt című lapok közölték. Gyűjtötte a tájszavakat, közmondásokat, meséket és népdalokat.

1848 nyarán a szabadságharc eseményei megakadályozták, hogy a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára legyen. A szabadságharcban Görgei Artúr hadtestének irodai fogalmazója volt. 1849 júniusától a Görgei, majd Aulich Lajos vezette hadügyminisztérium elnöki osztályának titkáraként szolgált. A világosi fegyverletétel után eltiltották a tanítástól, Szarvasra internálták. Kondoroson földet bérelt, gazdálkodással foglalkozott. Emellett folytatta a tudományos tevékenységet.

1851-től hivatalos engedéllyel a kecskeméti református teológiai intézet tanára lett. 1855-től 1877-ig a Pesti Theológiai Akadémián oktatott. 1862 és 1867 között az iskola igazgatója volt.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1861-ben megválasztották az ómoravicai választókerület országgyűlési képviselőjévé. Ugyanebben az évben Hajdúkerület és Bács megye díszpolgára lett. Szótárait 1867-ben Fekésházy-jutalommal tüntette ki a tudományos akadémia. 1871-ben beszédet mondott a Magyarországi Protestáns Egylet alakuló ülésén. 1884-ben Ferenc József királyi tanácsosi címmel tüntette ki.

Több egyházi tisztséget viselt, volt a Dunamelléki Egyházkerület világi tanácsbírója, zsinati póttag, konventi rendes tag, presbiter. Részt vett a Dunamelléki Református Tanári Nyugdíjintézet és a Protestáns Árvaegylet megalapításában. Tagja volt a fővárosi képviselő-testületnek és a tanügyi bizottságnak. Közreműködött a Protestáns Naptár, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Protestáns Theologiai Könyvtár, a Protestáns Tudományos Szemle, valamint a Házi Kincstár elindításában (utóbbinak Arany János, Jókai Mór és Tompa Mihály is a munkatársa volt). 1889-ig szerkesztőként tevékenykedett.

Válogatott munkái

  • A zsidókról (Pest, 1840)
  • Költészeti kézikönyv (Pest, 1845)
  • Magyar olvasókönyv (Pest, 1845)
  • A magyar és német nyelv nélkülözhetetlen kiegészítő szótára (Pest, 1846)
  • A magyar szónyomozás és az összehasonlító nyelvészet (Pest, 1846)
  • A szarvasi ág. hitv. evang. főiskolának rövid története (Szarvas, 1847)
  • Emléke az 1849-dik márczius 15-kén a szarvai honvédelmi egyletben tartott nemzeti ünnepélynek (Szarvas, 1849)
  • Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye (Szarvas, 1850)
  • A legujabb magyar szavak, kiegészítő pótlékúl minden eddig megjelent szótárhoz (Pest, 1851)
  • Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs (Hamburg, 1860)
  • Tájékozás a theologia mezején (Pest, 1862)
  • Renaniana (Pest, 1864)
  • Bibliai tanulmányok (Pest, 1865–1868)
  • A magyar nyelv teljes szótára (Pest, 1866)
  • A protestantismus harcza az ultramontanismus ellen. (Pest, 1867)

Emlékezete

  • 1945-ben Budapest XI. kerületében utcát nevezek el róla.
  • Szarvason, az egykori Réthy-nyomda (Szabadság út 14.) falán elhelyezett emléktáblán olvasható a neve. A tábla szövege hibás, Réthy Lipótot valóban bebörtönözték, azonban Ballagi Mórt és Greguss Ágostot nem.
  • Születése 200. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Budapesten, az általa építtetett ház (Kinizsi u. 37.) falán.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Ballagi_Mór_(1815–1891)&oldid=6364”