Dobay János (1833–1896)
| Dobay János | |
|---|---|
 | |
| Születési dátum | 1833. augusztus 31. |
| Születési hely | Lippa, Románia |
| Halálozási dátum | 1896. április 5. |
| Halálozási hely | Gyula |
| Sírhely | Szent Kereszt (Kolera) temető, Gyula |
| Házastárs | Szlávy Katalin |
| Foglalkozás | polgármester, nyomdaalapító, nyomdászmester, főszerkesztő |
Élete
Dobay János 1833. augusztus 31-én született a Temes vármegyei Lippán. Testvére, Dobay Sándor Kálmán a Délmagyarország című lap tulajdonosa és főszerkesztője volt.
Nyomdászatot tanult, de az iskola elvégzése után besorozták. Tiszti rangot szerzett, majd visszatért eredeti szakmájához.
Szlávy Katalinnal (1836–1903) kötött házasságot. Gyermekeik: Dobay Lajos (1863–1929) és Dobay Ferenc (1865–1937) könyvnyomdász, könyvkötőmester, könyv- és papírkereskedő. Édesapja halálát követően ő vette át a nyomda működtetését és a Békés című lap szerkesztőségét.
Dobay János 1896. április 5-én hunyt el Gyulán. Április 7-én a gyulai Szent Kereszt (Kolera) temetőben helyezték végső nyughelyére. A temetési szertartást Gróh Ferenc plébános vezette.
Munkássága
Az 1860-as évek elején költözött Gyulára, ahol hamar bekapcsolódott a város közéletébe. Könyvnyomdát alapított, mely 1873-ig egyedüliként működött a megyében. Dobay kiadótulajdonos és szerkesztő is volt egy személyben. Itt jelent meg a Békés című heti, majd napilap, melynek a szerkesztője volt. 1873. szeptember 21-én Csabán, a Csetneki-féle házban megnyitotta fióknyomdáját, melyet a testvére, Dobay Sándor vezetett.
1873. július 28-án megválasztották Gyula város polgármesterévé, 17 éven át szolgálta a várost. Sok nehézséggel kellett akkoriban megküzdenie, úgy, mint a kolera vagy az árvíz. Tevékenységének köszönhetően hatalmas fejlődésen ment keresztül a város, mely szinte a reneszánszát élte. Egyike volt azoknak, akik szorgalmazták Gyula rendezett tanácsú várossá válását. Erre a polgármesterré választásának évében került sor. Közreműködésével jött létre a polgári fiúiskola, a Béke sugárút, a Népkert és a pavilon. Hatalmas szorgalommal, kitartással, energiával dolgozott, ugyanakkor egy nagyon egyszerű, emberszerető, tisztességes és becsületes ember volt, így igen népszerűvé vált a városban. Korábban Göndöcs Benedeknek köszönhetett ennyi mindent Gyula. Nyomdászként éveken át – anyagilag és szellemileg is – támogatta a helyi kultúrát. Polgármesterségén kívül számos tisztséget betöltött. A Gyulai Nőegylet egyedüli férfitagja volt, az Önkéntes Tűzoltó Egylet elnökeként és egyik alapítójaként működött, a Polgári Kör tagja, majd 1863-ban az alelnöke lett. A gazdaságilag gyorsan fejlődő Békéscsabával szemben sikerült Gyulának a megyeszékhelyi rangját megőriznie, azonban a város elveszítette a gerlai és a pósteleki pusztákat. Dobay egy gyűlöletes hajsza miatt – amelyben nem is volt érintett – 1888-ban visszalépett a városvezetői tisztségétől, így a harmadik hatéves polgármesteri ciklusát már nem fejezte be. Hosszan tartó betegsége alatt monográfiája megjelentetésén fáradozott. Előtte hasonló volumenű munka vidéki nyomdában nem jelent meg.
Emlékezete
Dobay János nevét utca és emléktábla őrzi Gyulán. Az emléktábláját az 1860-ban alapított nyomda helyén álló épületen helyezték el 2000-ben.
Lásd még
Források
- Erdész Ádám: Emberek és folyamatok a történelemben : írások Békés megye történetéről. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2003. 124–126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla – Malatyinszki József: Százhuszonöt éves Békéscsaba nyomdászata 1873–1998. In: Magyar Grafika, 42. évf. 6. szám (1998) 92. p. (Látogatva: 2024. 04. 14.)
- Gyevnár Erika: Dobay János az egykori iparos polgármester. In: A gróf Breda és a Vásárhelyi család genealógiája – Gyevnár Erika tollából (Látogatva: 2024. 04. 14.)
- Kóhn Dávid: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból : cikkek, krónikák, legendák. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2004. 176–180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Scherer Ferenc: Gyula város története. 2. kötet. Gyula : Törvényhatósági Bizottság, 1938. 122. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A gyulai Szent Kereszt (Kolera) temető nevezetesebb régi sírjainak kimutatása és leírása. Összeáll.: D. Nagy András, Hack Ferenc. Gyula : D. Nagy A. : Hack F., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Apróságok Dobay János életéből. In: Magyar Nyomdászat, 9. évf. 5. szám (1896. május 1.) 68. p.
- Dobay János kölcsönkönyvtárának könyvjegyzéke. Összeáll.: Dobay János. Gyula : Dobay Nyomda, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kocsor János: Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899–1945). In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 137–178. p.
- Kóhn Dávid: Dobay János. In: Békés, 15. évf. 15. szám (1896. április 12.) 1. p.
- Malatyinszki József: Emlékek a megyei nyomdászmúltból. In: Magyar Grafika, 45. évf. 3. szám (2001) 83–86. p.
- Malatyinszki József: Nyomdászhagyományok őrzése. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Szent-Györgyi A. Gimn., Szakközépisk. és Kollégium, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nyomdát nyitott megyénkben. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 288. szám (2000. december 9–10.) 3. p.
Külső hivatkozások
- Dobay János. In: Gyulai Wiki
- Időutazás Gyulán – 100 évvel ezelőtt nyílt meg Dobay János kölcsönkönyvtára. In: Gyulai Hírlap
- Időutazás Gyulán – 145 évvel ezelőtt választották meg polgármesterré Dobay Jánost. In: Gyulai Hírlap
- Időutazás Gyulán – 185 évvel ezelőtt született Dobay János. In: Gyulai Hírlap
