Bélmegyer
| Bélmegyer | |
|---|---|
| Első említés éve | 1346 |
| Rang | község |
| Járás | Békési |
| Irányítószám | 5643 |
| Lakónépesség | 805 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Békés vármegyei község, mely Békéscsabától 25 kilométerre fekszik. Közúton megközelíthető szomszédos települései: Mezőberény, Vésztő, Békés. Földrajzilag határos Köröstarcsa, Körösladány és Tarhos településekkel.
Történet
Területéről előkerült egy Kr. e. II–I. évezred fordulójáról származó, Gáva-kultúrához köthető állatszobor.
Nevének első említése 1346-ra tehető, ekkor még Megyer néven létezett. A területet többek között a Kánya, Bélmegyeri, Ábránfy, Herpay családok birtokolták. Az elkövetkező évszázadokban a terület elaprózódott a nemesi családok között. 1552-ben az adózási összeírásban az „együléses nemesek bírják” megjegyzés szerepelt. Az 1557–1558-as török összeírás alapján Bélmegyer 20 házból állt, lakossága nagyjából 200 fő volt. 1561-ben már csak három nemesi családot jegyzett. Bélmegyer 1685-ben még létezett, pár évvel később elpusztult. Az újratelepülés 1699-ben kezdődött, a település 1701-ben már adózott, azonban alig két év múlva újra elnéptelenedett. Lakói feltehetőleg Békésre, Fásra és Vésztőre távoztak.
A puszta 1720-ban Harruckern János György, később több nemes tulajdonába került. 1798-ban a Wenckheim család lett a terület birtokosa. Bélmegyer 1850-ben közigazgatásilag Békéshez tartozott. A 19. század végén felmerült, hogy a gróf d’Orsaytól megvásárolt földön újjáalakul a falu. Végül 1946-ban elszakadt Békéstől és önállósodott a település, mely közigazgatásilag Kamuthoz került.
Gazdaság
A régi Bélmegyer termékeny terület volt erdőségekkel, tavakkal, mocsarakkal. Jelentős mennyiségű halastóval és szántófölddel rendelkezett. A bélmegyeri terület egészen Körösladányig nyúlt.
Az 1960-as években három termelőszövetkezet működött a településen.
Kultúra
A bélmegyeri kultúrház és könyvtár 1958-ban létesült. A településen katolikus, református és baptista imaházak találhatók, 1996-ban felépült a katolikus templom. A községben általános iskola működik.
A bélmegyeri helyi értéktárban a látványosságok mellett a következők találhatók:
- Bélmegyeri akácméz: jelentős bevételi forrás, fontos gasztronómiai szerepe van a térségben.
- Bélmegyeri disznótoros: a hagyományos disznóvágás töretlenül népszerű.
- Bélmegyeri vadászati lehetőség: korábbi magyar vezetők, politikusok – a nemeseket, majd Kádár Jánost is beleértve – örömmel vadásztak a területen, mely a rendszerváltás után szabadabban elérhetővé vált.
- Hájas tészta: tradicionális magyar étel, amely a legtöbb vármegyei településen a mai napig népszerű.
- Sinka István munkássága: Kossuth-díjas költő, író.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
641,7 hektár természetvédelmi terület található határában, melyből 141 ha fokozottan védett.
- Fási erdőspuszta
- Fási vadászház
- Kárász-vadászkastély
- Petőfi emlékmű
- Református harangláb
- Református templom
- Római katolikus templom
- „Öreg hölgy” több évszázados fűzfa
- Wenckheim-vadászkastély
Rendezvények
- Bélmegyeri Falunap
- Bélmegyeri Láderbi
- A kibérelhető Kárász-vadászkastély számos, a település határán kívülről érkező eseménynek ad otthont.
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története, II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 02.)
Kapcsolódó irodalom
- Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szilágyi Károly: Szövetkezeti élet Bélmegyeren. Budapest : Magyar Népi Művelődési Intézet, 1947 (Budapest : Sylvester ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
