Meseház (Békéscsaba)
| Meseház | |
|---|---|
| Település | Békéscsaba |
| Cím | Békési út 15–17. |
| Épült | 19. század |
| Felavatás dátuma | 1988. október 15. |
|
| |
A békéscsabai Meseház a Békési út 15–17. szám alatt található kulturális, közösségi tér. Az 1988-ban megnyitott Meseház megálmodója Schéner Mihály volt.
Története
A kezdetek
Schéner Mihály 1978-ban fogalmazta meg először egy olyan tér gondolatát, mely környezetével, kialakításának lehetőségeivel, eseményeivel segít megőrizni a gyermekek ártatlanságát és játékosságát. A Meseházzal formát nyert a gyermekekért vállalt szolgálat. Ebben a művész társa volt a Munkácsy Mihály Múzeum hajdani igazgatója, Dér László. Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a vágy végül valósággá váljon.
„Hosszú álom volt és néha kétségbeejtően megvalósíthatatlannak tűnt, de mi egyre csak tovább gazdagítottuk ábrándjainkat. Már szinte habókosnak tartott mintaképem, Don Quijote saruját nyaldosták ábrándozásunk lángjai.” – emlékezett vissza Schéner Mihály.
Megvalósulás
1982-ben a Békéscsabai Városi Tanács megvásárolta a Békési út 15. és 17. szám alatt lévő lakóépületeket. A 19. századi szlovák parasztházak népi építészeti emlékek, műemlék jellegű védettséggel rendelkeznek. A munkálatok egy évvel később, 1983-ban az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával, Sisa Béla tervei alapján kezdődtek el. A felújítást a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat végezte. A belső berendezés Várnai László, az épületegyüttes egyik központi terének, a meseszobának bútorai Schéner Mihály tervei alapján jöttek létre. A kivitelezők között volt a sarkadi Építőipari Szövetkezet, a Békéscsabai Asztalosipari Szövetkezet, Békés Megye Fafaragó Stúdiója és Varga Miklós faszobrász. A munkálatokat hat év alatt fejezték be, az intézmény a Békés Megyei Művelődési Központ részeként kezdte meg működését.
A podsztyenás épület négy helyiségéből hármat a schéneri játékok töltenek meg, mint például a Dorottyás kocsika, a Krumplinyomóhuszár, a Sültparaszt, de itt kapnak helyet a fémfigurák, illetve egy nagyméretű sakk-készlet is. A negyedik helyiség, az egykori tisztaszoba, ahogy régen, most is az épület központi tere: itt jött létre a meseszoba, vagy más néven Fabulatórium. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület fafaragóival együttműködve itt olyan különleges bútorok kaptak helyet mint a mesetrón vagy a mesekeltető asztal.
A Meseházzal átellenben található a kiállító- és foglalkoztatótér. Kialakításának köszönhetően több kézműves program itt valósul meg, továbbá Ványai János, hajdani békéscsabai fazekasmester műhelye is itt kapott helyet, eredeti berendezéssel, tárgyakkal, szerszámokkal. Megtekinthető még a Békéscsabai Napsugár Bábszínház egykori igazgatója, Lenkefi Konrád által tervezett és kivitelezett bábokból készült válogatás. Megújult az udvaron álló kukoricagóré, mely alkalmassá vált bábjátékok, kisebb gyermekelőadások megtartására.
Megnyitó
A Meseházat 1988. október 15-én adták át. Knopp András államtitkár avatóbeszédében kitért arra is, hogy a Meseház „nemcsak gyermekeknek szól, nemcsak számukra villantja fel a művészet új lehetőségeket és új világokat teremtő, s így saját világunkat is jobban megismerhetővé tevő lényegét, hanem számunkra, felnőttek számára is.” Schéner Mihály Házi áldásával adta át rendeltetésének az épületet:
„Süvítsen be a szabadság szele
a Meseház ajtaján.
Szabadítsa fel
a fantáziánkat, hogy kezünk
ügyébe vehessük a Szívünk
szerint
valót.
Legyünk a szabadságban játékosak és
játékban
szabadok.
Közelítsük a szépséggel
az igazságot.”
Napjainkban
A Meseház különböző gyermek- és felnőtt foglalkozásoknak, hagyományőrző tevékenységeknek, továbbá tematikus táboroknak a helyszíne. Schéner Mihály szellemi örökségéhez igazodva kulturális és művészeti térként is funkcionál, helyet biztosítva különböző kiállításoknak, könyvbemutatóknak és koncerteknek. Többéves hagyománnyal bír a Boldogság Betakarító Ünnep, az Apáról fiúra program és a Jazz csütörtök koncertsorozat.
Lásd még
Források
- Bede Zsóka: Nem mese a békéscsabai meseház. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 248. szám (1988. október 17.) 1. p. (Látogatva: 2023. 05. 30.)
- Bereczky Loránd: Békéscsaba, Meseház. Budapest : Tájak Korok Múzeumok Egyesület, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Boda Zsuzsa: Egy garabonciás megvalósult álma : séta a Meseházban. In: Evangélikus Élet, 87. évf. 27–28. szám (2022. július 17–24.) 29–31. p. (Látogatva: 2023. 05. 30.)
- Csete György: Mindennapivá tenni az „egyedülvalót...”. In: Művészet, 30. évf. 5. szám (1989) 54–55. p. (Látogatva: 2023. 05. 30.)
- Meseház. Szerk.: Ladányi Zsuzsa. Békéscsaba : Meseház, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Molnár Pál Márton: Görgő Gergő otthona. In: Békés Megyei Hírlap, 17. évf. 227. szám (2013. szeptember 28.) 5. p. (Látogatva: 2023. 05. 30.)
- Sass Ervin: Meseház Csabán. In: Vasárnapi Hírek, 4. évfolyam 42. szám (1988. október 16.) 6. p. (Látogatva: 2023. 05. 30.)
- Schéner Mihály: Boldogságbetakarítás. Szeged : Bába, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Schéner Mihály: Schéner: játék, plasztika, rajz = toys, sculptures, drawings. Békéscsaba : Meseház : Schéner-hagyaték, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- „A kimondható és a kimondott meg is formálható”. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám (1988. november 5.) 8. p.
- Kratochwill Mimi: Schéner Mihály Meseháza Békéscsabán. In: Barátság, 2. évf. 9–10. szám (1995. december 15.) 1189. p.
- Meseház nyílt Békéscsabán. In: Csabai Hírmondó (1988. december) 14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nemesi László: Meseház Békéscsabán. In: Népművelés, 36. évf. 1. szám (1989. január) 28–29. p.
Külső hivatkozás
- Meseház honlapja
