Tarján Tibor (1879–1945)

Tarján Tibor
Születési név	Sztraka Tibor
Születési dátum	1879. november 10.
Születési hely	Békéscsaba
Halálozási dátum	1945. február 8.
Halálozási hely	Budapest
Foglalkozás	mérnök, ügyvéd, ornitológus

Élete

Békéscsabán született 1879. november 10-én Sztraka Tibor néven. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál.

Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltjei közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pál békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett.

Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, akinek hatására kezdett el a madarakkal foglalkozni. 1899-ben az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. A Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.

1920-ban átvette a Békésmegye című folyóirat szerkesztését.

Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.

Munkássága

Tarján Tibor fotója

Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életen át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Emellett madárpreparátumokat is adományozott a múzeumnak. Évente nagyjából 25–50 preparátummal gyarapította a tárat. 1925-től a II. világháború kitöréséig vezette az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát. Maga is vadászott, Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte. Megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület előadássorozata keretében, ahol felolvasott A madarak hasznáról és védelméről című írásából is. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezte az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozását. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

Részt vett az evangélikus gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára adakozott. Diákként a Széchenyi-szobor felállítását is támogatta. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház létrejöttét. Adománnyal segítette a Kossuth-szobor felállítását.

A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

Számos testületnél végzett ügyészi feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél, a békéscsabai Függetlenségi Körnél, a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.

Cikkei

• A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 456, 487. p.
• A béka mint madárfióka pusztitó. In: Aquila, 27. évf. (1920) 263. p.
• A fürj pitypalattyolása röpülés közben. In: Aquila, 15. évf., 1–4 szám (1908) 317. p.
• A fürj pusztulása a fogoly terjeszkedése következtében. In: Aquila, 13. évf., 1–4 szám (1906) 220–221. p.
• A füstifecske fészkében költő szürke légykapó. In: Kócsag, 9–11. évf. (1938) 98, 103. p.
• A kucsmás billegető (Motacilla melanocephala Licht.) ujabb előfordulása. In: Aquila, 24. évf. (1917) 277–293. p.
• A meggyvágó viselkedése a párzás alatt. In: Aquila, 27. évf. (1920) 258. p.
• A nagy lilik fészkelése Ókigyóson. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 449–450, 479–481. p.
• A sztarcsovai sziget madárvilága 1915-ben. In: Aquila, 24. évf. (1917) 276–292. p.
• A tavi cankó (Tringa stagnatilis Bechst.). In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 463, 494–495. p.
• Adatok a Hortobágy madárvilágához. In: Aquila, 28. évf. (1921) 180–182. p.
• Anser albifrons finnmarchicus Gunn. bizalmassága. In: Aquila, 15. évf. 1–4 szám (1908) 314. p.
• Az ókigyósi szikes puszta vizimadarai 1939- és 1940-ben. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 458–459, 489–490. p.
• Bütykös ásólúd Békés megyében. In: Aquila, 36/37. évf. (1930) 300. p.
• Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. In: Aquila, 42/45. évf. (1938) 686. p.
• Egyes madárfajok terjedése a városokban. In: Aquila, 27. évf. (1920) 258. p.
• Érdekes viselkedés a párzás ideje alatt [Lanius collurio]. In: Aquila, 14. évf. 1–4 szám (1907) 326. p.
• Északi vadlúdfajok a hortobágyi pusztán. In: Aquila, 32/33. évf. (1926) 152–156. p.
• Fehérfarku ölyv előfordulása. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 464, 496. p.
• Gyurgyalag a Balaton vidékén. In: Aquila, 34/35. évf. (1928) 375. p.
• Gyürüs apácalud. In: Aquila, 46/49. évf. (1942) 467, 499. p.
• Hortobágyi levél. In: Aquila, 29. évf. (1922) 166–167. p.
• Hortobágyi levél. In: Aquila, 34/35. évf. (1928) 381–382. p.
• Kakukfióka és a nádirigó. In: Aquila, 34/35. évf. (1928) 399. p.
• Kígyászölyv. In: Aquila, 38/41. évf. (1934) 366. p.
• Lanius collurio L. fészeképítéséről. In: Aquila, 14. évf. 1–4 szám (1907) 325–326. p.
• Madármegfigyelések a Mátra vidékén. In: Kócsag, 9–11. évf. (1938) 98, 103. p.
• Madártani hírek a Hortobágyról. In: Aquila, 36/37. évf. (1930) 302–303. p.
• Összetartó kontyosréce-család. In: A Természet, 27. évf. 7-8. szám (1931) 89. p.
• Parus major L. mint cserebogárpusztító. In: Aquila, 14. évf. 1-4 szám (1907) 322–323. p.
• Székicsér. In: Aquila, 38/41. évf. (1934) 358. p.
• Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: Aquila, 42/45. évf. (1938) 667–669. p.
• Vakmerő törpesólyom és tolakodó szürkevarjú. In: A Természet, 27. évf. 9-10. szám (1931) 112–113. p.
• Vetési lúd életkora. In: Aquila, 32/33. évf. (1926) 271. p.

Műve

• Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 103–129. p.

Források

• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXIX-ik értesítője 1893–94. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba, 1894. 4., 12. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892–93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891–92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• A békés-csabai ág. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890–91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5., 10. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Békés, 52. évf. 19. szám (1920. március 3.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 27. szám (1899. április 2.) 6. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 78. szám (1901. szeptember 29.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 50. szám (1902. június 22.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 99. szám (1902. december 11.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 3. szám (1903. január 8.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 106. szám (1905. november 12.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 31. szám (1906. április 15.) 7. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 41. szám (1907. május 16.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 100. szám (1908. december 13.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 5. szám (1909. január 17.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 100. szám (1910. december 15.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 11. szám (1910. február 6.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 20. szám (1910. március 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 27. szám (1910. április 3.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 4. szám (1910. január 13.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 28. szám (1924. február 16.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 83. szám (1925. április 12.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 49. szám (1926. március 2.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 90. szám (1929. április 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 41. szám (1934. február 21.) 1. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 51. szám (1934. március 4.) 8. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 200. szám (1936. szeptember 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 263. szám (1936. november 17.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 55. szám (1937. március 9.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 48. szám (1938. március 1.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Gyarapszik a múzeum állattára : Tarján Tibor dr. értékes ajándéka. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 155. szám (1929. november 20.) 4. p. (Látogatva: 2017. 09. 01.)
• Lennert József: A Munkácsy Mihály Múzeum madárgyűjteménye I. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 49. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Megalakult a négyes honvédek szövetsége. In: [Békésmegyei közlöny, 51. évf. 236. szám (1924. október 28.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 31.)
• Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 3. szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztály, 1996. 23. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Réthy Zsigmond: A békéscsabai múzeum madártani gyűjteményének katalógusa. In: A Békés megyei múzeumok közleményei 5. szerk.: Dér László. Békéscsaba, 1978. 293. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Réthy Zsigmond: Dr. Tarján Tibor. (1879–1945) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 15–17. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban : 1899–1999. szerk.: Grin Igor. Békéscsaba, 1999. 18. p. (Látogatva: 2017. 08. 30.)
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. 30., 47., 65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899–1944) In: Múzeumi Híradó, 4. (1974) 1–5. p.

Kapcsolódó irodalom

• Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 262. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• 132 éve született Tarján Tibor ornitológus – BMMI a bekesmegye.com oldalon