Tevan Andor (1889–1955)

Tevan Andor
Tevan andor 01.jpg
Születési dátum 1889. augusztus 15.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1955. október 5.
Halálozási hely Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető, Budapest
Házastárs Fischer Clarissa
Foglalkozás nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő

Élete

Tevan Andor 1889. augusztus 15-én Békéscsabán született zsidó családban. Édesanyja Fischer Teréz (1863–1944), édesapja Tevan Adolf (1854–1921). Andornak kilenc testvére született: Sándor (1884–1887), Gizella (1886–1963), Flóra (1887–1944), Ferenc (1891–1944), Rezső (1893–1944), Ilona (1896–1941), Erzsébet (1899–1945), Margit (1901–1978) és László (1903–1943).

Édesapja 1903-ban megvásárolta a Békéscsabáról elköltöző Lepage Lajos Vasút utcai könyv- és papírkereskedését. A kisüzemi jellegű nyomda 4 fővel és 2 nyomdagéppel kezdte meg működését 1903. április 1-én. A családfő a könyvszeretettől vezérelve elhatározta, hogy egyik gyermekét nyomdásznak fogja kitaníttatni. Választása Andorra esett.

Andor 1907-ben sikeres érettségi vizsgát tett a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, majd beiratkozott a jó hírű bécsi nyomdász iskolába, a Graphische Lehr und Versuchsanstaltba. A tehetséges és lelkes fiatalember két év alatt sajátította el a nyomdaművészet fortélyait.

Fischer Clarissával (1894–1977) kötött házasságából három gyermekük született: Andor (1916–1945), Zsuzsa (1919–1989) és Gábor (1923).

1944. április 3-án 32 baloldali gondolkodású férfival együtt letartóztatták, majd egy Bécs környéki lágerbe deportálták. A koncentrációs táborból 1945. április 20-án szabadult.

Sírja a Kozma utcai – régi nevén Rákoskeresztúri – zsidó temetőben

1955. október 5-én Budapesten hunyt el. Október 12-én helyezték végső nyugalomra Budapesten a rákoskeresztúri izraelita temetőben.

Halálát követően, 1955-ben jelent meg A könyv évezredes útja című műve.

Munkássága

Mivel édesapja nem értett a nyomdászmesterséghez és minden idejét lekötötte a könyv- és papírkereskedés, a nyomda irányítását rábízta tehetséges és lelkes fiára.

Tevan Andor tanulmányai végeztével három esztendei részletfizetésre megvásárolt két modern betűcsaláddal – a Behrens Antiquaval és a Tiemann Mediaevalttal – könyvnyomtatásba kezdett. Tehetségének, akaraterejének és lelkesedésének köszönhetően a könyvnyomtatás terén alig egy esztendő alatt országos hírnévre tett szert.

Első munkája egy környékbeli költőnő, Dapsy Gizella verseskötete volt. A fiatal nyomdász a költőnő révén ismerkedett meg Rozsnyai Kálmánnal, aki jelentős hatást gyakorolt művészetére. Tevan Rozsnyaival kötött barátsága révén neves írókkal és művészekkel ismerkedett meg. A Tevan név két újszerű tipográfiájú könyvvel (Oscar Wilde: Vera, Jegyzetek Oscar Wilde-ról) tűnt fel a pesti sajtóban. A vállalkozás számára az anyagi sikert a Komédiások, a Panoptikum és az Ugat című könyvek kiadása hozta meg.

Tevan a Békéscsaba és Vidéke című folyóirat társszerkesztője, később felelős szerkesztője volt. A nyomdában lapkiadással is foglalkoztak (Békéscsaba és Vidéke, Csabai Napló, Békés megyei Népszava).

1912 szeptemberében indította útjára az Olcsó- és a Magyar könyvtár mintájára a Tevan-könyvtár sorozatot, ami 1922-ig 213 kötetet adott ki. A hazai szerzők közül Ady, Kosztolányi, Karinthy, Juhász Gyula, a külföldiek közül Balzac, Thomas Mann, Maupassant, Tolsztoj művei is e sorozat keretében kerültek kiadásra. A szerkesztő, a lektor és a borító tervezője is Tevan volt. A friss szellemű, olcsó kis füzeteket a korabeli sajtó szimpátiával fogadta.

1913-ban indította el híres bibliofil sorozatát, az Amatőr Tevan sorozatot, melyben 30 éven keresztül jelentek meg a klasszikus és kortárs magyar szerzők munkái. A sorozat alacsony példányszámban jelent meg és nemzetközi hírnevet hoztak Tevannak.

A nyomtatványokra árucikként tekintett, könyvművészeti elveit a Hungária nyomda vette át először, Kner Albert vezetésével.

Az 1920-as években áttért a színes, művészi kivitelű merkantil nyomtatványok gyártására. Ezen kívül csomagolóeszközöket állított elő gyógyszertárak részére (gyógyszeripari dobozok, ismertetők, reklámanyagok).

Tevan Andor a könyvkiadást és -nyomtatást évi 3-4 kötetre csökkentette. 1943 után két kiadványt jelentetett meg: Heltai Gáspár A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és Anatole France Nyársforgató Jakab meséi (Jacques Tournbroche) című kötetét. Tevan maga készítette el a színeket nyomó lapokat, a kiadvány az Év legszebb könyve díjat, Tevan pedig az akkori kultuszminisztertől a Pro Arte-érdemrendet kapta meg.

1949-ben államosításra ajánlotta fel teljes árukészletét és adósságmentes vállalatát. A Tevan-nyomdát 1949. május 16-án államosították, ezután az ország legnagyobb csomagolóeszköz-előállító üzeme lett. Tevan Botyánszki Pál vállalatvezető alá rendelve folytatta munkáját 1950. május 6-ig, elbocsátásának napjáig. Ezt követően írta meg a Narancsliget az Északi-sarkon című önéletrajzi kötetét.

Haláláig a Művelt Nép kiadónál, majd az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott képszerkesztőként.

A Tevan család részt vállalt az Aurora-kör működésében; Tevan Andort 1917-ben megválasztották a képzőművészeti szakosztály vezetőjévé. Tevan sógorai, dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor is ezen a területen tevékenykedtek. Testvérei, Margit és Ilona is a pártfogók között voltak.

Díjak, kitüntetések

  • Pro Arte-érdemrend (1948)

Emlékezete

  • 1980-ban kezdte meg működését a Tevan Andor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Békéscsabán. A tanévnyitón Tevan-emléktáblát avattak az iskolában.
  • Békéscsabán 1981-ben utcát neveztek el róla.
  • Születésének 100. évfordulójára emlékezve, 1989. augusztus 31-én emléktáblát avattak és kamarakiállítást nyitottak a Kner Nyomda előcsarnokában.
  • A centenárium alkalmából a Kner Nyomda és a Békés Megyei Népújság Tevan Andorra emlékezve egy nyolc oldalas miniújságot (5,5 x 8 cm) adott ki.
  • Születésének 100. évfordulójára a Szegedi Körzeti Stúdió A könyv művésze címmel készített róla filmet.
  • Az 1989-ben Békéscsabán alapított könyvkiadó Tevan nevét viselte.
  • Békéscsabán civil szervezet viseli nevét: Tevan Andor Iskoláért és Nyomdászképzésért Alapítvány.
  • A nevét viselő szakiskola Tevan Andor kézilabda- és labdarúgótornával, valamint Tevan-napokkal tisztelgett emléke előtt.
  • 2003-ban Tevan-emléktáblát avattak a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán, az épület ma az Ibsen Ház.
  • Budapesten 2006 óta Tevan Alapítvány őrzi a Tevan család munkásságának emlékét.

Művei

  • A könyv évezredes útja (1984)
  • Narancsliget az Északi-sarkon (1989)

Képgaléria

  • Tevan Adolf üzlete a Vasút utcában

    Tevan Adolf üzlete a Vasút utcában

  • A Tevan-nyomda a színház mellett 1918-ban

    A Tevan-nyomda a színház mellett 1918-ban

  • Cincogó nép háborúja (könyvborító)

    Cincogó nép háborúja (könyvborító)

  • Nyársforgató Jakab meséi (könyvborító)

    Nyársforgató Jakab meséi (könyvborító)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Tevan_Andor_(1889–1955)&oldid=7314”