Sass Ervin (1929–2016)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2025. április 26., 14:08-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{SHORTDESC:újságíró, költő, színikritikus}} {{InfoboxSzemely |nev = Sass Ervin |kep = 300px |kepalairas = |szuletesinev = |szuletesidatum = 1929. július 26. |szuletesihely = Orosháza |halalozasidatum = 2016. szeptember 24. |halalozasihely = Békéscsaba |sirhely = Ligeti katolikus temető, Békéscsaba |hazastars = |foglalkozas = újságíró, költő, színikritikus }}== Élete == Sass Ervin '''1929…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Sass Ervin
Sass ervin 01.jpg
Születési dátum 1929. július 26.
Születési hely Orosháza
Halálozási dátum 2016. szeptember 24.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Foglalkozás újságíró, költő, színikritikus

Élete

Sass Ervin 1929. július 26-án született Orosházán. A családja 1877-ben költözött Vásárhelyről Orosházára. Evangélikus kántortanító nagyapja az úgynevezett „Sass iskolában” tanított. Felmenői között többen tanárként működtek.

Gyermekéveit szülővárosában töltötte, 1947-ben az Orosházi Evangélikus Gimnáziumban szerzett érettségit. Húsz évvel később, 1968-ban elvégezte a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő–könyvtáros okleveles képzését. Időközben újságíróként, rovatvezetőként és -alapítóként alakította a pályáját.

Sass Ervin 2016. szeptember 24-én hunyt el Békéscsabán. Október 6-án a békéscsabai Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

A középiskola elvégzését követően, 1948-ban újságíróként kezdett el dolgozni az Orosháza és Vidéke című napilapnál. Már pályája kezdetén tagja lett a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, az 1970–80-as években munkája mellett a szervezet megyei titkára volt. Bekapcsolódott az Orosházi Hírek, majd a békéscsabai Viharsarok Népe szerkesztésébe. Utóbbi utódja a Békés Megyei Népújság, melynek – négy év megszakítással – 1962 és 1991 között a kulturális rovatvezetője volt. Megalapította a Köröstáj című irodalmi-kulturális mellékletet, melynek 1962-től 1990-ig volt a szerkesztője. Ez idő alatt betöltötte a Köröstáj Baráti Kör titkári pozícióját is. 1992-től a Napi Délkelet olvasószerkesztője, illetve, szintén az 1990-es évektől a Békés Megyei Nap, a Szabad Föld, a Ludové Noviny, továbbá a Heti Délkelet és a Csabai Mérleg külsős munkatársaként foglalkoztatták. A 2000-es években A Jelen című orosházi almanach szerkesztője és A hónap című internetes kulturális folyóirat állandó munkatársaként tevékenykedett. Írásai az Orosházi Élet című városi lapban is megjelentek.

Újságíróként, költőként és színikritikusként – lelkiismeretesen és mély hivatástudattal – meghatározó szerepet vállalt Békés megye és Békéscsaba kulturális-művészeti életében, miközben publicistagenerációk – többek között Grecsó Krisztián, Kiss Anna, Kiss Ottó, Kőváry E. Péter, Pardi Anna és Sarusi Mihályfejlődését és szakmai útját segítette.

Díjak, elismerések

  • Munka Érdemrend bronz fokozata (1968)
  • Az év újságírója (1986)
  • Emlékplakett – Orosháza elismerése (2011)

Verseskötetei

Publicista szövegei mellett költőként több kötetet jegyzett, illetve verseivel számos antológiában megjelent.

  • Intés önmagamhoz (1981, Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály)
  • Földbe szúrt lándzsák (1985, Békés Megyei Kvt.)
  • Naponta felkelek (1986, Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály)
  • Sziklákat görgető bogarak : versek (1997, Helios)
  • Remény a kék paripán (1997, Tevan)
  • Dagerrotípia (1999, Tevan)
  • A fürdőmester vízbe ugrik (2001, Tevan)
  • Merre hé? (2006, Kult. Kapcsolatok Egyes.)
  • Tengerkék alkonyat : mindennapi hatsorosak (2007, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház)
  • Csóka Csenci a vendéged meg az ő barátai (2009, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház)
  • Keskeny úton (2010, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház)
  • Nincs ami a kincs : száz haiku (2011, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház)
  • Törd át az időt : százegy haiku (2012, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház)

Válogatott önálló kötetei

  • Viharos hajnal (1959, Békés M. Lapk. Váll.)
  • Az ember hiába nem él : eseményrajz Dundler Károly életéről (1963, Békés Megyei Tcs. Művelődésügyi Oszt.)
  • Gyopárosfürdő 1869–1969 : szemelvények a 100 éves Gyopárosfürdő történetéből (1969)
  • Huszonnégyen kezdték : eseményrajz a Gyulai Szabók Szövetkezetének három évtizedéből (1976, Szabóip. Szöv.)
  • Akik a szépet szeretik : eseményrajz a Gyomai Háziipari Szövetkezet két és fél évtizedéből (1977, Békés Megyei Lapkiadó)

Források

Kapcsolódó irodalom

  • Kortárs magyar írók, 1945–1997 : bibliográfia és fotótár. 2. kötet, K–Z. Szerk.: Almási Éva, F. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Niedzielsky Katalin: Költő, újságíró, aki nemzedékeket állított művészpályára. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 299. szám (2007. december 24.) 5. p.
  • Orosházi almanach 2009 : a Jelen. Szerk.: Sass Ervin. Orosháza : Kulturális Kapcsolatok Egyes., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)